Magyarország 2017-ben fogadott el törvényt, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be a bizonyos értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetekre vonatkozóan. A törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről is rendelkezik.

Mivel az Európai Bizottság szerint a kérdéses kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit, az uniós testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság azt állapította meg, hogy a törvény hatálya alá tartozó finanszírozás az uniós szabályozásban a tőkemozgás fogalma alá tartozik, a kérdéses szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű, korlátozó intézkedésnek minősül. A törvény eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a határokon átnyúló tőkemozgások között, továbbá visszatarthatja a más tagállamokban vagy unión kívüli országokban lakó vagy székhellyel rendelkező adományozókat attól, hogy az érintett szervezeteknek pénzügyi támogatást nyújtsanak.

A törvényt célzottan és kizárólagosan a külföldi pénzügyi támogatásban részesülő egyesületekre és alapítványokra kell alkalmazni, amelyeket a szabályozás külföldről támogatott szervezetként nevesít. Arra kötelezi azokat, hogy ezzel a megjelöléssel jelentsék be és vetessék nyilvántartásba magukat, valamint így jelenjenek meg a nyilvánosság előtt. Ellenkező esetben különböző szankciók, akár feloszlatás is kilátásba helyezhető velük szemben. A bíróság szerint a törvény által előírt intézkedések alkalmasak arra, hogy ezen egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek. Az adományozóra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala továbbá visszatarthatja azokat az ilyen támogatások nyújtásától - állapította meg a bíróság. Következésképpen a nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségek, valamint az átláthatóságról szóló törvényben előírt szankciók együttesen az uniós szabályozásban a tőke szabad mozgására vonatkozó cikk által tiltott korlátozásának minősülnek.

A bíróság egyebek mellett kijelentette: a civil szerveztek finanszírozásának átláthatóságáról szóló törvény korlátozza az egyesülés szabadságához fűződő jogot, az előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségek pedig a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogot. Mindezek alapján az átláthatóságról szóló törvény rendelkezései a Magyarország által hivatkozott általános érdekű célkitűzések egyikével sem igazolhatók - állapította meg ítéletében az uniós bíróság.

A kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása mellett - nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletét követően az MTI-nek. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozásnak is ez a célkitűzése, amelynek jogszerűségét a bíróság mai ítélete megerősítette - hangsúlyozta Varga Judit.

A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna. A miniszter elmondta: "jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek. A kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket".

Az Európai Unió is vezet átláthatósági nyilvántartást a döntéshozókat befolyásolni kívánó szervezetekről, és 2016-ban éppen a csütörtöki ítélethez vezető kötelezettségszegési eljárást megindító bizottság terjesztett elő egy kötelező átláthatósági nyilvántartás bevezetésére irányuló javaslatot - mutatott rá Varga Judit.

(MTI)