Elsőként ifj. Hegedűs Loránt református lelkész szólalt fel. Rámutatott, hogy Izrael jelenleg önvédelemnek hívott hódító háborút folytat, amiben előbb a propagandagépezetet kell beindítani, hogy később kiteljesedjen a népirtás. Ráadásul a hazai média jelentős része is cinkos ebben, néhány kivételtől eltekintve - tette hozzá. A média - magyarázta a lelkész - úgy állítja be a két felet, mintha egyenlő erejűek lennének, ám ezt távolról sincs így.

Hegedűs Loránt tiltakozik azért, hogy a hazai vallási vezetők nem ítélik el a vérontást, nem idézik a tízparancsolatot. Úgy látja, mindenkinek inkább a Szabadság téren felállított óriási tükörbe kéne belenézni, hiszen sosem késő még megváltoztatni a nézőpontot. Izraellel kapcsolatban azt mondta, remélhetőleg egy olyan ítélőszék elé állhat, ami az isteni értékeken alapul és háborús bűnösként felelhet majd tetteiért. Megjegyezte, ha rajta múlna, az utolsó sivatagi lyukból is előkutatná a cionista népirtókat. Végül megköszönte az anticionista Neturei Kartának is a támogatást, bár most nem tudtak eljönni.

A beszéd végén a Romantikus Erőszak adott elő egy akusztikus dalt, a Talán majd egyszer címűt.

Következő felszólaló Vona Gábor volt, a Jobbik elnöke. Elmondta, azért gyűltek össze, mert egy bolygón élnek az áldozatokkal és a bűnösökkel is, a magyarok pedig ugyanattól szenvednek, mint a palesztin nép. Feltette a kérdést: hányszor kell még tüntetni, hogy véget érjen a palesztin holokauszt? Pár szót az ellentüntetőkhöz is intézett: vajon ők azért vannak itt, mert egyetértenek a terrorral és a gyerekgyilkosságok után örömtáncot járó izraeliekkel? Úgy véli, a néhány "nyomorultat" a rossz lelkiismerete és a gyűlölet vezényelte ide. Visszafordult a tüntetőkhöz és azt mondta: mindenki képzelje el egy szerettét, majd azt, hogy egy izraeli bomba elpusztítja őt. Ami nekünk csak gondolat, a palesztinoknak valóság - magyarázta.

Leszögezte: nem azért jött ide, mert antiszemita lenne, hanem hogy kiálljon a népirtás ellen és az emberiesség mellett. Azt kérdezte, milyen háború az, ahol az egyik felet dollármilliárdokkal támogatják, a másik féltől pedig a tiszta vizet és a gyógyszereket is megvonják? És hogy kinek van igaza? Elég megnézni azt, hogy a palesztinoknak nincs igazi országa, és az is egy koncentrációs tábor inkább - mutatott rá Vona Gábor. Úgy látja, pont a magyarok néznének félre, pedig a mi történetünk áll a szabadságért vívott harcból.

Arról is beszélt, hogy sokan attól félnek, tönkremenne az állam az Izrael elleni kiállás miatt ha a Jobbik kerülne hatalomra. Viszont nem akarna egy olyan országban kormányfő lenni, ahol mindent pénzben mérnek - magyarázta. Feltette azt a kérdést is, hogy hol vannak az egyházak, miért nem emelik fel szavukat? Továbbá hol vannak a magyar "celebek", ismert személyiségek, mikor külföldön már számos ismert és elismert híresség állt ki az izraeli terror ellen.

A politikai "elit" pedig vagy támogatja az agressziót, vagy csendben lapít, esetleg semmitmondó kijelentéseket tesz - mondta el. Felidézte, hogy annak idején Áder János személyesen ment el Schweitzer rabbihoz, miután állítólag inzultálták. Ám ezzel nem is lenne baj - folytatta -, viszont ilyenkor pedig be kéne kéretnie az izraeli nagykövetet és kerek-perec kijelenteni: 24 órája van arra, hogy összepakoljon és hazatakarodjon.

Vona arról is beszélt, hogy a Jobbik három dolgot fog cselekedni: elsőként levélben fordulnak a nyugati nemzeti pártokhoz, hogy elítélik-e az agressziót, főként az Osztrák Szabadságpártra és a Francia Nemzeti Frontra lesz kíváncsi - említette. Második lépésként bojkottot hirdetnek az izraeli termékek ellen, harmadik lépésként pedig javaslatot nyújtanak be a kormányhoz, hogy addig szakítson meg Magyarország minden diplomáciai kapcsolatot Izraellel, amíg nem jön létre önálló palesztin állam.

A beszéd után a tömeg a palesztin követséghez vonult át, ahol a palesztin nagykövet asszony, Marie Antoinette Sedin szólalt fel. Könnyeivel küszködve köszönte meg az egybegyűlteknek, hogy ennyien támogatják őket, és ennyien eljöttek. Ismertette, hogy két hét alatt 4500 izraeli bomba csapódott be Gázába, és nyolcszázra tehető a palesztin áldozatok száma, melynek hetven százaléka civil. Jelenleg a kórházakban 4800 sérült van, és 3000 épület dőlt romba - sorolta a keserű igazságot a nagykövet.

Elmondta, hogy az emberek se a házaikban, se a mecsetekben, se az iskolákban vagy kórházakban nincsenek biztonságban. Izrael az önvédelem nevében teszi amit tesz, ám a palesztinokat terroristaként állítja be. Mint emlékeztetett, Gáza egy 360 négyzetkilométeres terület, ahol 1,8 millió ember él nyolcméteres fallal bekerítve. Az emberek nem tudnak hova bújni, sehol sincsenek biztonságban - tájékoztatott a helyzetről Sedin asszony.

Folytatta: a világ tétlenül nézi, hogy civileket gyilkolnak otthonaikban, a konfliktus pedig nem szűnik meg tűzszünettel, mivel ez 1948 óta tart. Idézte a Palesztin Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt, aki szerint csak tíz perc kellene az 1967-es határok felrajzolásához, aztán leülhetnek tárgyalni. A palesztinoknak egy ország kell, ahol békében, szabadon élhetnek, csak ezután lehet béke - magyarázta. A beszéde végén ismételten megköszönte a támogatást, és hogy reményt adtak Gáza ügyének. A tüntetők több száz mécsest helyeztek el a követség épületénél.

A rendezvény illetve a vonulás alatt magyarok és palesztinok rendszeresen közösen kántálták: "Szabad Palesztinát!", "Tarts ki, Gáza!", illetve hogy "Izrael terrorállam!"

(Alfahír nyomán)

Összefoglaló a demonstrációról

Hegedűs Loránt teljes beszéde

Vona Gabor teljes beszéde