Ez egy év alatt nagyjából 20-22 százalékos, mintegy 15 ezer fős további növekedést jelentene a 2018-as állapothoz képest. Idén a legtöbben, közel 30 ezren Ukrajnából kértek a magyar hatóságoktól munkavállalói engedélyt.

Elsősorban az élőmunka-igényes ágazatokban – mint például az építőipar vagy a mezőgazdaság – lenne érezhető egyfajta "bénaság és lefagyás”, ha nem lenne jelen a külföldi munkaerő Magyarországon – egyebek mellett ezt mondta Dávid Ferenc az ATV Start című műsorban.

Ehhez hozzájárul az, hogy kevés gyerek születik, de a hátrányos szakképzési rendszer, a hibás nyugdíjpolitika, ami a nőket elengedte, illetve a munkaerő földrajzi elhelyezkedése is ezt "segítette elő”.

A VOSZ volt főtitkára szerint régóta ismert, hogy Magyarországon szükséges lenne kb. 200-250 ezer munkáskézre, és amikor 2011-ben megnyílt a német munkaerőpiac, akkor várható volt, hogy a bérek miatt meg fog indulni a magyar munkaerő.

Kiemelte azt is, hogy "nincs miért kétségbeesni", ha a 4,4 millió fős magyar munkaerőpiacon itt lesz esetleg 100-200 ezer külföldi munkavállaló.

A közgazdász szerint a magyar kormány "szorításban van, csak nem mondja ki”, ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy Magyarországon lenne még 400-450 ezer ember, akit be lehetne vonni a munkaerőpiacra, ideértve a közfoglalkoztatottakat, az álláskeresési segélyen lévőket, csellengőket és azokat a fiatalokat, akiket az iskola kivetett.

Mint mondta, ezzel megoldható lenne a hiány, és a kormány feladata pont ennek elősegítése lenne, egy beruházó azonban ezt nem fogja kivárni, hanem munkaerőt hoz magának.

Bár a kormány észlelte a problémát és tett intézkedéseket (nyugdíjas- és kismama-szövetkezetek, azok a közgazdász szerint nem lesznek átütő erejűek, mert az aktív, munkaképes korú lakosság száma (15-64) évente negyvenezerrel csökken.

Ma már több ezres konténervárosok vannak itthon is, emlékeztetett Tiszaújvárosra és Székesfehérvárra. Mint mondta, az ideérkezők többsége férfi, és arra is figyelni kell, hogy őket hogyan osztják be, és a túlórapénzt hogyan fizetik ki.

A kormány retorikája az elmúlt néhány évben erősen bevándorlás-ellenes volt, melyet részben vallási, kulturális, közbiztonsági, demográfiai érvekkel támasztott alá, részben pedig azzal, hogy az ide vándorlók elvehetik a magyarok munkáját. 2015, a bevándorlási hullám kitörése óta nagyon sokat nem változott a világ, a magyar munkaerőpiac viszont annál többet. Egyre égetőbb problémát jelent a munkaerőhiány, melynek földrajzi és strukturális okai is vannak. Ugyan a kormány adózási és adminisztratív intézkedésekkel igyekszik a piac inaktív részén lévő nyugdíjasokat és kismamákat visszacsábítani a munkavállalók közé, egyelőre gyökeres fordulattal ez az intézkedéssorozat még nem járt - áll a Privátbankár cikkében.

Ahhoz még éveknek kell eltelniük, hogy a családvédelmi akcióterv intézkedéseiből a remélt demográfiai fordulat révén profitálni tudjon a munkaerőpiac, így, bár kommunikáció szintjén hevesen tiltakozik a külföldi állampolgárok ellen a kormány, a munkaerőpiaci problémák megoldására mégis bennük látja a reményt. Ennek a burkolt szándéknak és elképzelésnek az elmúlt években apró megnyilvánulásait tetten lehetett érni. Például akkor, amikor 5000 ukrán vendégmunkás toborzását támogatták költségvetési forrásból. Vagy akkor, amikor a Pénzügyminisztérium megemelte azt a keretet, ami az egyszerre hazánkban foglalkoztatható külföldiek kontingensét határozza meg, ezzel párhuzamosan pedig újabb szakmákba engedte be őket. Igaz, a tárca mindezzel csak a lehetőséget teremtette meg a külföldiek nagyobb számú foglalkoztathatóságának, tájékoztatása szerint a vállalkozások ezt a keretet nem használják ki maradéktalanul.

Tavaly már megduplázódott azon tartózkodási engedélyért folyamodó külföldiek száma, akik munkavállalási céllal érkeztek Magyarországra. Míg 2017-ben még 24 539-en érkeztek, tavaly ez a létszám 60 931-re emelkedett a ma már Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján. Ennek 83 százalékát már augusztus végéig sikerült idén abszolválni.

A nyolcadik hónappal bezárólag ugyanis 49 699 külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt a magyar hatóságtól - tudta meg a Privátbankár az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól. Mellettük 977-en a jövedelemszerzési célt jelölték meg a tartózkodás szándékaként.

Ha kapott adatból indulunk ki, akkor idén akár a 75 ezret is megközelítheti a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma Magyarországra. Ez egy év alatt nagyjából 20-22 százalékos, mintegy 15 ezer fős további növekedést jelentene a 2018-as állapothoz képest. Igaz, az év hátralévő részében a munkaerőpiac szezonalitásából fakadóan előfordulhat, hogy az engedélyért folyamodók száma mérséklődni fog, hiszen a hűvösebb idő visszaveti a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményét, ezzel a munkaerőigényét is - márpedig szinte biztos, hogy ezeken a területeken is megjelennek főként a szomszédos országokból érkező vendégmunkások, még ha átmeneti jelleggel is.

A lap az OIF-nál rákérdezett a munkavállalási engedéllyel érkezők állampolgárság szerinti megoszlására is, mely alapján kirajzolódik: míg a közel-keleti zónákból érkezőkkel kapcsolatban plakáton tiltotta a kormány, hogy elvegyék a magyarok munkáját, a szomszédos ukrán állampolgárok elférnek a munkaerőpiacon. Igaz, esetükben sokkal kisebb kulturális és vallásbeli különbségek fedezhetők fel, átmeneti integrálásuk a magyar munkaerpiacra zökkenőmentesebb lehet. Az észak-keleti szomszédunkból érkezők mellett azonban jelentős számban érkeztek idén ázsiai országokból is, számuk mintegy 5000-re tehető.

A munkavállalási céllal tartózkodási engedélyért folyamodók

A munkavállalási céllal érkezőkkel ellentétben a tavalyihoz hasonlóan alakulhat azon külföldiek száma, akik jövedelemszerzés céljából kértek tartózkodási engedélyt a hatóságoktól. Augusztus végéig 977 ilyen engedélyt érkezett a hatósághoz, amit ha évesítünk (elosztjuk 8-cal, majd a kapott számot felszorozzuk 12-vel), akkor tavalyihoz hasonló 1400 feletti létszámot kapunk.

Az állampolgárság szerinti megoszlás alapján azonban úgy tűnik, hogy teljesen más nemzetiségű személyek látnak hazánkban jövedelemszerzési lehetőséget, mint munkavállalásit.

A tartózkodási engedéllyel érkezők