 |
Szerdán kerül a kormány elé az a javaslat, amely úgy módosítaná a Polgári törvénykönyvet (Ptk.), hogy bárki, aki egy vallási, etnikai, kisebbségi csoport tagjaként vagy épp szexuális hovatartozása, világfelfogása miatt megszólítva érzi magát, felléphessen a sértő megnyilvánulás ellen (Kuruc.info: már maga a homokoskormány felvetése alkotmányellenes: nem lehet ugyanis olyan törvényt alkotni, amely nem minden állampolgárnak, hanem például csak a cigányoknak, zsidóknak, buzeránsoknak biztosít perlési jogot. Ez minden jogállami normával ellentétes, rasszista, fajvédő, judeonáci próbálkozás és elbukik egy alkotmánybírósági kontrollon (Már ha az SZDSZ megszavazza, amely joggal tarthat attól és ezt már ki is fejtették az elmúlt években, hogy a legtöbb pert éppen a gyûlölködő zsidó és cigányrasszisták kapják majd a nyakukba. A médiában, a gazdasági pozíciókban és a politikában amúgy a magyarság alkot kisebbséget. A törvényjavaslat különben úgy értelmezendő és csak így mehet át, hogy vallási vagy etnikai vagy kisebbségi csoport..)
Az Igazságügyi Minisztérium által készített javaslatról a tárca civilisztikai szakállamtitkára (vélelenül egy hátrányosan megkülönböztetett, nyomorgó zsidó - a szerk.) beszélt a Talmudista Iroda megkeresésére.
Gadó Gábor (J++) szerint a módosítás egy régóta fennálló szabályozási nehézséget oldana meg. Habár a hatályos Polgári Törvénykönyv védi a személyhez fûződő jogokat - így az emberi méltóságot, a jó hírnevet -, nem biztosítja a fellépés lehetőségét akkor, ha a jogsérelemnek az illető nem kifejezetten a címzettje.
A mostani tervezet szerint azonban bárki, aki sértve érzi magát egy gyalázkodó kijelentés miatt, jogi úton kérhetne elégtételt. Gadó a javaslat másik fontos céljának nevezte, hogy ha a sértő kijelentés címzettje a jogsérelem ellen nem tud vagy nem akar saját maga fellépni, akkor ezt az erre a célra létrejött jogvédő szervezetek megtehessék helyette. Példaként említette: ha valaki a gyûlöletkeltő beszéd ellen azért nem lép fel, mert attól tart, hogy utóbb felismerik és retorzió éri, vagy nincs hozzá elegendő jogi tudása, esetleg nincs a jogi fellépéshez szükséges anyagi forrása, akkor a jogvédő társadalmi szervezet is felléphet az érdekében úgynevezett közérdekû kereset formájában.
A szakállamtitkár hangsúlyozta: a tervek szerint abban az esetben, ha civil szervezet lépne fel jogi úton és nyerne kártérítést, akkor az így befolyt összeget a sérelmet szenvedett közösség érdekében és céljaira kellene felhasználni. Ha magánszemély perel, akkor a kártérítés őt illetné. Arra a kérdésre, hogy mi alapján dőlne el, hogy egy adott kisebbség vagy csoport több szervezete közül melyik perelhetne, a szakállamtitkár elmondta, hogy nem lenne rangsor vagy elsőbbség a szervezetek között, és mivel magánjogi vitáról van szó, többen is indíthatnának pert. Hozzátette: ilyenkor célszerûségi szempontból általában egyesítik a különböző eljárásokat. Ha külön eljárásokra kerülne sor, az egyik perben hozott ítélettel nem válna „ítélt üggyé" a kérdés, vagyis egy másik eljárásban ettől még nem lenne automatikusan ugyanaz a végeredmény.
Közös platform
Arra a kérdésre, hogy a kormány elé kerülő tervezet mennyiben hasonlít a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke és a Mazsihisz által benyújtott javaslatra, Gadó Gábor azt mondta: Lomnici Zoltán javaslatát nagy mértékben hasznosították. Lomnici Zoltán és a Mazsihisz vezetősége június elején jelentette be, hogy közös javaslatukban a Polgári Törvénykönyv módosítását szorgalmazzák. Azzal javasolták kiegészíteni a jogszabályt, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult legyen fellépni.
(MTI-hír magyarok számára is hasznossá téve)
