Az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akikkel szemben felmerült a kartellezés gyanúja is. Annyi biztos, hogy az adófizetők pénze bánta a szexoldalak feltőkésítését - írja a 24.hu.
 |
Az EU csalás elleni hivatala is vizsgálta az Orbán Viktor gazdasági hátországához sorolt két üzletember, Garancsi István vállalkozó és Hernádi Zsolt Mol-vezér egy-egy alapkezelő cégét. Durván túlárazott szexoldalak, sőt kartellezés gyanúja is előkerült a lap birtokába került jelentésben.
Hernádi cége, a Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE programjába, miután 3-3 milliárd forintra kiírt pályázaton nyertek az akkori uniós pénzosztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A feladatuk az volt, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, és azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból. Erre a kockázatitőke-kihelyezésre találtatott alkalmasnak a két cég.
Azt már korábban megírta a Direkt36, hogy az Európai Bizottság revizorai a magyarországi JEREMIE programot vizsgálva számos szabálytalanságra bukkantak. Brüsszelt a többi között zavarta, hogy Magyarországon eleve olyan cégeket választottak ki az uniós pénzek szétosztására, amelyek egy bizonyos befektetői körhöz tartoznak. Ennél megfoghatóbb probléma volt, hogy a befektetések egy részét nem támogatható régióban valósították meg.
Összesen több mint 4 milliárd forintnyi közpénz bánta a szabálytalanságokat, miután a magyar fél a 2015 március végéig leszerződött befektetésekre nyújtott uniós támogatásból 10 százalékos átalányfizetést ajánlott. Vagyis lemondott a támogatás egy részéről.
Az oknyomozó portál is kidomborította a sztori egyik pikáns elemét, hogy Hernádi érdekeltsége, a Gran Private Equity Zrt. egy szexpartnerkereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott az uniós pénzből.
Éppen erre fókuszálva a Garancsi-Hernádi páros két érdekeltségével és a Dating Central Europe Zrt.-vel kapcsolatban indított vizsgálatot az OLAF. Bár a csalás elleni hivatal súlyos gyanúkat fogalmazott meg, a projekt nem szerepel Polt Péter legfőbb ügyész listáján azok között az ügyek között (mint az Elios vagy a fogorvosok eszközbeszerzései), amelyekben a magyar hatóságok nyomozást rendeltek el.
Az OLAF-jelentés főbb megállapításai a következők:
- nem volt szabályos közbeszerzési eljárás, az egyszerűsített folyamat több ponton sértette az előírásokat, például túl rövid volt a határidő és túl specifikusak voltak az előírások.
- Kartellgyanú merült fel a Gran Private Equity Zrt. és Garangold Investment Befektető Zrt. között.
- Többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal.
Arra a kérdésre, hogy a JEREMIE programban elbukott támogatást a magyar hatóságok visszafizettették-e a kedvezményezettekkel, a lap nem kapott választ a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Így azt sem tudták meg, hogy a szexoldalak feltőkésítését végső soron a magyar adófizetők állták-e. Az OLAF jelentése alapján annyi biztos, hogy
a nem támogatható közép-magyarországi befektetések miatt összesen 4,3 milliárd forintot visszafizetett Magyarország.
Ezt a szabálytalanságot a magyar hatóságok elismerték, viszont további 1,4 milliárd forint támogatásmegvonás törlését kérték. (Az alapkezelők kiválasztása körüli szabálytalanságok miatt 990 millió forint, a szexvonalas Dating Central Europe Zrt.-nek nyújtott források miatt 391 millió forint büntetésről volt szó.)
Összeértek Garancsi és Hernádi érdekeltségei
Az OLAF-nak szemet szúrt, hogy a Gran Private Equity-t és a Garangoldot is csupán néhány nappal a pályázat kiírása előtt alapították, és ugyanazon a napon regisztrálták őket a cégbíróságon, de a nyomozás kapcsolatot és átfedéseket is talált a két cég között. Három, a pályázatban feltüntetett szakértő a Saxum Corporate Finance Zrt.-nél dolgozott a jelentkezés idején, és a referenciáikban is több közös pont volt. A Saxum alvállalkozója volt a Garangoldnak, de személyi szálakon kapcsolódott a Gran Private Equity-hez is.
A Gran Private Equity és a Garangold ugyanazokat az „alvállalkozókat” tüntette fel a pályázatában, ilyenek voltak a BDO Magyarország, Canductus Kft., Kovács, Réti, Szegheo Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Péter Ügyvédi Iroda.
Az OLAF vizsgálta a két formáció tulajdonosi körének kapcsolatait is. A Gran Private Equity 80 százalékban Hernádi Zsolt tulajdona, 20 százalékban pedig a Kóbor Miklós érdekeltségében álló CEPEI Zrt.-é volt. A Garangold egyedüli tulajdonosaként Garancsi István szerepelt a cégjegyzékben, de mind a Gran Private, mind a Garangold felügyelő-bizottságának elnöke Telek Csaba Péter volt.
A Garangold alvállalkozójaként feltűnik a Saxum Corporate Finance Zrt., amelyben egy tőkeemelést követően a következő cégek jelentek meg:
- Saxicola Vagyonkezelő Zrt. – egyik tulajdonosa Ézsöl Gábor, a Gran Private szakértője,
- Western Ingatlan Kft. – Dely Boglárkának, a Garangold által jelölt egyik szakértő akkori érdekeltsége,
- Hogline Vagyonkezelő Zrt. – előbb Ézsöl Gábor, majd Kóbor Miklós cége.
Mindezek alapján az OLAF szerint felmerült a szabad verseny megsértésének gyanúja. Sőt, hivatkoznak a magyar büntető törvénykönyv 420-as paragrafusára:
aki közbeszerzési eljárásban befolyásolni akarja a szerződéses feltételeket, vagy összejátszik más szereplőkkel és korlátozza a versenyt, magyarul kartellezik, az 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
 |
7000 százalékkal srófolták fel a melegrandi.hu árát
Az egyik cég, amelybe a Gran Private Equity befektetett, a Weiler Péter nevéhez kapcsolódó Dating Central Europe Zrt. volt. A cég portfóliójában szereplő több oldal, mint a szexrandi.hu, a szexpartner-kereso.hu és a videki-szexpartner.hu jogait a JEREMIE-befektetés keretében vásárolták meg. Ők indították el később a nagy vihart kavart Puncs.hu-t is.
A Dating Central Europe összesen 130 domain nevet, 4 szabadalmat és 167, nem részletezett eszközt vásárolt a Torrey Pines Capital Kft.-től 1,8 millió euró plusz áfáért. Az OLAF azonban nem talált arra utaló nyomot, hogy ezek a honlapok bármikor a Torrey Pines Capital tulajdonában lettek volna. A csalás elleni hivatal arra jutott, hogy a Torrey Pines beillesztése az eladási láncba csak arra szolgált, hogy felsrófolja a domain nevek árát.
Az uniós vizsgálóbiztosok az öt legdrágábban megvásárolt domainnevet átfuttatták olyan honlapokon, amelyek megbecsülik azok értékét. Kiderült, hogy míg a melegrandi.hu-t 70 ezer euró plusz áfáért vette meg a Dating Central, addig az öt értékbecslő honlap átlagosan 988 euróra értékelte – ez 7085 százaléka a becsültnek. A kedvezményezett azzal indokolta a magas árat, hogy abba a honlap által generált forgalmat és reklámbevételt is beleszámolta.
Az OLAF külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 129 domainnévből 15 egyértelműen felnőtt tartalomhoz, társkereséshez kapcsolódik. Az, hogy ezeket uniós támogatásból vásárolták meg, nem csak súlyosan sérti az EU hírnevét, de megszegték vele az uniós támogatások elosztására vonatkozó etikai szabályokat is.
A JEREMIE-pénzek kifizetését a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon (GOP) keresztül intézték és annak általános szabályzatában rögzítették, hogy a támogatott projektek nem lehetnek a közép-magyarországi régióban. Ennek ellenére az első 46 megvásárolt domainnévből 43-nak Budaörsön és Budapesten voltak a szerverei.
Már a kiválasztás is szabálytalan volt
Ami az uniós pénzt kihelyező magáncégek kiválasztását illeti, az OLAF súlyos hibaként rótta fel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázati felhívást egyszerű „kiválasztási eljárásként” tette fel a honlapjára, és nem közbeszerzésként hirdette meg. A felhívást sem a magyar, sem az uniós hivatalos közbeszerzési értesítőben nem tették közzé.
A jelentkezésre mindössze 15 nap állt rendelkezésre, amely az OLAF szerint túl rövid idő volt ahhoz, hogy az érdeklődők megfelelő pályázati anyagot rakjanak össze. Ez veszélyeztette a szabad versenyt, és arra sem volt garancia, hogy a rendelkezésre álló pénzt megfelelően fogják majd elkölteni.
A felhívásban diszkriminatív elemet lelt az OLAF, az ajánlattevők senior befektetési szakértőinek referenciái között ugyanis csak olyan, legalább 25 millió forintos kockázati tőke-típusú befektetés szerepelhetett, amely magyarországi székhelyű társaságokba irányult.
A vizsgálat idején érvényes előírások szerint a közbeszerzést annak kellett odaítélni, aki a legalacsonyabb árat ajánlotta vagy annak, aki megfelelt a megszabott elvárásoknak. Ehhez képest a pályázatokban szereplő két vezető befektetési elemző referenciája odaítélési szempontnak számított, ami az OLAF szerint szabálytalan.
