A Telex megkérdezte a ferencvárosi önkormányzat sajtófőnökét, hova lettek a testvérvárosi címerek. Czuk Dorottya elmondta:
A címerek nem tűntek el, csak áthelyezték őket az ülésterem másik falrészére, a szavazógép kijelzője alá.
Hozzátette: a címerek Baranyi Krisztina polgármester háta mögött voltak korábban az ülésteremben egy régebbi, rosszabb állapotú Ferencváros-zászlóval. A zászlót most újra cserélték, és az "egységesebb, letisztultabb kép miatt" helyezték el mellőle a címereket. A sajtófőnök fényképekkel igazolta állítását.
 |
 |
Mint Czuk Dorottya közölte, tavaly augusztus után kedd déltől újra kint leng a szivárványos zászló a kerületi városháza falán. A kerület vezetése Mátyás Ferenc momentumos képviselő kezdeményezésére, "a melegeket durván megbélyegző kiegészítéssel elfogadott pedofiltörvény elleni tiltakozásként helyezte el a zászlót", és kitűzésével egy időben felkerült a tibeti zászló is a kínai elnyomás elleni demonstrációt jelképezve.
Korábban írtuk: Baranyi Krisztina: külhoni magyarok nem, aberráltak, fehérgyűlölő négerek és más hulladékok nagyon is!
Minden jel arra mutat, hogy Baranyi Krisztinának nem számítanak a határon túli magyarok. A balliberális ferencvárosi polgármester ugyanis leszedette a testvérvárosi címereket a képviselő-testületnek is helyet adó ülésterem faláról. Ferencváros kizárólag határon túli magyarok által lakott településekkel áll testvérvárosi kapcsolatban, írja a Magyar Nemzet.
 Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd |
A balliberális vezetésű Ferencváros önkormányzati díszterméből száműzték a testvérvárosok címereit. Ami ebben igazán fájó, hogy a IX. kerület olyan külhoni magyarok által lakott településekkel áll testvérvárosi kapcsolatban, mint a kárpátaljai Beregszász, a délvidéki Magyarkanizsa, a felvidéki Pöstyén és Királyhelmec, valamint a székelyföldi Sepsiszentgyörgy.
A korábbi fideszes vezetésű önkormányzat 2019-ben még nyári balatoni táborozásra is hívta a határon túli gyermekeket a testvérvárosaikból. A balliberális vezetés alatt erre még nem volt példa. Úgy tűnik, Baranyi Krisztának semmit sem jelent a nemzeti összetartozás. A szimbolikus ügyek mentén kormányozó balliberális politikus ezzel megvalósította az igazi cancel culture-t Ferencvárosban. Emlékezetes, hogy Baranyi a kommunizmus áldozatainak gyásznapján egy szál virággal sem volt hajlandó megemlékezni.
Amikor a testületi ülésen a Fidesz–KDNP-frakció kérdőre vonta a városvezetőket azért, mert az október 6-i nemzeti gyásznapot is "elfelejtették", a kultúráért felelős Kétfarkú Kutya párti alpolgármester, Döme Zsuzsanna a testületi ülésen kijelentette: a gyásznapot azért nem tartották meg, mert nem kötődik Ferencvároshoz, emlékeztet a lap.
Úgy tűnik, hogy Baranyiék felfogása szerint a Ferencvároshoz inkább a Nyugatról betörő LMBTQ- és BLM-hullám köthető. Ezek támogatását ugyanis az önkormányzat büszkén a zászlajára tűzte, még a Humen magazin homoszexualitást népszerűsítő plakátjait is Ferencváros köztereire engedte.
Tavaly augusztusban Baranyi Krisztina az elsők között tűzte ki a szivárványos zászlót a Városházára a buzihét alkalmából. Amikor a Hír TV rákérdezett, hogy miért érezte ezt fontosnak, a polgármester visszakérdezett: "Pride-hét van, nem?" Visszatérve a Humen magazinhoz: Baranyi Krisztina örömmel vállalta, hogy az idei buzihónap alkalmából köszöntőbeszédet ír a magazin hasábjára, amelyben úgy fogalmazott: nem az a kérdés, hogy lesz-e Magyarországon is törvényes "melegházasság", hanem az, hogy mikor. Azt is hozzátette: "győzelemre ítélt, de továbbra is fájdalmas út áll előttünk".
A polgármester szimpatizál az Egyesült Államokból begyűrűző fehérgyűlölő mozgalommal is, a Black Lives Matter tiszteletére még köztéri szobrot is emeltetett. A Ferenc térre állított szivárványos, műanyag "alkotás" nem volt hosszú életű, alig néhány óra kellett ahhoz, hogy ledöntsék. Az akciót végrehajtó Légió Hungária nevű szervezet vezetőségi tagja a szobor ledöntését követően maga sétált oda a rendőrautóhoz, és jelezte, hogy nem kíván ellenállni, elmenekülni. Incze Béla szerint Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és a kerület vezetése több helyen elmondta: a szobrot annak tudatában állították fel, hogy meg fogják rongálni, tehát kvázi egy kommunikációs csapdát állítottak fel azoknak, akik bármilyen reakcióval élnének.
(MN korrigálva)
