A szerdai tárgyaláson az elsőrendű vádlott rögtön az elején tört magyarsággal jelezte, nem mindent ért abból, amit a két pastu szinkrontolmács mond, mert más nyelvjárást beszélnek. Hozzátette: a nyomozás során másfél évig volt egy olyan tolmács, akit nagyon jól értett. A bíróság erre közölte, hogy a vádlott tolmácsot nem választhat, a kirendelt tolmács anyanyelvi szintű jártassággal és vizsgával rendelkezik. A férfi ügyvédje hangsúlyozta, Afganisztánban mintegy harminc nyelvjárás van, emiatt védence az apróbb finomságokat nem érti, ez pedig törvényességi problémákat vethet fel. A tolmácsok fülkéjéből kihallatszott, amint egyikük kikéri magának, hogy megkérdőjelezik nyelvismeretét.

Később a bolgár vádlottak panaszkodtak arra, hogy halkan hallják a tolmácsot.

A tárgyalás ezen kívül is nehézkesen indult. A bíróság megpróbálta megtudni, hogy a megjelentek hozzájárulnak-e, hogy a sajtó kép- és hangfelvételt készítsen róluk. Az elsőtől harmadrendű vádlottig eleinte hozzájárultak, később azonban ketten meggondolták magukat, mondván félreértették a kérdést.

Az ötödrendű vádlott úgy nyilatkozott, kizárólag az osztrák és német sajtó képviselői számára ad ilyen engedélyt.

A vádirat ismertetése közben az elsőrendű vádlott megint azt kifogásolta, hogy a pastu tolmács szerinte nem anyanyelvi, mert ő ismeri a vádiratot, és már a fordítása is hibás, a vádirat szó helyett szerinte az szerepel, hogy „háború forma”. A női tolmácsot ezzel ismét felháborította: ő elismételte, ez az anyanyelve, és Kabulban diplomázott. A vádlott ezt is megkérdőjelezte, szerinte nincs is olyan oktatási intézmény Kabulban, ahol ilyen végzettséget lehet szerezni.

Ezen a tolmács még inkább megbotránkozott, heves vita alakult ki köztük. A vádlott a bírónak azt mondta, a tolmács a vita során megfenyegette, hogy rosszul fog járni.

A zsúfolt és meleg tárgyalóteremben a zűrzavart tovább fokozta, hogy a hallgatóság soraiban a német sajtósoknak is fordítottak saját tolmácsaik.

A vádirat ismertetése még tart, a tolmácsok kérték, hogy az ügyész lassabban olvasson, hogy tudják követni. A vádiratból kiderült, az afgán elsőrendű vádlott évekkel ezelőtt maga is illegálisan érkezett Magyarországra, itt oltalmazotti státust kapott. 2015-től kezdve embercsempész-hálózatot szervezett, amihez gépjárműveket vásárolt, és sofőrök toborzására utasította a bolgár másodrendű vádlottat. Nemritkán maga is részt vett az illegális migránsok járművekbe szállításában, vagy éppen felvezető autót vezetett – úgynevezett előfutóként. Egy középkorú bolgár-libanoni férfi ideiglenes rendszámok beszerzésével működött közre.

Az ügyész minden vádpont esetében kiemelte, hogy a migránsokat személyszállításra alkalmatlan gépjárművekkel, kényelmetlen testhelyzetben, rosszul szellőző rakterekben, megállás nélkül, egészségügyi szükségleteiket is figyelmen kívül hagyva szállították, amivel különös testi és lelki gyötrelmet okoztak nekik. Már az első fuvarok között is volt több olyan, ahol a szállított migránsok közül egy-egy személy elájult.

Ennek azért van jelentősége, mert az embercsempészés bűntettének minősített esetét valósítja meg, ha a csempészett személy sanyargatásával követik el. A bűnszervezet legalább harmincegy alkalommal összesen ezerkétszáz embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába 2015. februártól augusztusig. Júniustól szinte napi rendszerességgel indultak a fuvarok. Az üzleten az elsőrendű vádlott a nyomozati információk szerint mintegy háromszázezer eurót keresett.

A bolgár sofőrök több alkalommal lebuktak a szállítás során, főleg Németországban, de ez a bűnszervezetet nem hátráltatta abban, hogy új sofőröket toborozva újabb fuvarokat indítson. Néhányuk letöltendő szabadságvesztést kapott a német bíróságtól.

A vádirat szerint az első- és a másodrendű vádlott is részt vett a 71 elhunyt migráns hűtőkocsiba szállításánál, és pontosan tudták, hogy a harmad- és negyedrendű vádlott által vezetett tehergépjármű raktere légmentesen zár. Miután értesültek a vezetőfülkében helyet foglaló bolgároktól, hogy a sértettek dörömbölnek, kiáltoznak, a szervezők azt az utasítást adták, hogy ne álljanak meg – állítja a vádirat, hozzátéve, elsőrendű telefonon úgy fogalmazott:

Ennek ellenére az ügyészség rámutatott, az elkövetők a sértettek halálát "nem egyenes, csak eshetőleges szándékkal kívánták", ami azt jelenti, hogy nem ez volt a céljuk, ugyanakkor abba belenyugodtak.

Az elsőrendű vádlottat üzletszerűen, a csempészett személyek sanyargatásával, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettével, valamint felbujtóként, több ember, részben 14 éven aluli személyek sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolják.

Az elsőrendű vádlott egyébként a tárgyalóterembe érkezve, illetve onnan távozva egy pastu nyelven írott táblát tartott a kezében, amelynek felirata ezt jelenti:

(MNO nyomán)