Nemrégiben arról olvashattunk portálunkon, hogy az Izraelből visszaköltözött, a magyarok fasizmusa, idegengyűlölete ellen küzdő, s egy magyar nemzeti politikust következmények nélkül orrba veréssel megfenyegető Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség (Mazsök) kuratóriumának elnöke, a KDNP izraelita műhelyének alelnöke kezdeményezi az úgynevezett „másodgenerációs holokauszt-túlélők” – tehát az 1945 és az 1960-as évek elején született zsidók – támogatását, mert közülük sokan anyagi és pszichés gondokkal küzdenek.

Mi viszont kissé elhamarkodottnak tartjuk az államalapításunk ünnepén, augusztus 20-án magas állami kitüntetésben részesült - valószínűleg a magyar politikus orrba verését is kilátásba helyező harcos antifa magatartásának elismerésként - Szabó György másodgenerációs holokauszt-túlélőkkel kapcsolatos kezdeményezését. Korainak azért is tartjuk, mert még az „első generációs túlélők”, illetve azoknak hozzátartozói sincsenek kárpótolva.

Izrael, pontosabban Gillá Gámliél, a Társadalmi Egyenlőség Minisztériumának tárcavezetője és munkacsoportja ugyanis ezekben a hetekben a 2019 júliusában kidolgozott, s már írásba is fektetett „stratégiai jelentés” útmutatása értelmében egyelőre csak az „elsőgenerációs holokauszt-túlélőknek” utalandó, visszaszolgáltatandó legújabb kártérítési változat érvényesítését követeli Romániától, Lengyelországtól, Litvániától, Magyarországtól, Szerbiától, Horvátországtól és nagy meglepetésre a még mindig nem eleget fizetett Németországtól. Az említett hat ország közül mindegyiktől más-más összeget, vagyontárgyat, s eltérő jogcímen követel az izraeli minisztérium.

A Globes című izraeli gazdaságpolitikai lap birtokába jutott minisztériumi dokumentum, „stratégiai jelentésből” megtudjuk: 2019 júliusában első sikerként a nevezett izraeli minisztérium - a Binjámin Netanjáhu irányította Miniszterelnöki Hivatallal karöltve - elérte, hogy Németország újabb nyolcezer romániai származású zsidót ismerjen el holokauszt-túlélőnek, és Berlin fizessen nekik összesen 1,53 milliárd sekelt (1 USA dollár = kb. 3 izraeli sekel – H. J.). A hivatkozott lap cikkírója megjegyzi, hogy az utóbbi években eddig ez a legnagyobb összegű kártérítés, amelyet Izrael kijárt. A „román egyezmény” (így nevezik Izraelben az újabb nyolcezer romániai származású zsidónak folyósítandó összegekről szóló államközi dokumentumot – H. J.) „csak egy része a további európai országokkal szemben most zajló átfogó tevékenységnek, amelynek célja a holokauszt-túlélők vagyonának és pénzének visszaszolgáltatása”, hangsúlyozza a cikkíró a minisztériumi dokumentumra hivatkozva.

A múlt hónapban, júliusban kidolgozott „stratégiai jelentésben” az Izraeli Miniszterelnöki Hivatal, az Izraeli Pénzügyminisztériumon belül működő Holokauszt-túlélők Jogainak Hatósága és az Izraeli Külügyminisztérium együttesen górcső alá veszi a Társadalmi Egyenlőség Minisztériuma által a vagyon visszaszolgáltatására követendő taktikákat. Az elmúlt hónapokban a Gillá Gámliél vezette minisztérium által kifejtett erőfeszítésnek köszönhetően két új, máris kétmilliárd sekel kárpótlást eredményező egyezményt írhattak alá, amely összeget azonnal továbbítanak több ezer még élő túlélőnek, illetve hozzátartozóiknak. (Ha egyáltalán továbbítják..., mert évekkel ezelőtt kiderült, hogy az izraeli kormány a múltban miképpen nyúlta le a Németország által egyes személyeknek fizetett összegeket – H. J.)

A két legújabb egyezmény közül az elsőt az idén június 20-án írták alá, amelynek értelmében a mintegy ötezer holokauszt-túlélő számára Németország által utalt havi járadék évenként körülbelül 15 millió euróval növekszik. A szintén a németek pénztárcáját érintő másik, az úgynevezett „román egyezmény” értelmében pedig a Románia húsz nagyobb és kisebb városából Izraelbe régebben bevándorolt újabb, összesen mintegy nyolcezer zsidót ismernek el holokauszt-túlélőnek, amelynek értelmében különféle juttatásokat igényelhetnek. Így például a Pénzügyminisztériumon belül működő Holokauszt-túlélők Jogainak Hatóságától kérhetnek visszamenőleges kárpótlást, rendszeres havi járadékot és nyugdíjszerű járadékot (természetesen a legújabb kárpótlási egyezmény jóvoltából a németek által Izraelbe utalt összegből – H. J.).

Csakhogy nem minden ország olyan jól fizető, mint a németek. Vannak fizetni nem akaró, megátalkodott kormányok, mint például a lengyel. „A zsidó tulajdon visszaszolgáltatásának témája komoly ellentétet váltott ki Izrael és Lengyelország között. Az Izraeli Külügyminisztérium egyelőre határozottan korlátozza a kommunikálást ebben az ügyben a lengyel hatóságokkal. A két ország közti viszony rendezéséig, illetve amíg Jiszráél Katz izraeli külügyminiszter vissza nem vonja a lengyelek antiszemitizmusával kapcsolatos megjegyzéseit, nem lehetséges fölvenni a közvetlen kapcsolatot Varsóval”, idézi a Globes az izraeli minisztérium belső jelentését, amely ezután megállapítja: Lengyelország a legfontosabb állam a zsidó tulajdon-visszaszolgáltatás terén, mert ott a második világháború előtt több mint hárommillió zsidó élt. Ám a két ország közti diplomáciai helyzet miatt egyelőre nem lehet előrelépésre számítani - olvasható a jelentésben.

Románia zsidó vagyon-visszaszolgáltatási hajlandóságról is részletesen olvashatunk. Románia is előkelő helyet foglal el a visszaszolgáltatásra kiszemelt országok között, mert onnan nagyon sok holokauszt-túlélő vándorolt ki Izraelbe, illetve a két ország közti „erős és bátor politikai kapcsolat miatt”. Csakhogy a holokauszt-túlélőknek az elmúlt években juttatott romániai kárpótlás összege igen alacsony, illetve a bürokrácia igen nehézkessé teszi a zsidó tulajdon-visszaszolgáltatás folyamatát. (A románok cigánykodását a magyarok még a zsidóknál is jobban ismerik – H. J.) Izraelben remélik, hogy a 2019-2020-as esztendő folyamán a romániai zsidó közösség visszakapja a korábban államosított történelmi épületeit, amelyek bevételeinek jóvoltából emelhetik az Izraelben élő holokauszt-túlélők megélhetését biztosító költségvetés összegét.

A fentebb említett izraeli minisztérium munkacsoportja a „stratégiai jelentéshez” csatolt egy térképpel is ellátott összegező táblázatot a következő címmel:

1. Litvánia:
Vizsgálják annak lehetőségét, miként lehetne kibővíteni a rászoruló holokauszt-túlélőknek utalt juttatásokat az örökösök nélküli vagyon alapján. Az eddig beérkezett kérelmek száma: kb. 3000.

2. Lengyelország:
A 2015-2019 között időszakban további háromezer Lengyelországból származó holokauszt-túlélő lett jogosult az évi 1 200 dollár összegű nyugdíjjáradékra. Az egész világon több mint 6 500 személy részesül ebben a juttatásban.
Az eddig beérkezett kérelmek száma: kb. 40 ezer.

Németország:
A 2019-es egyezmény értemében hatezer, Izraelben élő holokauszt-túlélő évente 17 millió euróval kap többet. (A fentebbi szövegben ötezer túlélő 15 millió euróval kap többet havonta… H. J.)

3. Magyarország:
A felek (Magyarország és Izrael – H. J.) közös munkacsoportot hoznak létre a 2019 folyamán sorra kerülő lényegi tárgyalások előtt a magyarországi származású, örökösök nélküli holokauszt-túlélők vagyonára vonatkozó 50 millió eurós pénzalapról.
Az eddig beérkezett kérelmek száma: több mint 40 ezer.

4. Horvátország:
50 millió eurós alapot hoznak létre az örökösök nélküli zsidó vagyon visszaszolgáltatásának céljára. Lényegi állásfoglalás az ügyben az idén novemberig várható.
Az eddig beérkezett kérelmek száma: 360.

Szerbia:
2016-tól 25 millió eurós állami pénzalap biztosítja a túlélők jobb megélhetését és a holokauszt emlékének megörökítését célzó tevékenység finanszírozását.

5. Románia:
2017-2018 folyamán 1000 sekelre emelték a túlélőknek folyósított járadékot. Románia elnöke várhatóan a közeli napokban írja alá a visszaszolgáltatási igények elbírálásának idejét felgyorsító törvénymódosítást.

Ezek az országok, Németország és Szerbia nem szerepelnek a kárpótlási és tulajdon-visszaszolgáltatási listán. (Németország azért nem, mert mindenkit megelőzve már eleget tett a legújabb zsidó követeléseknek – H. J.)

Nézzük meg, mi olvasható részletesebben Magyarországról az izraeli minisztériumi belső jelentésben:

„Lengyelországtól eltérően Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor és izraeli kollégája, Binjámin Netanjáhu között igen jó a viszony, aminek jóvoltából a közeljövőben (a kárpótlás terén) eredményeket érhetünk el. 2019 májusában a két izraeli minisztérium (a Társadalmi Egyenlőség Minisztériuma és a Miniszterelnökségi Hivatal – H. J.) közös szakmai küldöttsége utazott Budapestre azzal a céllal, hogy a magyarokkal együttműködve előmozdítsa a Magyarországon örökösök nélküli zsidó tulajdon sorsát bemutató történelmi tanulmány elkészítését. A tanulmány elkészítése egy évtizede várat magára. Az ilyen kapcsolatfölvételek folyamán bejelentették, hogy a magyar kormány a politikai döntéshozókkal megismerteti az örökösök nélküli zsidó tulajdon teljes visszaszolgáltatására vonatkozó szövegtervezetet. A nevezett tanulmányon ezekben a napokban végzik el a kiegészítéseket. A tanulmány képezi majd azt a kiindulópontot, amelynek figyelembevételével elvégzik a szükséges értékeléseket, s létrehozzák a pénzalapot. A magyar oldal ezen kívül vállalta, hogy viseli a tanulmány elkészítésének költségeit, s egyben arra is ígéretet tett, hogy az 2019-ben elkészül.

Összegezve: intenzív kapcsolatfelvétel kezdődik az örökösök nélküli zsidó tulajdon pénzalapjának létesítése érdekében. Az 50 millió eurós pénzalap összegeit néhány esztendőn keresztül folyósítják” – írja a Globes az izraeli minisztérium belső „stratégiai jelentésére” hivatkozva.

Hering J. – Kuruc.info

Kapcsolódó: A rabbi dicsérete: Orbán tíz éve próbálja zsidóbaráttá nevelni híveit, Izraelről is pozitív képet festenek a médiájukban