Hangsúlyozta: az uniós tagálamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint a gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU-orosz kapcsolatok, "de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti".

Mint mondta, a "tanácskozáson világossá vált, a törvény a többi között arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére".

"Ez törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel" - nyomatékosította Ursula von der Leyen.

Hozzátette: ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható, a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a beszédében elmondta: "a magyar jogszabály mély aggodalomra ad okot az uniós tagállamok vezetőinek körében, ezért a legutóbbi tanácsülés kiemelt témája volt a vitatott törvény". Mint mondta, "az LMBTQI jogérvényesítés egyáltalán nem elhanyagolható téma, hiszen megközelítése tükrözi azt, amit egy társadalom gondol a sokszínűségről és az emberi méltóságról". Michel szerint a tanácsi vita szükséges volt, "mivel lehetőséget adott arra is, hogy a magyar vezetés rávilágítson, mi áll a jogszabály mögött, és azért is hogy a vezetők megvitassák, hogy az EU milyen módon léphet fel a törvény kifogásolt részei ellen".

"Eszmecserénk egyben azért is volt hasznos, mert a magyar miniszterelnök átgondolhatta, hogy egy Európához tartozunk-e. Mindemellett megerősítést nyert az is, hogy az EU-ban az alapjogokat kell az uniós tevékenységek központjába helyezni - jelentette ki. Hozzátette: az uniós jog minden esetben elsőbbséget élvez, és az EU-nak megvannak az eszközei, hogy érvényre juttassa a jogállamiságot.

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a felszólalásában kiemelte: a kisebbségek diszkriminációja kapcsán az Európai Bizottság kizárólagos tagállami hatáskörre hivatkozva többször írásba adta, hogy hatásköre nem terjed ki a kisebbségek ügyére. "Jogos tehát a kérdés, hogy egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe esik a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké nem?" - fogalmazott a képviselő. Mint mondta, az EU-csúcson uniós egységes támadás indult a magyar gyermekvédelmi törvény ellen annak ismerete nélkül, még Magyarország térdrekényszerítésével is fenyegetőztek. Annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Charta kimondja, hogy a szülők joga gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítani, továbbá, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges - tette hozzá. A képviselő véleménye szerint "abszurd az az uniós jogi elemzés, amely szerint a magyar törvény azért problémás, mert a gyermekeket diszkriminálja a felnőttekkel szemben bizonyos tartalmak elérésében. A törvény a gyermeket védi mindenek felett - aggasztó, ha ezzel az EU nem ért egyet - hangsúlyozta.

Az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott új szabályozás a szexuális beállítottság alapján hátrányosan megkülönböztető, és mint ilyen, ellentétes az Európai Unió alapértékeivel - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja Strassburgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

Vera Jourová a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről, valamint a sok vitát kiváltó pedofilellenes magyar törvény kapcsán az uniós jog és az "LMBT-közösségek jogainak" esetleges megsértéséről tartott EU-parlamenti vitán hangsúlyozta, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása terén nem köthető kompromisszum.

A pedofilok elleni fellépés a gyermekek védelmében közös cél, azonban a legitim közérdek nem lehet ürügy olyan intézkedések meghozatalára, amelyek alapjogokat sértenek és egy kisebbségi csoport ellen hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak szexuális beállítottság és nemi identitás alapján - emelte ki az uniós biztos.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Bosszúpornós buzeráns a magyar pedofiltörvény jelentéstevője

Korábban írtuk: Orbán "aktívan védelmezi a homoszexuálisok jogait", de a hétgyerekes német családanyának még ez sem elég