Ez az ember, akit most félmilliárdos áfacsalásért és egyéb ügyekért ítéltek 5 évre, ebben a 2010-ben tett vallomásában többek között a Gyurcsány-időszak politikai erőinek a lefizetéséről is beszél, valamint említ egy néhol Tóth, máskor Rácz, Szabó vagy Kertész néven bemutatkozó Gábor keresztnevű embert, aki kapcsolatban állt akkori kormányközeli politikusokkal, többek közt Kóka Jánossal is. A PestiSrácok.hu nem tette közzé Farkas Attila teljes vallomását, de részleteket közölnek belőle, mint például az alábbit:

A vallomásból az is kiderül, hogy Tóth Gábor valóban rendelkezett olyan alvilági kapcsolatokkal, amelyekkel bármilyen törvénytelen cselekedetet végre tudott hajtatni, ugyanakkor rendelkezett olyan politikai kapcsolatokkal is, amelyek kétes üzleteit és törvénytelen cselekedeteit megvédték a lebukástól.

Kopasz kigyúrt férfiak és személyes jóbarát (forrás: Pesti Srácok)

Mint köztudott, a Kóka-villa elleni Molotov-koktélozással jelenleg ezért Budaházy György van elítélve egyelőre nem jogerősen (mellesleg egy törvénytelenül megszült ítélettel). De érdemes ennek a cselekménynek a büntetőeljárási történetét végigvenni.

2007. december 15-én éjfélkor valakik 3 db borosüvegbe elkészített Molotov-koktélt dobtak Kóka János SZDSZ-es miniszter épülőben lévő XII. kerületi villája még burkolatlan teraszának aljzatbetonjára. Két koktél a teraszajtó-, a harmadik a fal tövébe esett, mely helyeken kormozódás keletkezett. A koktélok tüzét a zajra felfigyelő éjjeli őr egy 2 literes kólás üvegnyi vízzel eloltotta. Az elkövetőt/ket nem látta. A rendőrséget csak másnap értesítették. Az esetleges lábnyomokat addigra a frissen esett hó befedte. Valamilyen konkrétan az elkövető/k személyéhez köthető nyom a helyszínről nem került elő.

December 16-án este 19:01-kor megjelent a Kuruc.infón egy aláírás nélküli közlemény, hogy szombatról vasárnapra virradó éjjel figyelmeztető akciókat hajtottak végre nemcsak Kókánál, hanem Hiller Istvánnál és Avarkeszi Dezsőnél is, hogy a 17-i szavazáson a képviselők a „Nem” gombot nyomják meg. Az nem derült ki a közleményből, hogy milyen témában kellene a képviselőknek NEM-mel szavazni. A közlemény kiadóját nem nyomozták ki. Avarkeszi Dezsőnél nem történt semmi, Hiller házának pedig belőtték az ablakát, de az erősen valószínű, hogy csak 17-én délelőtt.

A nyomozóhatóság előtt először 2008 februárjában tett vallomást egy személy az elkövetőkről, Budaházy és vádlott társaitól teljesen különböző nemzeti radikális fiatalokat nevezett meg. A Budaházyék ellen folyó Hunnia-per bírósági tárgyalásán 2014-ben szintén megerősítette ezt az állítását.

2009 márciusában a Hunnia-ügy későbbi másodrendű vádlottja menőzik azzal egy lehallgatott beszélgetésben, hogy az ő ismerősei követték el a molotovozást Kókánál. Az előadás komolytalanságát mutatja, hogy hozzámondja, hogy utána még Avarkeszihez is dobtak, miközben ott ugye nem történt semmi, de persze, aki csak az internetes közleményt ismeri, az nem tud erről.

Ezek után 2009 júliusában letartóztatták a Hunnia-ügy későbbi tizenegyedrendű vádlottját azon egyetlen gyanúsítással, hogy ő követte el a támadást a Kóka-villa ellen. Közben Budaházyt is meggyanúsították, hogy ő adott erre utasítást. A tizenegyedrendű vádlott makacsul tagadta, hogy ő követte volna el a koktélozást, vagy hogy tudna a cselekményről egyáltalán valamit. Később fenyegetéssel és zsarolással rávették, hogy bizonyos cselekményekkel kapcsolatban magára és másokra terhelő vallomásokat tegyen, de a Kóka-villa elleni támadást ekkor sem volt hajlandó magára vállalni. Így aztán végül Budaházyt neveztették meg vele elkövetőként. Ezután Budaházy gyanúsítását is módosították „utasításadóból" "elkövetőre”.

A nyomozati szakasz lezárása után a tizenegyedrendű vádlott visszavonta a nyomozati vallomásait, mondván, hogy azokat csak nyomás hatására tette és azok valótlanok. Ezen felül feljelentette kényszervallatásért az ügyészt és a nyomozókat. Továbbá, mivel a nyomozati anyagban semmi bizonyíték nem lelhető fel a Kóka-villa elleni támadással való meggyanúsításának megalapozottságára, feljelentette a letartóztatásában részt vevő ügyészeket és bírókat is. Ezen feljelentéseit mondvacsinált ürügyekkel elutasították. A bíróságon pedig hiába mondta el, hogy a Budaházyra tett terhelő állítása alaptalan, és azt hiába erősítette meg más tanú is, sőt, a józan ész is, mégis Budaházy lett elítélve a Kóka-villa megtámadójaként.

A nem jogerős elsőfokú ítélet 2016. augusztusi szóbeli közlése után fél évvel kiderül, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségnek már 2010 elején volt olyan vallomás a birtokában, amely szerint a molotovozás mögött nem radikálisok, hanem a politikusbűnözés áll, és ezt az egész eljárás során titkolták, mind a vádlottak, mind a bíróság elől! A Farkas Attila 2010-es vallomásában elmondottakat sem az ügyészség sem a bíróság nem vizsgálta. A vallomás ezen részletének a nyilvánosságra kerülése a véletlen műve.

És még hány ilyen lehet?