Kiss Lászlót és két válogatott úszótársát a Takáts Zsuzsanna elleni csoportos nemi erőszak elkövetése miatt ítélte el a bíróság, ám a per során két további eset is szóba került, amelyek közül az egyik hozzájárult a volt úszószövetségi kapitány büntetésének szigorításához. Mint a bírósági iratokból kiderül: az 55 évvel ezelőtti bűncselekmény elkövetése előtt fél évvel Kiss Lászlót fegyelmi úton tiltották el az uszodák látogatásától. A múlt héten a nyilvánosság elé lépő Takáts Zsuzsanna erre is célozhatott az RTL Klubnak nyilatkozva, amikor azt állította, hogy nem volt egyedi az ő esete.

Kiss uszodai eltiltásához egy csoportos nemierőszak-kísérlet vezetett, amely 1960. december 30-án történt.

Ezt az ügyet a Magyar Úszó Szövetség házon belül kezelte, ám a Takáts ügyében indított perhez benyújtotta az eset dokumentációját, mivel az egyik elkövető személye, Kiss László mindkét ügyben szerepelt. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében idéz a szövetségi papírból, amellyel a későbbi mesteredzőt 1961. január 26. napjától április 26-ig „mindennemű sporttevékenységtől és az összes uszoda látogatásától eltiltotta", ezenkívül erre az időre kizárták a magyar válogatott úszókeretéből is.

A fegyelmi eltiltás alapja az volt, hogy „Kiss László és még két társa (1960. december 30-án) a sportuszoda szabad részében körülfogták F. Marianna 18-ik életévében lévő lányt, akit nyomban fogdosni kezdtek minden testrészén, így lábát, melleit és nemi szervét is megfogták, bár részletesen nem volt tisztázható, hogy a három úszó közül a fogdosásban kinek milyen szerepe volt. Kijelentették, hogy csak akkor engedik el, ha a lány megígéri, hogy Kiss Lászlóval és két társával közösülni fog. F. Mariannát szorongatott helyzetéből csak az mentette meg, hogy az arra haladó úszómesternek odakiáltott, de Kiss és társai a víz alá nyomták. A három fiú egyike még víz alatti közösülést is ajánlott. Az úszómester megjelenésére a három sportoló, így Kiss ­László is elúsztak a lány közeléből, aki bejelentette az esetet a sportuszoda igazgatóságának, a szorongatott helyzetet részben az úszómester is igazolta." A bíróság szerint Kiss László és társai „magatartásuk elkövetésénél felhasználták azt a körülményt, hogy a sportuszoda külső medencéje felett a meleg víz párája oly sűrű ködöt képez, hogy a vízben alig lehet pár méternyire tájékozódni."

A Takáts Zsuzsanna ellen elkövetett nemi erőszakról hozott ítéletnél a bíróság figyelembe vette a büntetés kiszabásakor, hogy Lantos Lászlónak és Várszegi Lajosnak nem volt fegyelmi ügye a tárgyalt eset előtt, ez azonban nem volt érvényes Kiss Lászlóra. Az úszó „a fegyelmi eljárás során javulást ígért, és így egész eljárása egyszerű fegyelmivel elintézést nyert, noha az F. Marianna sérelmére elkövetett nemi közösülés bűntettének kísérletét követte el" – fogalmazott a bíróság. A harmadrendű vádlott büntetése végül így lett három év szabadságvesztés. A kiszabott letöltendő börtönbüntetésből mindössze húsz hónapot ült le Kiss.

A bíróság egy harmadik esetről is tárgyalt. Takáts Zsuzsanna július 5-én felvételizett volna a Műegyetemre, de erre az egy nappal korábban elszenvedett nemi erőszak ­miatt nem volt képes. A három elkövető viszont azon a délelőttön újabb lányt szemelt ki magának – erre a következtetésre jutott legalábbis az ügyészség. Az eset ugyanott, Várszegiéknek a sportuszoda területén lévő lakásában játszódott le, ahová Takáts Zsuzsannát az előző napon Lantos becsalta, és végül mindhárman megerőszakolták. Az ügyészség vádat emelt a három úszó ellen ebben az ügyben, vagyis a P. Judit sértett elleni július 5-i erőszakos nemi közösülés vádja ügyében is; a forgatókönyv az előző napihoz hasonló volt, de a tényállás kérdésessé vált, P. Judit pedig utóbb nem kívánta Kiss ­László megbüntetését. A bíróság azonban nem ezért mentette fel a három vádlottat, hanem azért, mert a hölgy „ingadozó és megbízhatatlan vallomást tett", és gyakran megváltoztatta az általa előadott történetet. Az erőszak vádja alól így végül bizonyítottság hiányában mentették fel Kisséket. Amibe az is belejátszhatott, hogy a lánynak előzőleg Várszegivel és Lantossal külön-külön kapcsolata volt.

Takáts Zsuzsanna múlt heti drámai nyilatkozatára reagált az RTL Klubnak Kiss egykori tettestársa, Lantos is, aki később sikeres sportújságíró lett. Annyit mondott, jó, hogy a (halottnak hitt) asszony jelentkezett, mert így kiderülhet a teljes igazság. A Magyar Úszó Szövetség a Takáts-nyilatkozatot követően hétfőn megismételte: elítél mindennemű erőszakot, és osztozik azok fájdalmában, akik áldozatul estek ilyen cselekedeteknek. Az 1961-ben történtekről évtizedeken keresztül bármely vélemény csak hallomásokra, nemegyszer megtévesztő tájékoztatásra épülhetett, az elmúlt időszakban feltártak mindenkit megdöbbentettek, írta az elnökség közleményében, majd hozzátette: ez azonban már messze nem sportügy.

Kiss László a díszpolgári címét is bukhatja Százhalombattán. Nagy Balázs fideszes önkormányzati képviselő a HVG-nek azt mondta: azt reméli, hogy a képviselő-testület egységesen a díszpolgári cím visszavonása, illetve az uszoda nevének megváltoztatása mellett dönt.

Az egykori áldozat azt hoz nyilvánosságra a korábban vele történtekkel kapcsolatban, amit csak akar. Nem úgy, mint az egykor az ügyében eljáró nyomozó – közölte Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, miután Kiss László úszóedző korábban halottnak hitt egykori áldozata nyilatkozott az RTL Klub Fókusz Plusz című műsorának a szexuális erőszakról.

Az ügyben eljáró nyomozó, Martinkó Károly Kiss László azon állítására, hogy koncepciós per folyt ellenük, azt mondta: semmilyen pressziót nem gyakoroltak a tanúkra. Péterfalvi azt követően rendelt el mindenre kiterjedő hatósági vizsgálatot, hogy a privatkopo.hu internetes portál megszellőztette Kiss László 55 évvel ezelőtti büntetőügyét, amelyben csoportos nemi erőszakért három év börtönre ítélték, amiből 20 hónapot le is töltött. Péterfalvi önmérsékletre intette a sajtót, majd, miután szavai süket fülekre találtak, zároltatta az ügy levéltári anyagát.

– A hatóság vizsgálata még nem zárult le, egy-két hétre még biztosan szükség lesz arra, hogy az ügyben felvetődő valamennyi kérdésre választ találjunk – mondta a NAIH elnöke. „Abból, hogy a bírósági eljárások Magyarországon fő szabályként nyilvánosak, nem következik, hogy bárki beballaghat a bíróságra vagy az irattárba és elviheti a per anyagát”, nyilatkozta akkor, hozzátéve, hogy a konkrét ügyben különleges személyes adatok (bűnügyi adatok) kezeléséről van szó, amire speciális szabályok vonatkoznak. Ez még akkor is igaz, ha annak idején bűnügyi tudósítások formájában beszámolt a sajtó a történtekről.

Péterfalvi már a hivatkozott interjúban felvetette: tisztázandó, mi a cél, a közérdek, egy 55 évvel ezelőtti eset ismételt bemutatásával. Az, hogy az emberek ne felejtsék el? Ez senkit nem jogosít fel semmiféle adatkezelésre. Elismerte ugyanakkor, hogy lehetnek az ügyben méltánylandó szempontok is, ezért is rendelt el mindenre kiterjedő átfogó vizsgálatot az ügyben.

(Nol nyomán)