Kevés szó esett a NER megtörése és az ellenzék megerősödése mellett az október 13-ai önkormányzati választás egy kisebb, de később akár komolyabb jelentőségre is esélyes eredményéről: a Toroczkai László-vezette Mi Hazánk visszafogott, de egyértelmű megerősödéséről - írja a 24.hu. Alább olvasható a teljes, rasszistázással és homofóbozással megtűzdelt, csöppet sem barátságos, de többnyire tényszerű összeállítás.
 Fotó: Balogh Zoltán / MTI |
A kevesebb figyelem annyiban indokolt, hogy nem látványos áttörésről van szó. Ehhez arra lett volna szükség, hogy több helyen állítsanak képviselő-, valamint polgármesterjelölteket, de erre a párt jelenlegi méretét és szervezettségét tekintve nem volt kapacitás.
Mégis, amikor a 24.hu több száz (szavazóköri, megye listás, valamint polgármesteri) eredményt átnézett, arra a megállapításra jutott, hogy azokon a településeken, ahol volt polgármesterjelöltje, ott a májusi 3,29 százalék EP-eredményhez képest határozott erősödést mutatott a Mi Hazánk, valamint jelöltjeinek a jelentős része is megugrotta az 5 százalékos küszöböt a körzetében, néhány esetben nem is kevéssel.
Mindezt annak dacára, hogy
- a párt az EP-választás látványos költéseihez képest szerényebb anyagi keretből kampányolt,
- Budapesten kifejezetten gyengén szerepelt,
- az elmúlt hónapokban folyamatosan jöttek a hírek a kilépőkről,
- Toroczkai Lászlónak törölték a Facebook-oldalát még májusban, azóta a nyilvánosságban sokkal kisebb a jelenléte a pártelnöknek,
- elvesztették polgármesteri szinten Devecsert (Ferenczi Gábor távozása miatt), valamint szövetségesük, a MIÉP Tiszaeszlárt, de a korábbi polgármester Fülöp Erik Tiszavasvárija is fideszes polgármestert választott,
- a magas részvétel, valamint a sok jelölt igénye épp az olyan kispártoknak nem kedvez, mint a Mi Hazánk, amely pár ismertebb politikusára fókuszálva hatékony EP-választási kampányt folytatott.
Megyei eredmények
A Mi Hazánk 12 megyei listát állított, és bár több helyen nem tudta összegyűjteni a megfelelő számú ajánlást (és ez olyan esetekben különösen meglepő, mint Heves és Borsod megye), a megyei átlag listás eredménye végül
5,46 százalék lett.
A megyei listákra a megyei jogú városok kivételével lehet szavazni, ez az eredmény tehát egy párt kisebb településeken (falvakban, nagyközségekben, illetve kisebb városokban) tapasztalható beágyazottságát mutatja.
A Mi Hazánk
- képviselőt küld a Fejér (6,76%), a Bács-Kiskun (5,48%), a Békés (6,04%), a Csongrád (9,06%), a Jász-Nagykun- Szolnok (5,83%), a Nógrád (5,47%) és a Veszprém (5,13%) megyei közgyűlésbe,
- három megyében (Bács-Kiskun, Fejér, Zala) megverte az MSZP-t,
- Csongrádban, az ásotthalmi polgármesterként újrázó Toroczkai megyéjében megelőzte a Momentumot és a Demokratikus Koalíciót,
- mindenhol az LMP fölé kerekedett, hiszen a zöld párt egyáltalán nem állított megyei listákat.
 Fotó: Csanádi Márton / 24.hu |
Nagyvárosok, 5 százalék felett
A Mi Hazánknak Zalaegerszegen, Tatabányán, Egerben és Miskolcon is lesz képviselője a városi közgyűlésben, mindenhol kompenzációs listáról jutottak be. Ez elsőre nem tűnik soknak, de ha közelebbről nézzük meg az eredményeket, árnyaltabb képet kapunk.
Ezeken a megyeszékhelyeken májusban az EP-választáson a Mi Hazánk 3,2, illetve 3,85 százalék közt kapott, míg most elérte az 5 százalékot. Ez a voksok számában is megmutatkozik (a városban leadott EP-listás szavazatokat, valamint a polgármesterjelöltre leadott voksokat vetettük össze), mindenhol nőtt a párt támogatottsága, méghozzá nagyobb arányban, mint a részvétel:
- Tatabányán 706-ról 940-re,
- Miskolcon 1990-ről 2158-ra,
- Zalaegerszegen 811-ről 879-re,
- míg Egerben nem állított a párt polgármesterjelöltet.
Miskolcon a 16. egyéni választókerületben Pakusza Zoltán úgy lett 33,6 százalékkal második, hogy a fideszes jelöltet is megelőzte. Erre rímel az, hogy a borsodi megyeszékhely azon két körzetében, ahol az ellenzéknek nem volt jelöltje (az egyik körzetben az összellenzéki induló a választás előtt elhunyt, a másikban visszalépett), a Mi Hazánk 20 százalék körül kapott. A többi körzet 4 százalék közeli eredményéből az következik, hogy Miskolcon a balos ellenzék támogatói közül is érkeztek szavazatok a szélsőjobboldali pártra, kivált, ha nem volt saját jelöltjük az ellenzéki pártoknak. Tatabányán több körzetben az egyéni jelöltek elérték a 6-8 százalékot, Egerben pedig egy esetben a 13, valamint a 9 százalék lett meg.
Bár Szolnokon nem jutottak be a közgyűlésbe (és a májusi eredményhez képest is közel 200 szavazattal kevesebbet szereztek), polgármesterjelöltjük több mint 4 százalékot kapott. Nyíregyházán csak a körzetek felében tudtak indítani egyéni jelöltet, és ott 3-6 százalék között teljesítettek. Más vidéki megyeszékhelyek eredményein az látszik, hogyha elindul egy Mi Hazánk-jelölt, az legrosszabb esetben is néhány százalékot biztosan jelent, de jellemző az átlag 3-4 százalék. És ez arra a településtípusra, azaz a nagyvárosokra érvényes, ahol elvileg a párt a leggyengébb.
Kis városok, erős bástyák
Néhány vidéki városban ugyanakkor kiemelkedő eredményt ért el a Mi Hazánk, ami képviselői helyet is ért, és értelemszerűen az EP-választás eredményéhez képest is erősödtek az alábbi helyeken.
- Kiskunhalason 8 százalékos polgármesteri eredmény mellett az egyéni körzetekben 10 százalékos az átlag.
- Békés városában megháromszorozták az EP-választáson kapott voksokat, több egyéni választókörzetben 25 százalékot szereztek.
- Móron az egyéni jelöltek közel 10 százalékos átlagot kaptak.
- Kapuváron több körzetben is 10 százalék körüli eredményt értek el.
- Várpalotán a polgármesterjelölt 9 százalékot kapott, több körzetben meglett a 10 százalék is.
- Jászberényben majdnem 5 százalékot kapott a polgármesterjelölt, az egyéni jelöltek közt volt 9 és 16 százalékos eredmény is.
- Gödön a polgármesterjelölt több mint 9 százalékot kapott, az egyik körzetben az ellenzéki együttműködés, valamint Fidesz jelöltje mellett ért el a Mi Hazánké 20 százalékot.
Külön érdekes a Mi Hazánk szempontjából két kelet-magyarországi város.
- Mezőkövesden csak három párt indult, és a Mi Hazánk az MSZP-t lehagyva a legerősebb ellenzéki párt lett a borsodi városban, ahol a polgármesteri címért eleve csak a kormánypártok és a Mi Hazánk indult, utóbbi végül 30 százalékot ért el. Az 1700 megszerzett szavazat is jelzi, hogy a baloldali választók képesek akár a szélsőjobbra is szavazni a Fidesz ellenében, hiszen a településen a Mi Hazánkot a májusi EP-választáson még csak 361-en támogatták.
- Hajdúböszörményben nemcsak a 15 százalékos polgármesterjelölti eredmény, illetve a 9,5 százalékos egyéni átlag jelenti a jó szereplést, hanem az is, hogy az önállóan induló Jobbikot 7-3 arányban verték az egyéni körzetek összesítésében.
Negatív példaként Törökszentmiklós hozható, ahol az EP-választás előtt rasszista tüntetést tartott a Mi Hazánk, ami alighanem szerepet játszott a 15 százalékos, helyben második legjobb eredményben. Ehhez képest most nem sikerült se polgármester-, se egyéni jelölteket állítaniuk Toroczkaiéknak.
 Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu |
Mi következik ebből?
A Mi Hazánk több kisebb településen (Kisláng, Kislőd, Terény, Lőrinci) juttatott képviselőt a testületbe, míg Ásotthalmon Toroczkai László, Cserháthalápon pedig Dócs Dávid személyében adhat régi-új polgármestert.
Hogy honnan vittek el szavazókat, arra nem egyszerű válaszolni. Jászberényben a polgármesteri szék esetében – vagy Eger egyes választókörzeteiben – nem kizárt, hogy a Mi Hazánk indulása a kormánypárti esélyeket rontotta, míg más helyeken (Mezőkövesden vagy Miskolc egyes részein) úgy tűnik, a Mi Hazánk képes felvenni protestpárti jelleget – ám bármelyik következtetés levonásához ez a néhány példa nyilván nem elégséges.
Ami viszont párhuzamként megállhatja a helyét, az a képviselői helyek összesítése. Toroczkai László az október 13-ai választás előtt Mi Hazánk jelöltszámát a 2006-os Jobbikkal állította párhuzamba, ennél azonban van jobb példa. A Mi Hazánk most megszerzett 34 mandátuma (2 polgármester, 8 megyei közgyűlési, 24 egyéni képviselő) leginkább az LMP öt éve megszerzett 44 mandátumával rokonítható (miközben fényévnyire van az akkor 20 százalékon álló Jobbik 468 helyétől).
A látványos jelöltállítási nehézségek ellenére az látszik, hogy ahol indul Mi Hazánk-jelölt, illetve ahol lehet a párt listájára szavazni, ott (a parlamenti küszöböt jelentő) 5 százalékos eredmény, vagy egy ehhez közeli átlag jó eséllyel már most megvan. Ha pedig a megyeszékhelyeken is sikerül megerősödniük (jelenleg 105 helyi szervezetük van a párt tájékoztatása szerint), és minden megyében képesek lesznek listát állítani, illetve egyszerre tudják a Jobbik középre húzódásával megüresedő szélsőjobb terét elfoglalni, valamint a kormánypárt, illetve az ellenzéki együttműködés mellett protestpárti, harmadik „pólusként” beállítani magukat, akkor a nyíltan rasszista, homofób politikának 2022-től alighanem parlamenti képviselete lesz.
Ami igazán akkor értékelődhet fel, ha a jelenleginél kiegyenlítettebb parlamenti erőviszonyok lesznek a következő Országgyűlésben, és néhány képviselő voksa is döntő lehet.
888: A Mi Hazánk egyre inkább átveszi a Jobbik szerepét vidéken; az SZDSZ pályáján a Jobbik
A párt eljelentéktelenedése leginkább azokban a megyékben szembetűnő, ahol korábban kiemelkedően teljesítettek - állapítja meg a fideszes lap, alább a folytatás.
Korábban írtunk már a Jobbik alternatív valóságáról, tudniillik az önkormányzati választásokat követően győzelemként könyvelték el azt, hogy harmadannyi szavazatot sem kaptak, mint öt évvel ezelőtt. Már önmagában az is sokat elmond a párt helyzetéről, hogy egyetlen olyan polgármesteri széket sem tudtak szerezni, ahol nem a liberális összeborulás zászlaja alatt indították el a jelöltjüket.
Ha viszont nem országosan, hanem kifejezetten azokon a területeken vizsgáljuk meg a párt teljesítményét, ahol korábban akár a Fidesz vetélytársaként tartották számon őket, akkor az eljelentéktelenedés még szembetűnőbb.
Nézzük meg Nógrád megyét, a párt egykori legerősebb bázisát: az észak-magyarországi megyében például a Jobbik a 2018-as országgyűlési választáson még 21 százalékot szerzett, amihez képest az önkormányzati választáson 11 százalékpontot bukott, tehát minden második szavazóját elvesztette. Eközben a Mi Hazánk 5,5 százalékot ért el, tehát a Jobbiktól elpártoltak felét fel tudta szívni.
A másik ilyen hely Csongrád, ahol a Mi Hazánk a 9 százalékos eredményével csaknem megelőzte a 10 százalékot elért Jobbikot. Másfél éve az országgyűlési választáson a Jobbik itt közel 20 százalékot ért el!
Feltűnő tehát, hogy vidéken a Mi Hazánk folyamatosan egyre magasabb támogatottsággal bír, egyre több korábbi jobbikos szavazó – aki kezdetben a távolmaradást választotta – találja meg őket. 2019-ben még nincs olyan megye, ahol az egy éve alakult párt meg tudta volna előzni a liberális oldalra átállt Jobbikot, de az olló folyamatosan zárul, és ha a trend folytatódik, nemsokára egy kalap alá vehetjük a Jobbikot a „futottak még” kategória pártjaival, így a Munkáspárttal, a MIÉP-pel vagy a korábbi Együtt-tel.
A Jobbik gyengülése kísértetiesen hasonlít egyébként az SZDSZ korábbi pályájára: a rendszerváltó liberális párt is két választáson szerzett 20 százalék közeli eredményt, majd miután összefogtak az MSZP-vel, ők is 6 százalékra estek vissza. Az SZDSZ esetében ezt követte egy hosszú vegetálás Gyurcsánnyal koalícióban, majd jött a végső bukás.
 |
