“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták “hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el 2015 őszén.

– Ha az Európai Bíróság hazánk számára kedvezőtlen döntést hoz a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni, illetve a menekültügyi eljárásukat itt kell lefolytatni. Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni. Ezt Orbán Viktor mondta októberben, parlamenti sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet kérdésére.

Idén júniusban viszont Orbán Viktor már úgy fogalmazott a parlamentben: „Amíg én állok itt, és én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a déli határon is állni fog a kerítés, és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát.” Két héttel később pedig megismételte, Magyarország a szeptemberben várható európai bírósági döntés után is el fogja utasítani a kvótákat.

Erre azóta többféle magyarázattal is előálltak kormánypárti politikusok. Lázár János miniszter például a múlt heti kormányinfón az fejtette ki, hogy az Európai Bíróság valójában most csak arról határoz, hogy a kvótadöntés megfelel-e az európai jognak, vagy sem. Ha pedig ez után a magyar kormány nem jut dűlőre az Európai Bizottsággal, vagy lesznek kételyei, az ügy újra a bíróság elé kerül – fogalmazott. Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikációban folyamatosan napirenden tartják a sorosozást, mondván, Brüsszelben Soros bevándorlási tervét hajtják végre, és helyes, ha a magyarok tudnak erről (július elején a többi között ez volt a hivatalos magyarázat a Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! feliratú plakátokra).

Kétségei aligha lehettek bárkinek is, de az csak a hét végén vált egyértelművé, hogy miért kérte Orbán Viktor – épp a szolidaritás elvére hivatkozva – múlt csütörtökön a 800 millió eurós (270 milliárd forint) határvédelmi költségek megfelezését az Európai Bizottságtól. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az állami rádióban vasárnap lényegében elismerte, a közelgő pervesztéssel áll összefüggésben a kormányfő ötlete a kerítés számláinak benyújtásáról. Ha ott számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor „nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit” – fogalmazott. Az Európai Bizottság szinte azonnal jelezte, nem adnak pénzt a kerítésre. Ez pedig nyilván kapóra jöhet a kormánynak a vereség után.

Ma az európai bíróságon nyilvánvalóan politikai döntés született, a politika "megerőszakolta" az európai jogot és az európai értékeket - mondta Szijjártó Péter az Európai Bíróság ítéletével kapcsolatban.

A külügyminiszter sajtótájékoztatón azt mondta: az Európai Bíróságon ma megszületett döntés felháborító és egyúttal felelőtlen. Ez a döntés veszélyezteti egész Európa biztonságát, jövőjét, és ellentétes az európai nemzetek érdekeivel – tette hozzá, rámutatva: ez a döntés nyíltan legitimálja az Európai Bizottság hatalmát az európai nemzetek felett.

Az Európai Bizottságnak semmiféle hatalma nincs az európai nemzetek felett, így e döntés a kormány számára elfogadhatatlan – emelte ki.

Magyarország kormánya ezután is megtesz mindent azért, hogy megvédje a magyar embereket, és az első számú cél, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságát garantálják. Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit – jelentette ki.

Ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótát az unió átadja a múltnak, mert ez egy sikertelen válasz az illegális bevándorlásra – mondta Szijjártó Péter.

Trócsányi László igazságügyi miniszter közölte: jogi vitát, jogi csatát kezdeményez uniós szinten hazánk a bíróság döntése nyomán, melynek lényeges szempontja a tagállamok egyenjogúsága és az önrendelkezés lesz.

A miniszter a magyar kormány jogi érveit felvonultatva leszögezte: a bíróság döntése, s az Európai Bizottság álláspontja kvótaügyben valójában módosította a közösségi jogot. Abban ugyanis nem szerepel kötelező betelepítése kvóta, s korábban a tagországok kormányfőit tömörítő Európai Tanács is csak önkéntes kvótáról határozott. Márpedig ha ezen uniós szinten változtatni akartak volna, azt a tanácsnak, illetőleg az Európai Parlamentnek, továbbá a nemzeti parlamenteknek is tárgyalnia kellett volna, s erről meg kellett volna egyezni.

Az igazságügyi tárca vezetője kifejtette azt is, a szolidaritás fogalma nem szerepel az uniós szerződésekben, ennek értelmezése ezért különböző lehet, vagyis emiatt sem lehet hazánkat támadni kvótaügyben.

Trócsányi László szerint a bíróság azt sem kérdőjelezhette volna meg, hogy 2015 őszén-telén volt-e migrációs szükséghelyzet Magyarországon. Hazánknak erre alapozva ugyanis volt egy speciális keresete, amit a testület elutasított. Pedig 2015. december 31-éig 391348 migráns lépte át a magyar határt, így a miniszter szerint nem kérdés, hogy ekkor szükséghelyzet volt.

A szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, s ezt követően foglal állást – közölte Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a kvótaper ítéletének nyilvánosságra hozatala után.

A döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció, és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik – jelentette ki a szlovák diplomácia vezetője, aki ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését.

Miroslav Lajcák megismételte a pozsonyi kormány korábban többször hangoztatott álláspontját a kvóták működésképtelenségéről, majd hozzáfűzte: a további lépésekről a kormánynak kell döntést hoznia.

"A kvótákkal kapcsolatos álláspontunk olyan politikai álláspont, amelyben osztozik az egész politikai színtér, és a lakosság is támogatja. Ráadásul az elmúlt két év választ adott arra a kérdésre is, hogy működnek-e a kvóták vagy sem" – idézte a szlovák külügyminiszter szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Németország is reagált a döntésre. Sigmar Gabriel külügyminiszter azt mondta, Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról.

Szijjártó Péter német kollégája szerint a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az "európai szolidaritásról" szóló döntés "nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van".

"Elvárhatjuk, és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet, és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést."

A Jobbik elutasítja és felháborítónak tartja az Európai Bíróság döntését – mondta Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője. Szerinte egyetlen bíróság vagy uniós tagállam sem kötelezhet egy másik nemzetet arra, hogy akarata ellenére kívülről megváltoztassa etnikai, demográfiai, vallási, vagy kulturális összetételét.

A Jobbik szóvivője szerint ez ellen csak egy olyan alkotmánymódosítás jelenthetne védelmet, amelyet a Fidesz-KDNP többször leszavazott.

Mirkóczki Ádám hazugnak és kétszínűnek nevezte a kormány migrációs politikáját, mivel szerinte miközben a kabinet tagjai újabb csatára buzdítanak 1294 migráns befogadásával szemben, addig több tízezer letelepedőt pénzért bármikor szívesen látnak az országban.

Ez is azt mutatja, hogy a "piszkos pénz és a korrupció mindenféle szabadságharcot és tagállami akaratot felülír". Hozzátette, amennyiben az Európai Bíróság letelepedési kötvény vásárlására kötelezte volna Jean-Claude Junckert, akkor Szijjártó Péter és Trócsányi László miniszterek "ma nem hevesen tiltakoznának, hanem boldogan tapsolnának".

(MTI - MNO - Híradó nyomán)