Azt már évek óta halljuk, hogy nagyon sok orvos és ápoló hiányzik Magyarországról, a hivatalos regionális adatok most meg is erősítik ezt. A KSH jelentése szerint 2018-ban hazánkban 41,3 ezer betöltött és 1,7 ezer betöltetlen orvosi állás volt, utóbbi a működéshez szükséges orvosi állások 4%-át jelentette. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbeteg-ellátásban jelentkezett (971), a járóbeteg-ellátásban 459 volt betöltetlen.

Az üres orvosi állások 43%-a Budapestre koncentrálódott, az országos hatáskörű egészségügyi intézmények jelenléte miatt. A fővárosban a tervezett állásokhoz viszonyítva az orvosi állások 5,1%-a volt betöltetlen, ezen kívül ezt meghaladó (5,3–5,9%-os) orvoshiány jellemezte Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is.

Az egészségügyi szakdolgozók országosan 101 ezer állást töltöttek be, ez 3,7 ezerrel elmaradt az intézmények működéséhez szükséges állások számától, azaz a szakdolgozói állások 3,5%-a volt betöltetlen.

Vas megyében az álláshelyek 8,7%-a maradt üresen, de Komárom-Esztergom megyében (7,6%) és Budapesten (6,9%) is jelentősebb volt a szakemberhiány az átlagosnál. Az orvoshiánnyal küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szakdolgozó-hiány nem volt kiemelkedő. 2018-ban a háziorvosi szolgálatot mintegy 6100 háziorvos, illetve házi gyermekorvos látta el.

Mintegy 1400, többnyire ezer főnél kisebb településen nem működött háziorvosi praxis. Átlagosan egy háziorvosra és házi gyermekorvosra együttesen 1607 lakos jutott, de Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1700 főnél is több.

Ugyan 2019-re vonatokozóan még nem érhetők el részletes adatok, de azt tudjuk, hogy az egészségügyben tovább növekedett a betöltetlen álláshelyek száma és aránya. A tavalyi harmadik negyedévben az egészségügy és szociális ellátás nemzetgazdasági ágban soha nem látott magasságba, közel 10 ezer főre emelkedett a betöltetlen álláshelyek száma, ami csaknem 1000 fős növekedés éves alapon.

(Portfolio)