Felfüggesztette a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt, első fokon tizenhárom évre ítélt Budaházy György és 16 társa ellen indított büntetőeljárást, majd az Alkotmánybírósághoz fordult a Fővárosi Ítélőtábla – értesült a PestiSrácok.hu. A döntés oka, hogy a másodfokú tanács tagjai közül évekkel korábban ketten is részt vettek Budaházy és egy társa előzetes letartóztatásáról szóló döntésben, így elképzelhető, hogy őket – és emiatt a teljes tanácsot – ki kell zárni a további eljárásból.
 Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu |
A büntetőeljárás felfüggesztése abból a PestiSrácok.hu-hoz eljutott táblabírósági végzésből derül ki, amelyet július végén hozott meg az arra illetékes bírói tanács. A döntés oka, hogy a másodfokú bírói tanács elnöke az a Rédei Géza, aki évekkel korábban tagja volt Budaházy, illetve a harmadrendű vádlott előzetes letartóztatásáról döntő tanácsnak. Utóbbi döntésben a Rédei-tanács egy másik bírája is részt vett.
A végzésben leírták, hogy a büntetőeljárási törvény szerint a vádemelést követően ki van zárva az eljárásból az a bíró, aki az ügyben első vagy másodfokon a kényszerintézkedésről határozatot meghozó tanács tagja volt. A ítélőtábla utalt arra is, hogy az Alkotmánybíróság már több ügyben is foglalkozott ezzel a kérdéssel, például a nemrég újra letartóztatott Somogyi Ábel ügyében, amikor is az Alkotmánybíróság meg is semmisítette a Kúria hasonló ítéletét a fent említett indokokra hivatkozva. Igaz, hangsúlyozta az ítélőtábla, a határozat semmiféle időbeli korlátot nem tartalmazott, így nem derült ki, mikortól indult büntetőügyekben kell hasonló módon lépniük a bíróságoknak. A Fővárosi Ítélőtábla beadványában megjegyezte továbbá, hogy az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után került bele a büntetőeljárási törvénybe az, hogy a 2016. november 30-a után indult eljárásoknál kell kizárni a nyomozati szakban eljáró bírákat, ami így – a határidő megállapítása okán – ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi határozatával – írta a táblabíróság, hozzátéve, hogy ezért a Fővárosi Ítélőtábla az eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte az alaptörvény-ellenesség megállapítása érdekében. Ha megalapozottnak találják a táblabíróság beadványát, akkor még az is elképzelhető, hogy a Fővárosi Ítélőtábla nem tud eljárni ebben az ügyben, hiszen az összes tanácsában van olyan bíró, akit ez a szabályozás érint. Az Alkotmánybíróságnak egyébként kilencven napja van arra, hogy döntsön a kérdésben, de volt már rá példa, hogy több mint egy évig húzták a döntést.
