Tíz hónapja Magyarországon van, de eddig még nem bírált ilyen nyíltan Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete aggodalmát fejezte ki a magyarországi korrupció, a "civil" szervezetek elleni fellépés és "a média csorbuló függetlensége miatt", és a Mazsihisz nyomdokain haladva megmondta, kinek nem helyes szobrot állítanunk a saját országunkban.
 |
Lassan egy éve van Magyarországon Colleen Bell, az Egyesült Államok nagykövete, de még soha nem fogalmazott meg olyan kemény kritikákat a magyar kormánnyal szemben, mint a Corvinus Egyetemen tartott beszédén - írja a fellépésről beszámoló Origó. Információik szerint nem véletlenül tartott ilyen sokáig a nyilvános felszólalás, a nagykövet előbb még meg akarta ismerni a magyar politikai viszonyokat, és találkozni akart a döntéshozókkal is. Beszédében erre Bell is utalt.
"Első napom óta folyamatos kapcsolatban vagyok a kormány tagjaival és az egyszerű emberekkel is" – mondta a nagykövet, aki néhány napja a Hortobágyon járt.
Colleen Bell beszéde elején persze nem felejtette el megemlíteni, hogy a két ország "szoros szövetséges és partneri viszonyban áll". Kiemelte, hogy Magyarország nagyon fontos NATO-szövetséges, a legnagyobb sikertörténetnek pedig a budapesti székhelyű Nemzetközi Rendészeti Akadémia több évtizedes történetét említette. Köszönetet mondott Magyarország afganisztáni és balkáni szerepvállalásáért, valamint azért is, hogy hazánk támogatja a terror elleni harcot. Itt említette azt is, hogy Magyarország fontos szerepet játszott az ukrán konfliktus megoldásában.
Az Egyesült Államok nagykövete ugyanakkor - korábbi udvarias felszólalásaival ellentétben – szerda este több ponton is bírálta a magyar kormányt.
"Ezek senkit nem érhetnek meglepetésként, hiszen már korábban is sokszor kifejtettük őket, és nem változott a hozzáállásunk" – mondta.
Első problémaként a nagykövet a magyarországi korrupciót említette.
"A magyarországi korrupció nagyon komoly aggodalomra ad okot. Mindenütt, ahol a rendszerszintű korrupció hatékonyan aláássa a tisztességes kormányzást, termékeny talajt hoz létre a polgári nyugtalanság, a kormányzattal szembeni ellenállás, sőt még az erőszakos szélsőségesség számára is" – tette hozzá.
Bell szerint a korrupció ellen a nyilvánosság eszközével lehet harcolni. Úgy vélte: segíthet a közbeszerzési rendszerek megreformálása, a választott tisztségviselők elszámoltatása, beleértve azt is, hogy a tisztségviselőt kötelezzük arra, hogy fedje fel a vagyoni helyzetét. Ha az emberek információt kapnak, akkor szerinte jobban megbíznak a hatalomban is - mondta,
Példaként említette a paksi szerződéseket, amiket szerinte nyilvánosságra kellene hozni, mert megváltoztatná a felállást az energiaszektorban.
"Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy növelje az átláthatóságot, és kezdje ennek a megállapodásnak a részleteivel" - tette hozzá.
Bell bírálta a civilnek mondott szervezetek elleni fellépést is.
"Ahol a kormány akadályozza a civil szervezetek munkáját, ott nincs teljes szabadság" – jelentette ki. A nagykövet aggályosnak tartotta, hogy volt olyan időszak, amikor egyszerre ötven civil szervezet ellen volt vizsgálat. Üdvözölte viszont, hogy a magyar bíróság a civileknek adott igazat, és kimondta, hogy nem követtek el törvénytelenséget.
Kiemelte viszont, hogy a helyzet még nem oldódott meg teljesen, hiszen hét szervezet ellen még mindig folynak vizsgálatok, a rendőrség pedig még nem szolgáltatta vissza a lefoglalt berendezéseket sem.
Ez nem tesz jót Magyarország nemzetközi hírnevének" – mondta.
A nagykövet kiállt a független igazságszolgáltatás mellett is, és bírálta, hogy az alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséhez már nincs szükség a politikai pártok beleegyezésére.
"Az alaptörvényhez az elmúlt években fűzött módosítások csökkentették a magyar Alkotmánybíróság függetlenségét" – mondta.
Bell keményen kritizálta a "sajtó függetlenségének korlátozására irányuló erőfeszítéseket is".
"Természetesen nem azt mondom, hogy Magyarországon bebörtönzik az újságírókat" – mondta, de aggályosnak nevezte az állami hirdetések kiosztásának rendszerét és az állami médiának nyújtott támogatásokat.
Magyar politikusok, értelmiségiek és a civil társadalom tagjai a sajtó szabadságának határozott hanyatlásáról beszélnek" – tette hozzá.
A nagykövet szerint a médiahatósággal is komoly problémák vannak, főleg azért, mert csak egy politikai párt tagjai ülnek a szervezetben. Azzal sem értett egyet, hogy magánszemélyek arra használták a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári és büntetőpereket indítottak rágalmazási és becsületsértési ügyekben. Ez szerinte nagy anyagi károkat tud okozni a kormánykritikus sajtótermékeknek.
A nagykövet természetesen a bevándorlásra is kitért.
"Tisztában vagyunk vele, hogy rekord számú migráns érkezett Magyarországra, az ország pedig nagyon nehéz választás elé került. Az országnak joga van megvédeni a határait, de kötelessége is, hogy segítse a menekülteket. A xenofób retorika nem segít abban, hogy megoldást találjunk a problémára" – mondta.
"Magyarországnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy segíthessen vezetni az Európai Unión belül, hogy megtalálják a válságra adható leginkább átfogó, gyakorlati és humánus megoldást".
Bell szerint bármi is lesz a megoldás, annak az élet megvédésére és az emberi jogok betartására kell koncentrálnia.
 |
Bell megragadta a lehetőséget, hogy üdvözölje azt is, hogy nem állítottak szobrot Hóman Bálintnak Székesfehérváron.
"Hóman öröksége sötét árnyékot vet azoknak a magyaroknak az emlékére, akiket a holokauszt áldozataként meggyilkoltak. Ez a város többre képes annál, minthogy egy ilyen embernek szobrot állítson" – mondta.
Bell beszéde végén megjegyezte: Magyarország Európa keresztútján fekszik, és adott számára a lehetőség, hogy ezzel a helyzettel a közös jó érdekében éljen.
"Elismerjük, hogy mi magunk sem felelünk meg mindig saját célkitűzéseinknek. Sokfélék vagyunk, és a sokféleség vitákkal jár. De tudjuk, hogy ezek jó viták, amelyek lehetővé teszik a folyamatos önvizsgálatot" - fejezte be beszédét a nagykövet.
Korábban írtuk:
