A kedvező fejlemények közé sorolták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

Megállapították ugyanakkor, hogy negatív trendek is vannak: például "megpróbálták tisztára mosni a második világháborús korszak több, antiszemitának tartott szereplőjének hírnevét".

A jelentés szerint Magyarországon az alkotmány és a legtöbb jogszabály, politikai intézkedés általánosságban védelmezi a vallásszabadságot. A dokumentum ugyanakkor rámutatott, hogy "a kisebbségi vallási csoportokat érintő korlátozások érvényben maradtak".

A jelentés beszámolt arról, hogy a Velencei Bizottság, az Európa Tanács és más megfigyelők által megfogalmazott bírálatok nyomán a parlament módosította a 2011-es egyházügyi törvényt, hogy az "egyházak" nyilvántartásba vételi folyamata könnyebbé váljon, ám fenntartotta azt a követelményt, hogy a vallási szervezeteket kétharmados parlamenti szavazással ismerjék el egyházként. A parlament ugyancsak csökkentette a jelentősebb különbségeket az elismert és az el nem ismert egyházak jogai és kiváltságai között.

Az amerikai külügyi értékelés megállapította, hogy az egyházi jogállásnak a 2011-es törvény alapján történt elvesztése jelentős pénzügyi hatást gyakorolt "bizonyos vallási csoportokra", veszélyeztetve képességüket, hogy továbbra is jótékonysági szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújthassanak.

A jelentés szerint a "szélsőséges nacionalista" Jobbik "folytatta az antiszemita retorikát". Kormányzati tisztviselők nyilvánosan szót emeltek a Jobbik tagjainak ilyen jellegű megnyilvánulásai ellen.

"Megfigyelők továbbra is kritikusak maradtak amiatt, hogy a kormány nem nyilatkozott meg következetesen és a legmagasabb szinten az antiszemita történelmi személyiségek hírnevének a kormánykoalíció egyes tagjai által történő rehabilitációja ellen" – áll a dokumentumban.

2013-ban napvilágot láttak Magyarországon jelentések a vallási hovatartozást, hitet vagy vallásgyakorlatot érintő, "a társadalom által eltűrt sérelmekről és diszkriminációról". "Az antiszemitizmusnak a politikai és társadalmi szereplők által történt nyílt és hangos kifejeződése erős reagálásokat váltott ki a zsidó közösségből, a kormány, a civil társadalom és más vallási csoportok vezetőiből, beleértve a miniszterelnöknek a Zsidó Világkongresszus (WJC) tavaly májusi budapesti tanácskozásán elmondott beszédét, valamint egy izraeli lapnak ugyanebben a hónapban adott nyilatkozatát".

A dokumentum kitér arra, hogy az amerikai nagykövetség a vallásszabadsággal kapcsolatos ügyekben továbbra is több szinten tartott fenn kapcsolatot kormányzati tisztviselőkkel, valamint a magyar és nemzetközi civil társadalmi csoportok képviselőivel.

(MTI nyomán)