"Az elmúlt hetekben egy közös nemzeti ügyből pártpolitikai vita lett. Felbomlott a magyar olimpiát támogató politikai egység, márpedig egységes politikai és közösségi támogatás nélkül Budapestnek nincs esélye olimpiát nyerni a világ legnagyobb és leggazdagabb városai közé tartozó Párizzsal és Los Angelesszel szemben" - olvasható az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben.

A magyar kandidálás vezetése szerint ebben az új helyzetben arra van szükség, hogy a főváros, a Magyar Olimpiai Bizottság és az állam képviselői haladéktalanul áttekintsék a budapesti pályázat esélyeit, illetve megvizsgálják, helyreállítható-e a pályázat egységes támogatottsága.

"Ha ez az egység nem áll helyre rövid időn belül, Budapestnek nincs esélye legyőzni Franciaország fővárosát és Amerika egyik legnagyobb városát. Mindaddig, amíg nem derül ki egyértelműen, hogy helyreállítható-e a budapesti olimpia egységes támogatottsága, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. felfüggeszti a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem ad ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést" - áll a közleményben, amelyből kiderül, hogy a kétéves pályázati folyamat háromnegyede már eltelt, ugyanakkor a teljes pályázati költségvetésnek a felét kellett csak felhasználni.

Scenic alkotása

A közlemény emlékeztet arra, hogy 2015 júniusában a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése egyhangú szavazással döntött arról, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia és paralimpia rendezési jogára, továbbá ezt követően a Budapest közgyűlése 93 százalékos szavazattöbbséggel, egyetlen nem és egyetlen tartózkodás mellett huszonöt igen szavazattal döntött a kandidálás mellett. Ezt a döntést egyhangúan támogatták a fővárosi közgyűlésben a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és
az Együtt-PM színeiben megválasztott képviselők - írták.

"A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közepes méretű nagyvárosokra szabott új reformja, az Agenda 2020, a gazdaságos és megtérülő olimpia programja megteremtette Budapest esélyét az olimpiarendezésre. Magyarország még soha nem állt ilyen közel ahhoz, hogy olimpiát rendezhessen. Kézzelfogható közelségbe került, hogy Budapest lehessen a házigazdája az első közép-európai olimpiának" - olvasható az állásfoglalásban.

Pénteken a Momentum Mozgalom 266 151 aláírást adott le az olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazás érdekében. Az aláírásgyűjtésben az LMP, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd aktivistái is részt vettek.

A 2024-es ötkarikás játékokért Budapest, Párizs és Los Angeles verseng, a győztest szeptember 13-án hirdetik ki Limában.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 14 között, a népszavazási aláírásgyűjtő kampány hajrájában, 1050 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a 2024-es budapesti olimpia megítélését.

A 2016 augusztusi, a riói játékok alatt készített kutatásukhoz képest érdemben változott az esetleges budapesti esemény megítélése és támogatottsága. Az elmúlt fél évben négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint a szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól - most már tízből több mint hat ember gondolja így. Az elmúlt fél évben közel tíz százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint egy budapesti olimpia javítaná az ország megítélését, és szintén ennyivel csökkent azok aránya is, akik szerint az újonnan felhúzott sportlétesítmények később a magyar sport helyzetét javítanák. A megkérdezettek háromnegyede inkább másra fordítaná az olimpiára költendő forrásokat; az alternatív célok közül legtöbben, mintegy kétharmadnyian az egészségügyet, egyharmadnyian az oktatást, illetve a szegénység, éhezés felszámolását, és a munkahelyek teremtését említették. Összességében a megkérdezettek egyharmada támogatja, kétharmada ellenzi a 2024-es budapesti olimpia megrendezését. Az elmúlt fél évben a támogatók aránya 13 százalékpontot csökkent, míg az ellenzők aránya 15 százalékponttal növekedett. Az olimpiai aláírás-gyűjtő kampányt szervező Momentum Mozgalomról ez idő alatt a tíz válaszadóból majd' három hallott.

A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint Magyarország túl szegény egy olimpia megrendezéséhez, és háromnegyede (76 százalék) szerint másra kellene fordítani az olimpiára költendő forrásokat. Ebben, különböző arányban, ám minden párt támogatói egyetértenek. A Fidesz szavazók több mint fele (55 százalék), az MSZP szavazók 89 százaléka, és a Jobbik szavazók 92 százaléka is így gondolja.

Az elmúlt fél évben négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint a szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól - most már tízből több mint hat ember (61 százalék) gondolja így. Leginkább az MSZP szavazók (96 százalék) vannak ezen az állásponton, és még a Fidesz szavazók egyharmada (33 százalék) is így látja.

Az elmúlt fél évben közel tíz százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint egy budapesti olimpia javítaná az ország megítélését, és szintén ennyivel csökkent azok aránya is, akik szerint az újonnan felhúzott sportlétesítmények később a magyar sport helyzetét javítanák. Az első kérdésben a Fidesz-szavazók álláspontja nem változott, ám az MSZP-szavazók körében 25 százalékponttal, a Jobbik-szavazók körében 10 százalékponttal, és a bizonytalanok körében kilenc százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint javítaná az ország megítélését a budapesti olimpia. A később is felhasználható, és az ország javát szolgáló sportlétesítményekben hét százalékponttal kevesebb Fidesz-szavazó hisz, illetve 26 és 23 százalékponttal kevesebb MSZP- és Jobbik-szavazó.

Azok, akik az olimpiára fordítandó pénzt másra költenék, legtöbben, mintegy kétharmadnyian (65 százalék) az egészségügyet, egyharmadnyian (32 százalék) az oktatást, illetve a szegénység, éhezés felszámolását (16 százalék), és a munkahelyek teremtését (11 százalék) említették.

Az egészségügy minden párt támogatói körében az első alternatív cél, míg az oktatás javítása az MSZP-, Jobbik- és bizonytalan szavazók körében a második helyen (32, 42, 32 százalék) van, a Fidesz szavazók körében pedig a harmadikon (13 százalék). A kormánypárti szavazók körében a szegénység, éhezés felszámolása áll a második helyen (19 százalék), és az MSZP-szavazók körében a harmadik helyen (26 százalék), míg a Jobbik-szavazók körében a hetediken (6 százalék).

Összességében a megkérdezettek egyharmada (32 százalék) támogatja, kétharmada (65 százalék) ellenzi a 2024-es budapesti olimpia megrendezését. Az elmúlt fél évben a támogatók aránya 13 százalékpontot csökkent, míg az ellenzők aránya 15 százalékponttal növekedett.

Az olimpia támogatottsága a Budapesten élők körében magasabb, 37 százalékos, míg vidéken alacsonyabb, 31 százalékos. A változás is a vidékiek körében magasabb, az elmúlt fél évben Budapesten 13 százalékpontot csökkent a támogatottság, míg vidéken 16-ot.

Figyelemre méltó, hogy miként alakult az olimpia támogatottsága az egyes pártok szavazóit vizsgálva. Míg a Fidesz-szavazók körében sem a támogatók, sem az elutasítók aránya nem változott az elmúlt fél évben, addig minden más szavazói rétegre érdemi hatással volt az ellenzők kampánya. Az MSZP-szavazók körében 31 százalékponttal, 6 százalékra, a Jobbik-szavazók körében 26 százalékponttal, 14 százalékra, és a bizonytalanok körében 14 százalékponttal, 25 százalékra csökkent a támogatók aránya. És, bár pártonként eltérő mértékben, mégis hasonló módon növekedett az elutasítóké.

Az olimpiai aláírásgyűjtő kampányt szervező Momentum Mozgalomról ez idő alatt a tíz válaszadóból majd' három (28 százalék) hallott. A szervezet ismertsége a Budapesten élők és a diplomások körében magasabb. Viszont tíz megkérdezettből nyolc (83 százalék) csak az olimpiai aláírásgyűjtés kapcsán hallott róluk, és csupán tízből egy válaszadó (12 százalék) említette, hogy más témában is ismeri a véleményüket.

(MTI - Publicus nyomán)

Friss: Tarlós: áruló, aki szélkakasként kihátrált a budapesti olimpia mögül

Korábban írtuk: 266 ezer aláírást szedtek össze a testnevelésből felmentettek - Tarlós gondolkodik az olimpiai pályázat visszavonásán