Közölte: az élelmiszer-ágazat szinte valamennyi termékkörét érintő ellenőrzéskor mintegy 100 termék összetevőire vonatkozó összehasonlító vizsgálatot, valamint érzékszervi analízist végez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ezen kívül a feltüntetett összetevők közötti különbségeket, és az ebből adódó esetleges minőségi eltéréseket keresik a hatóság szakemberei – tette hozzá.

A munka már elkezdődött, a vizsgálat első eredményei várhatóan március közepére lesznek nyilvánosak – mondta Zsigó Róbert.

A magyar emberek teljes joggal várják el a multinacionális cégektől, hogy ugyanolyan minőségű termékeket vehessenek tőlük, mint például az osztrák vásárlók – hangsúlyozta az államtitkár miután a múlt héten újra nyilvánosságot kapott a Nébih korábbi, 2014 végén végzett vizsgálata.

Zsigó Róbert felidézte: akkor 24, Magyarországon és Ausztriában ugyanannál a kiskereskedelmi láncnál vásárolt, azonos termékeket hasonlítottak össze. Kiderült, hogy a vizsgált, azonos márkájú termékek többségénél vannak minőségi és összetételbeli különbségek. A Magyarországon forgalmazott termékek más összetételűek, többször alacsonyabb minőségűek voltak, mint az Ausztriában kaphatóak – közölte.

Az államtitkár úgy fogalmazott: ez elsősorban nem jogi, hanem erkölcsi kérdés. A magyar emberek nem magyarázkodást, hanem korrekt, tisztességes, egyenlő elbánást várnak, nem kérnek ezen a területen sem a kettős mércéből – jelentette ki.

Elmondta: már 2015-ben jelezték ezt a problémát, és Magyarország a V4-országok 2016 áprilisi találkozóján is támogatta a közös fellépést az ügyben. Az élelmiszer-minőség kettős mércéjéről tavaly májusban tárgyalt az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa, ahol szintén szorgalmazták az ügy megoldását.

A Nébih nemrég 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján. Az édesipari termékek közül a közismert márkájú csokoládék mindenhol ugyanolyan minőségben kaphatók, de például az ostyás Manner édességek esetében az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt. A Nutella mogyorókrémnek is az állaga mutatott eltérést: a magyarországi minta kevésbé volt lágy és jól kidolgozott az osztrákhoz képest, a marcipánnal töltött Ritter Sport étcsokoládéban pedig a magyar változatnál – azonos cukor- és zsírtartalom mellett – az étcsokoládé-burok nehezebben olvadt.

Az italok közül a Coca-Cola esetében is szembetűnő volt a különbség. A Magyarországon kapható változat illata kevésbé telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet a Nébih szerint. Az összetételt tekintve a magyar Coca-Cola cukortartalma kicsit magasabb volt (0,6 százalékkal), ráadásul az osztrák verzióval ellentétben olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült. A Nesquik kakaópor magyar változatának illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.

A vizsgált tejtermékek – Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital – érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen. A magyar puding hígabb, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik, a joghurtnál pedig az aroma különbsége miatt a magyar harsányabb ízű és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztet.

A legszembetűnőbb különbség az instant leveseknél figyelhető meg. A Nébih kétféle Knorr porkeveréket vizsgált, de az azonos megnevezés és termékmegjelenítés ellenére sem sikerült igazolni, hogy két egyforma levesporról lenne szó. A Knorr marhahúsleves kagyló­tésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Mindkét változatból három adag leves készíthető el, ám az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel duplaannyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, így ugyanakkora adagban ötödével sűrűbb, intenzívebb ízű levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. A Knorr Fix Carbonara spagettialapban pedig a magyar termék nem tartalmazott sajtot, miközben az osztrák mintában három­féle sajtot is talált a hatóság.

(MTI - MI nyomán)