„A Városliget nem építési terület, nem szeretnénk beépíteni” – jelentette ki Karácsony a szavazás előtt. Hozzátette, nem szeretné lehetetlen helyzetbe hozni a kormányt és a budapestieket, ezért az előterjesztés arról szól, hogy nem szeretnének új épületeket a Városligetben. A javaslat nem ért egyet azzal, hogy olyan épületek megvalósítása induljon meg, amely kivitelezése még el se kezdődött, így például ellenzik az Új Nemzeti Galéria megépítését.

Horváth Csaba Zugló polgármestereként a következőket jelentette ki hozzászólásában: egy normális világban nem fordulhatott volna elő, hogy a Ligetet 99 évre átadja a kormánynak az előző városvezetés, és a zöld park elveszti zöld park jellegét. Közölte, hogy a civil tiltakozásoknak köszönhetően a terv sokszorosan módosult, de annyira mégse, hogy leálljanak vele, pedig a fővárosiak 85 százaléka eljutott oda, hogy utálja a projektet. A következőt tartotta fontosnak kijelenteni: „Ami zöld, az maradjon is zöld.” Hozzátette: „Ha úgy tetszik, kármentünk a kormány és az előző városvezetés után.”

Karácsony Gergely a határozat birtokában megy a következő kormányülésre, ahol többek között a Városliget-projektről is szó lesz.

Megtiltják-e a rabszolgatörvény alkalmazását az önkormányzati tulajdonú cégeknél? Erről szólt a következő napirendi pont.

A javaslat arra hívná fel az önkormányzati cégek vezetőit (pl. BKK, FKF, Fővárosi Csatornázási Művek, Fővárosi Vízművek), hogy ne kössenek olyan megállapodást, amely alapján a kötelező munkaidő „önként vállalt túlmunka" megnevezéssel túlléphető lenne.

Míg Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a vita során azt kérdőjelezte meg, hogy az önként vállalt túlórák megszüntetésével Budapest képes lesz-e üzemelni a jövőben (példaként a lomtalanítást említette), Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint inkább az a valódi kérdés, hogy a munkavállalók kizsákmányolása vagy a bérek rendezése a döntéshozók célja, amely értékválasztást jelent.

László Imre, Újbuda polgármestere azt kérte felszólalásában, hogy ezt az embertelen törvényt semmilyen körülmények között se alkalmazza az új közgyűlés, mert ártalmas az egészségre. A Fidesz frakciójából viszont többen is azt sérelmezték, hogy átgondolatlanul, hatástanulmány nélkül döntenének erről. Szerintük Karácsony nem járta körül kellő alapossággal, hogy mi lesz a rendelet hatása a fővárosra.

A közgyűlés hosszas vita után nagy többséggel elfogadta, nem lesz önkéntesen vállalt túlóra a fővárosi cégeknél.

Felismerve, hogy az éghajlatváltozás alapvető fenyegetést jelent a jólétre, a társadalmi békére és a jövő generációk életfeltételeire, a közgyűlés ellenszavazat nélkül megállapította, hogy klímavészhelyzet áll fenn. Emellett a főváros kötelességet vállalt az éghajlatváltozás elleni fellépésre, valamint vállalta, hogy intézkedéseket tesz, hogy a fővárosi önkormányzat és cégei karbonsemlegessé és zöldenergián alapulóvá váljanak reális határidőn belül.

Déri Tibor (Momentum) felszólalásában kifejezte: örül, hogy a környezetvédelem kiemelt téma lett, külön bizottsággal, aminek ő lett az elnöke. Hozzátette: Budapestnek példát kell mutatnia a többi magyar város számára, hogy a klímakatasztrófát megelőzzük.

Láng Zsolt (Fidesz) elmondta, hogy a környezetvédelem az egyik legfelkapottabb és legdivatosabb téma a fiatalok körében, de meg kell próbálni higgadtan, tárgyszerűbben beszélni róla. Közölte, az, hogy a kormány nem csinál semmit ez ügyben, egyszerűen nem igaz, kibocsátási kvótákban sokkal előrébb járunk, mint számos nyugati ország, és Magyarország inkább betartja a szabályokat, mint a nagy európai országok. Hozzátette, hogy bár nem szavaz ellene, a vészhelyzet kifejezést nem egészen érti, mire vonatkozik pontosan.

Baranyi Krisztina független képviselő elmondta, a klímavészhelyzethez tartozik, hogy egyre gyakrabban kell hőségriadót elrendelni, hogy a nagyobb esőzéseknél a Dunát elönti a fekália, tehát itt az ideje kinyilvánítani a vészhelyzetet.

(Index nyomán)

Kapcsolódó: Karácsonyék felfüggesztik a Szent István-szobor felállítását - szerencsére ebben az esetben is lehet a zöldfelületekre hivatkozni