Annak ellenére, hogy az ellenzéki pártoknak sehol nem sikerült érdemben megszorongatniuk a Fideszt, mégis leszűrhető némi tanulság abból, hogy egy-egy párt vagy szövetség hogyan szerepelt a megyei listákon, hiszen ott elsősorban pártszimpátia alapján voksolnak a szavazók - írja az Index.

Az önkormányzati választások egyik nagy nyertese egyértelműen a Momentum volt, nekik ez volt az első ilyen választásuk, és – igaz, ellenzéki összefogás keretében, de – sikerült 6 polgármesteri helyet is megcsípniük, összesen 130 önkormányzati és 30 megyei képviselőjük lesz a következő öt évben. A Momentum továbbra is azt a képet próbálja erősíteni, hogy ők a legerősebb ellenzéki párt, ez az elem már az EP-választáson is előkerült a kommunikációjukban.

Fekete-Győr András a választás másnapján azt mondta, hogy a Momentum lett a megyei listákon összességében a legerősebb ellenzéki párt, és ezzel a pártvezető szerint elérték céljukat, hogy országos párttá váljanak. Ezt a számok csak részben támasztják alá, ugyanis két megyében is (Borsod és Szabolcs) a Momentum közös listát állított más ellenzéki pártokkal, miközben a DK külön indult. Több másik helyen (Heves, Komárom-Esztergom) teljes összefogásos ellenzéki lista volt, egyiknél sem lehet megmondani, ki milyen pártszimpátiával voksolt a listákra. Jelenleg nagyjából fej fej mellett állhat a DK és a Momentum vidéken, azaz Budapesten és a megyeszékhelyeken kívül.

Sokat lépett előre a Momentum a 2018-as parlamenti választáshoz képest is a magyar ellenzék erőviszonyait nézve, ennek egyik fontos fordulópontja a 2019-es EP-választás volt, amelyen mind a Jobbik, mind az MSZP katasztrofálisan szerepelt, az LMP pedig gyakorlatilag megsemmisült.

Az Európai Parlamentben szerzett két szék komoly ugródeszka lehetett a pártnak, ugyanis az EU anyagi keretet biztosít a képviselőknek egy stáb fenntartására, így az októberi választásoknak már több olyan emberrel vághattak neki, akik főállásban politizálnak – ez utóbbi természetesen igaz a DK-ra is, viszont a Momentum anyagi forrásai jóval korlátozottabbak, az EP-be jutás konkrétan egzisztenciális kérdés volt a pártnak. Most az önkormányzati választáson megszerzett helyek további mozgásteret biztosíthatnak a Momentumnak.

Pest megyében kiemelkedően jól teljesítettek Fekete-Győrék a 2019-es önkormányzati választásokon, a listás szavazatok 19,58 százalékát sikerült megszerezniük, de mindenhol sikerült megugraniuk az 5 százalékot, és a megyék többségében 8-10 százalék körül szerepeltek. A DK stabilan tudott hozni egy 10 százalék körüli listás szavazati arányt, Pest megyében ők is kiemelkedően jól teljesítettek, közel 15 százalékot tudtak elérni.

Az MSZP láthatóan nem heverte ki az EP-választás kudarcát, a legtöbb megyében ők voltak a leggyengébbek a DK–Momentum–Jobbik–MSZP négyesből, de Fejérben és Bács-Kiskun megyében még a Jobbikból kivált Mi Hazánk is megelőzte a szocialistákat. Egyedül Csongrádban sikerült 10 százalékot szerezniük, a legtöbb helyen 4-8 százalék között teljesítettek, ez jelentős visszalépés, figyelembe véve, hogy a parlamenti választáson a mandátumok 10 százalékát szerezték meg. Számukra némi vigaszt jelenthet, hogy Budapesten az ellenzéki összefogás keretében hat jelöltjük is polgármester lett.

A pártszakadástól is megtépázott Jobbik a listás szavazatok eredményei alapján még talán jobban átvészelte az elmúlt másfél évet, mint az MSZP. Ahol külön indultak, ott Csongrád kivételével a Jobbik mindenhol megelőzte a szocialistákat, rendre 10 százalék fölött kapott szavazatokat, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 15 százalékot szerzett. Úgy tűnik, hogy nem sok összefüggés volt a Jobbik és a Mi Hazánk szereplése között, a legújabb nemzeti radikális párt ott sem szerepelt az átlagosnál jobban, ahol a Jobbik nem állított listát.

Az Index szerint a Mi Hazánk sem szomorkodhat, ők lényegében az önkormányzati választáson debütáltak élesben, és rögtön 12 helyen sikerült listát állítaniuk, és ahol állítottak, ott rendre 4-5 százalék között szerepeltek, és a párt fellegvárának számító Ásotthalomnak (ahol a pártvezető Toroczkai László lett ismét a polgármester) otthont adó Csongrád megyében 8,11 százalékot értek el.

Érdemes még röviden megemlíteni Somogy megyében a Somogyért Egyesületet. A Gyenesei István által vezetett szervezet a megyében a listás szavazatok 16 százalékát kapta, magasan előzve a többi ellenzéki pártot.

Korábban gyakori mondás volt elemzők, sőt a pártok részéről, hogy egy ellenzéki összefogás nem jelenti azt, hogy a részt vevő pártok potenciális szavazatai automatikusan összeadódnak, hiszen például egy jobbikos szavazó nem adná voksát Gyurcsányékra. Mindenesetre abban a két megyében, Hevesben és Komárom-Esztergomban, ahol volt általános összefogás, ott az összefogás hozta a többi megye 40 százalék körüli átlagát ellenzéki pártra leadott szavazatok terén. A nem fideszes szavazatok egyedül Pest megyében – ahol külön indult mindenki – tudták megközelíteni az 50 százalékot (48,4%).

Az önkormányzati választás nemcsak Budapesten hozott áttörést az ellenzéki pártoknak, hanem a nagyobb vidéki településeken is. A 20 ezer főnél nagyobb városokban (Budapest nélkül) 54-ből 25-ben szenvedett vereséget a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje; egy-két kivételtől eltekintve a jelölteket teljes vagy majdnem teljes ellenzéki összefogás támogatta, a városvezetők azonban az említett települések nagyjából felében pártok kívüliek.

A legtöbb pártos polgármestere vidéki nagyvárosban az MSZP-nek lesz, ezek elsősorban hagyományosan baloldali bástyának tekintett települések (Szeged, Salgótarján, Kazincbarcika, Ajka). A Jobbik is sikerként könyvelheti el a vasárnapot, mert míg eddig csak kisebb településeket vezettek politikusai (Ózdot megtartotta Janiczak Dávid), vasárnaptól Dunaújváros és Eger élén is jobbikos áll (Pintér Tamás és Mirkóczki Ádám).

Mindkét esetben érdemes hangsúlyozni, hogy az említett helyeken széles összefogás támogatta a jelölteket, vagyis nem egy párt kiugró eredményeiről van szó; a képviselő-testületekben ennek megfelelően több párt is jelen lesz. Figyelemre méltó, hogy több nagyvárosban az kellett az ellenzéki sikerhez, hogy a pártok beálljanak egy helyben ismert és elismert civil mögé, így nyertek például Miskolcon, Pécsen és Tatabányán is.

Budapesten a főpolgármesteri poszton kívül 14 kerület vezetését nyerte meg az ellenzék. Két kivétellel (Baranyi Krisztina, Pikó András) párttagok győztek, számszerűleg: MSZP (6), DK (3), Momentum (2), Párbeszéd (1). Erre az adatra a magyarázat, hogy a budapesti összefogásról még az EP-választás előtt állapodtak meg a pártok; május végén a DK és a Momentum lettek erősek Budapesten.