„Magyarországon – és ezt a 2014–15-ös időközi választások világosan bizonyították – a hatalom demokratikus úton, ebben a választási rendszerben is leváltható. Ezért minősítettem magam is megalapozatlannak a diktatúráról szóló szövegeléseket az elmúlt években. Ha (…) a hatalom bármelyik, mérhető támogatottsággal, parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki párt választáson való elindulását törvénysértő, adminisztratív eszközökkel hiúsítja meg, átlép egy vörös vonalat, ahonnan nincs visszaút” – írja cikkében Schiffer.

Összegzése szerint az ÁSZ készülő érdemi döntése tartalmi, anyagi jogi szempontból is felettébb ingatag lábakon áll.

Az Állami Számvevőszék ugyanis úgy tesz, mintha a pártok finanszírozásába is beleszóló plakáttörvény kedvezményes hirdetési árakra vonatkozó tilalma – a tilalom, amely alapján most Jobbikot is szankcionálják – valójában életbe lépett volna. Pedig nem ez történt, a plakáttörvényről szóló javaslat e része elbukott, az ÁSZ mégis rá hivatkozva akar most bírságolni.

Arra már a Hvg.hu mutatott rá, hogy rövid idő alatt furcsa pálfordulás történt a tiltott pártfinanszírozás megítélésében. Az ÁSZ ugyanis fél éve azért sürgette a kampányfinanszírozási törvény javaslatának elfogadását, mert nem látták egyértelműnek a hatályos szabályozást, abban szerintük nincsen pontosan tisztázva, hogy mi minősül tiltott párttámogatásnak.

A szabályozás azóta sem változott, az ÁSZ viszont már kristálytisztán látja, kit kell büntetni.

A hivatal tekintete csak akkor homályosul el, ha a Fidesz plakátügyeiről van szó: 2010-ben a Fidesz az Állami Számvevőszéket is átverhette a plakátjai költségével. A kampány ideje alatt ugyanis a párt legalább 10 200 köztéri reklámon hirdette magát, ezért a Mahir Cityposter bruttó 98 millió forint értékben számlázta le a kampányt a Hír TV cégének.

A Fidesz az állami szervezetnek olyan elszámolást küldött, amelyen már csak 35,6 millió forintos plakátköltség szerepel, a számvevőszék viszont azóta sem vizsgálódik a visszaélés miatt.

Domokos László, a testület elnöke egyébként 1991-ben lett tagja a Fidesznek, 1998-ban választották meg országgyűlési képviselőnek, három cikluson át a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke volt. Már 2010 júniusában megválasztotta a fideszes kétharmad az ÁSZ elnökének tizenkét évre, tehát legalább 2022-ig szól a mandátuma.

Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője azzal indokolta jelölését, hogy Domokos „azon kevés parlamenti képviselők közé tartozik, akik az elmúlt években, évtizedekben parlamenti munkájukat a költségvetési ügyeknek szentelték”. Az ÁSZ a Fidesz 2014–15-ös gazdálkodásának átvilágítását júliusban zárta le, a szigorú ellenőrök pedig mindent rendben találtak.

(MNO)