A budavári kitörés 2017-es évfordulóján a Kuruc.info A kitörők között voltam címmel megjelentette a budakeszi Cser Andrásnak, a Magyar Királyi Honvédség főhadnagyának emlékiratát a magyar és a német katonák hősies, de szörnyű tragédiába torkolló hadi vállalkozásáról. Cser András túlélte az apokalipszist, négy kemény esztendeig tartó orosz fogságba esett, majd Budakesziről a családtagjaival együtt kiűzték a baden-württembergi Schönauba. A budakeszi kiűzöttek Értesítő című, magyar nyelvű kiadványa 1950 első felében folytatásokban közölte Cser András visszaemlékezését. Évtizedekig nem tudtuk, hogy valójában ki a visszaemlékezés írója, de a hős kitörő fia, Dr. Phil. Andreas Cser megkeresésünkre tegnap részleteket osztott meg velünk az édesapja életéről.
 A Schönauban szerkesztett Értesítő egyik példánya |
Ma, február 11-én, a Becsület Napján (németül: Tag der Ehre) a 76 évvel ezelőtt Budán és környékén végbement hősi vállalkozásra, a kitörésre, annak magyar és német hőseire emlékezünk. Mert 76 évvel ezelőtt este nyolc órai kezdettel, már sötétedés után mintegy 40-45 ezer német és magyar katona, illetve velük tartó civil tört ki a Budai Várnegyedet és a Vízivárost körülfogó orosz gyűrűből, de közülük csak néhány száz német, illetve magyar katonának sikerült elérni a Pilisben húzódó német-magyar vonalakat. Voltak olyanok is, akiknek sikerült ugyan kitörni a Várnegyedből, s jócskán eltávolodni a fővárostól, de később mégis orosz fogságba estek. Utóbbiak közé tartozik a budakeszi, az események idején már 37 éves Cser András, a Magyar Királyi Honvédség főhadnagya. Cser Andrásnak a magyar haza védelmén túl további elévülhetetlen érdeme is van: az 1945. február 11-én este megindult budavári kitörésről nem nagyon maradt fenn az övéhez hasonlítható részletes, pontos, nagy katonai szakértelemmel és jó magyarsággal megírt személyes visszaemlékezés.
 Széna tér, legyilkolt német kitörők a Régi Szent János Kórház fala mellett |
A Kuruc.info négy évvel ezelőtt már közölte a kitörésben magyar katonaként résztvevő budakeszi Cser András magyar nyelven írt visszaemlékezését. A visszaemlékezést először 1950-ben adta közre a budakesziről Németországba elüldözötteket informálni szándékozó Értesítő című, stencillel sokszorosított, magyar nyelvű kiadványa. Egészen a Magyarországon végbement politikai változásig még mi sem tudtuk biztosan, csak sejtettük, hogy ki is rejtőzhet a Cs. A. monogram mögött. Pedig itt élt közöttünk, részt vett a Budakesziről kiűzöttek összejövetelein a sok mindent átélt hős kitörő, csak éppen a Magyarországon maradt hozzátartozóinak biztonságát szem előtt tartva, később pedig, amikor már lehetett volna beszélni, a szerénysége miatt nem kívánt reflektorfénybe kerülni.
Részlet Cser András visszaemlékezéséből:
Kiugrom a kapualjból, majd teljes erővel rohanok, kezemben a működő géppisztollyal. A budakeszi fiú tőlem félig jobbra, de mögöttem. Valahol csőrepedés van a Vérmező utcában, bokán felüli víz hömpölyög le az úttesten, átgázolunk rajta. Az oroszok az első meglepetéstől már magukhoz tértek. Mintha központi kapcsolással a Széll Kálmán tér összes ablakait egyszerre világították volna ki, úgy fénylettek az orosz fegyverek torkolattüzei. Elértük a legszélső elárusító fabódét. A bódé csodálatosképpen sértetlen volt. A földre vágódom, a fiú is. Szorosan mellettem fekszik. Nagyon liheg, én is. Új tárat helyezek a géppisztolyomba, közben többen is elérik a bódét, de köztük már súlyosan sebesültek is vannak. Jobbra tőlünk a percekkel ezelőtt még irigyelt Margit körúti kitörők szörnyű katasztrófáját látom. A Retek utca torkolata alá van aknázva, de a szerencsétlenek éppen arra rohantak. Emberi testrészek tömegével röpködnek a levegőben. Piros, zöld és sárga világítórakétákat lőnek az oroszok. A legvadabb képzeletet is felülmúló pokoli látvány ez. Amerre csak nézek, mindenütt megcsonkított holttesteket látok. A halálhörgést azonban elnyomja a fegyverek szörnyű lármája.
Az elmúlt években, jóval a hős kitörő Cser András 1993-ban, 84 éves korában bekövetkezett halála után tisztázódott egyértelműen, hogy Cser Andrásról, a korábban Fischerről magyarosított személyről van szó. Arról a Cser Andrásról, akit Budakesziről családostul kiűztek Németországba, ám előtte még a Magyar Királyi Honvédségben főhadnagyi rendfokozattal katonai szolgálatot teljesített, részt vett a budavári kitörésben, majd orosz fogságba esett. Cser András 1945. február 11-én fegyverrel a kezében a bajtársaival együtt kiverekedte magát az oroszok gyűrűjéből, életben maradt, de a kitörés utáni napon a budai hegyekben orosz fogságba esett - még mielőtt elérte volna a német vonalakat.
 Széna tér, az egykori Margit körúti fogház előtti utcarészen sorba rakott holttestek |
Cser András visszaemlékezése már nagyon korán, röviddel a kitörő hős Németországba történt kiutasítása után jelent meg, mégpedig a háború után Budakesziről Németországba kiűzöttek szellemi vezetői által elindított, magyar nyelvű Értesítő-füzetekben 1950. január 15. és 1950. július 15. között. A folytatásokban napvilágot látott rendkívül értékes és érdekes kordokumentum A kitörők között voltam címet viselte. A magyar nyelvű Értesítő, pontosabban annak kezdeti változata, a Magyar Értesítő elindítója 1946-ban a Kuruc.infón korábban már bemutatott Pentei-Pfendtner Antal, Budakeszi egykori jegyzője volt. Később, amikor 1950-ben folytatásokban, Cs. A. aláírással megjelent Cser András visszaemlékezése, már Dr. Gödrösy Béla, Budakeszi egykori főjegyzője szerkesztette és adta ki a baden-württembergi Schönau, Heidelbergben havonta kétszer, 8-10 oldalas terjedelemben.
 Az öldöklő küzdelem a Széna tértől távolabb, a Tölgyfa utca – Feketesas utca kereszteződésében is folyt |
Az 1955-ig bezárólag megjelent Értesítő-füzeteket a budakeszi származású Dr. Máté-Math István és neje, született Pentei-Pfendtner Edit szorgalmasan egybegyűjtötte, és összesen hét kötetbe beköttette. Mi csak évtizedekkel később szereztünk tudomást a Magyarországról, s azon belül Budakesziről kiűzött svábok, de egyben az otthon maradottak szomorú történetének rendkívül értékes kordokumentumáról. E sorok írója a Kuruc.infón már több ízben is bemutatott Máté-Math – Pentei-Pfendtner házaspártól kapta megőrzésre a hét kötetbe foglalt Értesítő-füzetek gyűjteményét. Cser András A kitörők között voltam című folytatásos visszaemlékezését 2014-ben beírtuk, majd másodközlésként, de a világháló jóvoltából már szélesebb olvasóréteg számára elérhető módon jelentettük meg a Budakeszi és a budakesziek múltjával foglalkozó kemma-auf-wudigess.de honlapunkon.
 Cser András visszaemlékezésének egy oldala az Értesítőben 1950-ből |
Istennek hála megértük azt is, hogy Magyarországon a belső gyűlölködők ellenére is egyre inkább és egyre többen mernek beszélni az 1945. február 11-én végbement budavári kitörésről, a magyar és német védők hősiességéről, s egyre többen kívánnak megemlékezni az elesett hősökről. A Magyar Katolikus Rádió Rádiós regénytár című műsorának keretében, három folytatásban sugározza Cser András A kitörők között voltam című visszaemlékezését. Az első rész február 17-én, a második 18-án, a harmadik 19-én hangzik majd el, minden alkalommal 13:30 órai kezdettel. Az adást mindennap 23 órakor megismétlik. A visszaemlékezést felolvassa Jánosi Ferenc színművész.
 Dr. Phil. Andreas Cser – hős édesapja életéről árult el részleteket (fotó: családi archívum) |
Cser András háborús hősről, életének történetéről azon kívül, amit a kitörésről, majd az azt követő hadifogságáról, Cs. A. monogrammal aláírt visszaemlékezéseiből megismerhettünk, egészen tegnapig csak igen keveset, jóformán semmit nem tudtunk. A részletekért felvettük a kapcsolatot a baden-württembergi Schönauban élő Dr. Phil. Andreas Cserrel, a Heidelbergi Egyetem világhírű filológus és történész professzorával, a kitörő hős 1943-ban, Budakeszin született fiával. A tudós készségesen osztotta meg velünk az édesapjával kapcsolatos, számunkra eddig ismeretlen életrajzi adatokat. Küldött egy fényképet is a felvétel idején már idős édesapjáról, ami sajnos az átvitel közben beszakadt, s ezáltal az arcot deformálta.
 Cser András néhány évvel halála előtt Schönauban |
Cser András 1909. szeptember 17-én, Budakeszin született Fischer András gazdálkodó és neje, Fischer Anna gyermekeként. Egy budapesti gimnáziumban érettségizett, majd utána több éven keresztül egy ceglédi birtok ügyeit intézte. A ceglédi évek után a Bécsi Hitelintézet banki alkalmazottja volt Budapesten. 1940-ben házasságot kötött a budakeszi Fischer Hildegarddal, majd a következő évben megszületett Hildegard nevű kislányuk, míg két esztendővel később, 1943-ban András nevű kisfiúk, később a Heidelbergi Egyetem későbbi történész- és filológusprofesszora.
Cser András a második világháborúban a Magyar Királyi Honvédség katonája volt főhadnagyi rendfokozattal. Festung Budapest, azaz a Budapest Erőd védőjeként fegyverrel a kézben részt vett az 1945. február 11-én megindult kitörésben, állandó harcok közepette az életben maradt bajtársaival együtt eljutott a budai hegyekbe, de másnap orosz fogságba esett.
Cser András az 1945-től 1949-ig tartó hadifogságának történetét is megírta a szabadulása után, s a visszaemlékezés szintén az Értesítő-füzetekben jelent meg Baden-Württembergben. Családtagjaival együtt őt is kiűzték Magyarországról, s 1949-től kezdve családjával együtt a Heidelberg melletti Schönauban élt. Aktív éveiben a baden-württembergi nagyvárosban, Mannheimben takarékpénztári alkalmazottként dolgozott. Cser András 84 éves korában, 1993-ban hunyt el Schönauban, s ott is temették el.
 Lángolnak a mécsesek egy elesett kitörő hős sírján a Homok-hegyen |
Dicsőség a kitörés német és magyar hőseinek!
 |
Georg Albrecht
Baden-Württemberg
Baden-Württemberg
(Kuruc.info)
