Éves meghallgatásán Szijjártó Péter kiemelte: a cél, hogy az egészségügyi rendszer működőképes maradjon, ennek kell alárendelni az intézkedéseket és a döntéseket. Ehhez megfelelő személyzet, védőeszköz és berendezés kell, az utóbbiak külföldi beszerzésénél hárult feladat a Külgazdasági és Külügyminisztériumra (KKM) - emlékeztetett. Elmondta: védőeszközöket alapvetően mindenki Kínából akart vásárolni, nagy küzdelem folyt az országok között, az egész világ sorban állt. Magyarországon beteg ellátatlanul nem maradt, a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre álltak, 185 repülőgép hozott eszközöket - közölte.

Szijjártó Péter szerint fontos levonni a következtetéseket: keleti és nyugati irányban is érdemes jó, pragmatikus kapcsolatokat fenntartani, s fontos a saját védőeszközgyártó-kapacitás kiépítése. Ugyancsak lényeges a megfelelő szállítási kapacitás is, ezért vettek egy teherszállító repülőgépet - fűzte hozzá.

Kiemelte: a megoldást a vakcina jelenti, oltóanyagokat keleten és nyugaton is fejlesztenek, a kormánynak kötelessége biztosítani, hogy a lehető leggyorsabban biztonságos oltóanyaghoz jussanak az emberek. Nem lehet sem politikai, sem ideológiai kérdést csinálni a vakcina ügyéből - hangoztatta. Kitért arra: Nyugaton öt vakcinafejlesztési projekt fut, és Magyarország 17,5 millió adag vakcinát kötött le. A Pfizer tart legelőrébb az engedélyezési folyamatban, az év végéig meglehet az engedély - közölte.

Arról is beszélt, hogy Kínában három gyártóval állnak kapcsolatban, és a héten megkapják az oltóanyagok dokumentációját. Az orosz vakcinát illetően pedig magyar szakemberek a múlt héten kimehettek Oroszországba, és azt mondták, a lehető legfejlettebb technológiával találkoztak - tette hozzá.

A külügyminiszter a gazdasági kihívásokkal kapcsolatban kifejtette: teljesen új világgazdasági korszak kezdődött, és komoly verseny indult a kapacitások újraelosztásáért. Az eddigi eredmények alapján Magyarország a nyertesek közé tartozik - jelentette ki. Megjegyezte: Magyarországon a segélyek helyett a munkahelyek biztosítására helyezik a hangsúlyt, ennek érdekében támogatják a beruházásokat.

A társadalmi kihívásokról elmondta: amikor tavasszal beütött a járvány első hulláma, a teljesen ismeretlen és váratlan egészségügyi kihívás komoly riadalmat okozott, és szigorú intézkedések, korlátozások léptek életbe. A magyar államnak az volt a feladata, hogy minden külföldön lévő és hazatérni akaró magyarnak biztosítsa a lehetőséget a hazatérésre, és több mint 11 ezer embernek segítettek - idézte fel. Hozzátette: minden idők legnagyobb magyar hazatérési akciója volt ez, mindenkit hazahoztak, aki haza akart jönni.

Szijjártó Péter a bizottság elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) kérdésére elmondta: úgy tűnik, az ukrán kormányzat politikai fókuszában továbbra is a kárpátaljai magyarok fenyegetése áll, elfogadhatatlan, ami ott történik, a nyugati országok mégsem szólalnak meg az ügyben.

Az uniós költségvetésről elmondta: az uniós források járnak a magyaroknak, mert hozzájárulnak az Európai Unió (EU) gazdasági teljesítményéhez, és Magyarország a csatlakozáskor megnyitotta a piacait. A vétó emelése európai szerződésekben rögzített jog, ezzel élt Magyarország és Lengyelország, és az a megállapodás, amelyet remélhetőleg a mostani csúcson elfogadnak, biztosítja, hogy politikai, ideológiai alapon Magyarországtól forrásokat nem lehet elvenni - jelentette ki.

Több képviselő felvetésére a tárcavezető kiemelte: a kormány nemzetpolitikáját az a hozzáállás határozza meg, hogy megkérdezik a határon túli magyar közösségektől, mire van szükségük, és ők azt kérték, hogy gazdaságilag erősítsék meg a közösségeket, ennek megfelelően gazdaságfejlesztési programokat hajtanak végre.

Gurmai Zita (MSZP) kérdésére közölte: a visegrádi csoportban (V4) a kölcsönös tisztelet alapjára helyezik az együttműködést, és természetes, hogy vannak kérdések, amelyekben nem értenek egyet, de nem bírálják egymást emiatt.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) érdeklődésére elmondta: fel kellene gyorsítani a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációját.

Juhász Hajnalka és Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselők felvetésére Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az EU-nak segítenie kellene, hogy minden ember ott tudjon maradni, ahol él, támogatnia kellene a megfelelő életkörülmények megteremtését.

Ugyancsak több képviselő érdeklődött a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról. A külügyminiszter kijelentette: a kölcsönös tisztelet alapján kívánnak közeledni mindenkihez a nemzetközi politikai térben.

A kormány döntése alapján 57,5 millió dollárért (átszámítva hozzávetőlegesen 17 milliárd forintért) vette meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt az Airbus A330-as repülőgépet, amelyet a magyar állam akar légi teherszállításra használni – derült ki a tárca vezetője, Szijjártó Péter csütörtök reggeli meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt.

Eszerint a repülőgép október 18. óta Magyarországon parkol, a tulajdonjogot átírták, a repülőgép a magyar államé, a hatósági vizsgálatokat pedig december 11-én fogják befejezni. A cél az, hogy Magyarország ne függjön a piaci szereplőktől.

Az operátori szerződést már aláírták, a karbantartási tárgyalások véget értek.

Szeptemberben az Origó írta meg, hogy a KKM a Qatar Airwaystől vásárolja meg az Airbus A330 200 F típusú repülőgépet, amely 7400 kilométeres távolságot is meg tud tenni. Szállítási kapacitása a többszöröse az átalakított személyszállítók kapacitásának.

(MTI - Index nyomán)