Kedden a parlament több pontban módosította a büntetés-végrehajtási kódexet. Az egyik módosítás szerint a "tényleges" életfogytiglanra ítéltek kegyelmi eljárásban részesülnek, ha már 40 évet leültek a büntetésből.
 A 18 évesen gyilkoló Kalányos Kevinkosztner így 58 évesen szabadulna - ennyi év börtön után mégis miből fog megélni? Lop, rabol vagy gyilkol, más lehetőséget nem lát majd maga előtt |
A parlament 125 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadta el az igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát.
A Ház döntése értelmében az új kegyelmi eljárást - a büntetett hozzájárulása esetén - hivatalból kell megindítani, alapvető feltétele pedig, hogy az elítélt legalább negyven évet már letöltött "tényleges" életfogytig tartó büntetéséből.
A kormány indoklása szerint a változtatást az Emberi Jogok Európai Bírósága idén májusban hozott ítélete teszi szükségessé.
Frissítés: "az elítéltnek nincs meg a reményhez való joga"
Új kegyelemi eljárás lép életbe a "tényleges" életfogytiglanra ítélteknél a büntetés-végrehajtási törvény keddi módosítása értelmében, negyven év után automatikusan, hivatalból indul az eljárás - ismertette Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A törvénymódosítás oka, hogy a strassburgi Emberi Jogok Európai Bírósága az idén elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, mert "az elítéltnek nincs meg a reményhez", az ítélete felülvizsgálatához való joga - emlékeztetett Répássy Róbert. Közölte: a kormány kezdeményezésére módosított törvény bevezeti a hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.
Répássy Róbert kijelentette, a igazságügyi tárca álláspontja szerint a törvénymódosítással a magyar jogalkotó végrehajtotta a strassburgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét.
A tényleges életfogytiglant a bírák "minden aggály nélkül alkalmazhatják", hiszen az új kegyelemi eljárás lehetővé teszi azt, hogy negyven év letöltött büntetés után felülvizsgálható legyen a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés - mutatott rá. Répássy Róbert szólt arról, hogy a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozatala mindaddig nem oldható meg jogilag, míg az ítélet nem nyilvános adat. Elmondta, a kegyelemre való alkalmasságot egy büntetőbírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálja majd. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki. A törvénybe foglaltak szerint a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit vizsgálja meg a bizottság - tette hozzá.
Répássy Róbert közölte, a bizottsági indokolt vélemény köti az igazságügy-minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt. Tehát az igazságügyi tárca vezetője az államfőhöz változtatás nélkül továbbítja a kegyelmi bizottság javaslatát. A köztársasági elnök ennek alapján továbbra is szabadon mérlegeli a kegyelem megadását - magyarázta. Mint ahogy elmondta, az államfő nem csak úgy dönthet, hogy valakit szabadlábra helyez, hanem úgy is: törlik az ítéletből a feltételes szabadságra bocsátás kizárást. Ezzel még automatikusan nem kerülne szabadlábra az elítélt, hanem bíróság által megvizsgálható a feltételes szabadságra bocsátása.
A törvény a jövő évben lép hatályba. Az államtitkár számítása szerint az első olyan ügyek, amelyekben ezt az új eljárást alkalmazhatják, 25 év múlva kerülnek sorra. Mint magyarázta, 1999 óta van tényleges életfogytiglan a magyar büntetőjogban, és a 2000-es évek elejétől alkalmazzák azt a bíróságok. Tehát egy életfogytiglanra ítélt 14 évi büntetését tölthette le eddig - mondta Répássy Róbert.
Közölte, egy hónappal ezelőtti adatok szerint Magyarországon 275 ember van, akit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, közülük mintegy 40 tényleges életfogytiglanra ítélt. A 40 ítéletből még nem mindegyik jogerős - jegyezte meg Répássy Róbert.
(MTI nyomán)
