Először Jakab Péter, a Jobbik elnöke állt színpadra. Azzal kezdte, hogy egy éve hat ellenzéki párt elnöke azt ígérte, hogy 2021 október 23-án egy színpadon fognak állni az ellenzék közös jelöltjei és miniszterelnök-jelöltje.

Az ellenzék egysége megszületett, itt az idő a nemzet egységének megteremtésére is. Az Orbán-rezsimnek van múltja, de nincs jövője. Jövője az ellenzéknek van. De mi lesz velünk, ha ez az Orbán-rezsim még esetleg 20 évig marad? Mi is úgy tervezünk vele, csak a Csillag börtönben – tette hozzá Jakab az Index szerint, a 24.hu tudósítója ezzel kapcsolatban azt írta:

Azt is megjegyezték, noha a műsorvezető azt mondja, a Kodály köröndig érhet a tömeg, a Rippl-Rónai sarokig sem érnek a tömött sorok. A pártoknak ugyanis nem sikerült mobilizálniuk a szimpatizánsaikat, csoportok nincsenek, zászlósok is csak elől, pár tucat ember. Sokkal inkább egyéni látogatók vannak, szemben a Békemenettel. Saját standja csak a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak van. Rajtuk kívül Bajnai Gordon 20K22 nevű projektje is kivonult egy standdal, hogy választási szavazóbiztosokat toborozzanak 2022-re.

Ezután Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke és miniszterelnök-jelöltje állt a színpadra. Azt mondta, életének egyik fontos pillanata ez, mert teljesítették, amit 2020 elején megígértek, hogy összefog az ellenzék.

Azt állította, 1956-ban balosok és jobbosok együtt küzdöttek. És a mostani előválasztáson is a fiatalok meneteltek az élen, csakúgy, mint '56-ban. Korábban azt mondta, hogy valódi esélyre akkor van lehetőség, ha új arcokkal indul az ellenzék neki 2022-nek. A főszereplők ezúttal is a fiatalok voltak, akik úgy döntöttek, hogy új arcokat adnak a politikának, így Zuglóban Hadházyt, Újbudán Orosz Annát és országosan pedig Márki-Zay Péterrel akartak változást. A magyar ellenzék ennek hatására gyökeresen megújult és átalakult.

Fekete-Győr szerint Márki-Zay olyan ember, akitől retteg a Fidesz, mert felborítja a státus quót, és százezreket képes behozni az összefogásba.

Lehet egyszerű többséggel és változásokat elérni, de szükséges lenne behozni még a bizonytalanokat, becsapott fideszes fiatalokat és közösen nyerni meg velük a következő választást kétharmados támogatással.

A sort Dobrev Klára folytatta. 1956 mindenkié, kezdte - utalva Göncz Árpád egykori államfő szavaira az első szabadon ünnepelt évfordulón. Azóta sokan próbálták megfosztani az embereket a szabadságharc tiszta eszméjétől. Egy európai magyarnak és demokratának lenni azt jelenti, hogy elfogadjuk a mások véleményét, bátorítani a színesség elfogadását, senkinek nem mondom azt, hogy nincs itt a helye. Orbán rendszerét akkor lehet legyőzni, ha ilyen színesek maradunk.

Sokféleképpen gondolkodunk, hogy mi volt 100 éve, 65 éve, vagy éppen 15 éve, de ezekről úgy kell gondolkodnunk, hogy ez mit jelenthet a jövőnk számára. Egy feladatunk van most, október 23-án, hogy együtt győzzük le Orbán Viktor rendszerét és ne szúrjuk el. Az ellenzéki politikusoknak a következő hat hónapban azt kell bizonyítani, hogy köztük is van türelem, megértés, és nincs kirekesztés. Ugyanis az a felelősségünk, hogy vagy együtt győzünk, vagy együtt bukunk el a 2020-as választásokon.

Ünnepelni, emlékezni és felkészülni jöttünk - kezdte beszédét Karácsony Gergely. Felkészülni a mi szelíd forradalmunkra, amellyel beteljesítjük nem csak 1956, hanem 1989 üzenetét is.

Karácsony Gergely szerint október 23-a a köztársasági eszme születése volt, ez az eszme arról szól, hogy közösen vállalunk felelősséget egymásért, hogy soha nem lehet olyan hatalom, amely azonosítja magát az országgal. A nemzeti lobogóra nem lehet önkényuralmi jelképet helyezni, ezért a lyukas zászló a szimbóluma a köztársasági eszmének - folytatta a főpolgármester, hozzátéve, hogy 1989 a harmadik köztársaság születésnapja volt, amiben hittek harminc évvel ezelőtt, de talán nem tettek érte eleget, talán nem vigyáztak rá eléggé, és jött egy cinikus, korrupt, gonosz politikai kalandor, aki felszámolta a köztársaságot, mert útjában volt annak, hogy még több hatalmat és a még több hatalommal még több pénzt szerezzen.

Karácsony Gergely kifejtette, hogy a mai nap is egy születésnap, most születik meg a negyedik köztársaság, és most születik meg az a demokrata egység, ami Magyarországot újra közös hazánkká teszi.

A politikus szerint nekik most sok szempontból könnyebb a dolguk, mint 65 évvel ezelőtt, mert olyan zsarnoksággal küzdenek, amit nem támogatnak külföldi tankok, de a dolguk egy kicsit nehezebb is, mert azt a bálványt, amit Sztálin szobrához hasonlóan le kell döntenünk, mi hoztuk létre saját magunknak, a saját kishitűségünkből, a saját szorongásainkból. Itt az ideje, hogy kilépjünk a saját árnyékunkból.

Karácsony Gergely leszögezte: negyedik köztársaságot nekünk kell közösen felépítenünk hazaszeretetből, áldozatvállalással és rengeteg munkával.

A főpolgármester szerint a szelíd forradalom mindannyiunk közös feladata lesz, de még a legszelídebb forradalomnak is kellenek vezetők, olyan vezető, aki összefogja a tábort, és a szeretet hatalmát hozza a gyűlölettel szemben, ennek az első embere Márki-Zay Péter, akit Karácsony Gergely következő miniszterelnökeként mutatott be.

Márki-Zay Péter ezt a napot a negyedik magyar köztársaság születésnapjának nevezte. De mi történt 1956 október 23-án? A magyarok megunták az orosz befolyást, a buta vezetőket, a lehallgatást, megfigyelést, a koncepciós pereket, a gyűlöletkampányokat és a propagandát. Ebből a pártállamból lett elegük 1956-ban a magyaroknak, és ebből lett nekünk elegünk most. 65 éve a forradalmi események is a fiatalokkal kezdődött, a szabadságszerető magyar fiatalokkal.

Az akkori forradalom a kicsik forradalma volt, ugyanúgy, mint most, mert most ti vagytok a kicsik, és bármilyen ellenséget le tudtok győzni - mondta a ballibek miniszterelnök-jelöltje. Akkor is az összefogás volt a kulcs, nem nézték, ki milyen párttal szimpatizált, mert csak magyarok voltak. Olyanok küzdöttek együtt, akiknek elvették a földjüket, tehenüket, akiket megkínoztak vagy éppen korábban ő volt a kínzó. Az összefogás maga mellett tudhatta Nagy Imrét.

2018-ban is beszéltem egy nagy tömeg előtt. Akkor nem volt összefogás és nem sikerült győzni. 2022-ben nem hagyhatjuk, hogy a Fidesznek megint kétharmada, vagy egyáltalán, többsége legyen. Itt a szabadságunkról van szó, arról, hogy legyen egy népszavazáson elfogadandó új alkotmány, és csatlakozzunk az európai ügyészséghez. Olyan országban akarunk élni, ahol sajtószabadság van, digitális oktatás, az állam nem nyomja el az önkormányzatokat, az önkormányzatok pedig a lakosokat képviselik és nem a kormányzatot. Új választójogi törvényre is szükség lesz, mondta.

Márki-Zay Péter beszédének vége felé már elkezdtek elszivárogni az emberek, ahogy az idő is elég hűvösre fordult. Az ünnepség végének közös himnuszéneklésére, majd az utána következő műsorszámra (amit pedig eredetileg csúcspontnak szánhattak), amikor a közös jelöltek mind egy színpadon állnak, már csak úgy a megjelentek egyharmada maradt.

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – ezt a labdarúgó-mérkőzésekről vett szlogent Orbán Viktor terjesztette el hívei körében évekkel ezelőtt, és használja most is, ma is ezzel búcsúzott a Békemenet résztvevőitől.

És mit kiabált Márki-Zay Péter az ellenzéki nagygyűlés résztvevőinek?

Mintha ő is meglepődött volna kicsit, és a közönség is.

(Index - Telex nyomán)

Korábban írtuk: Szemkilövetőkkel a "szabad országért" a vérengzésük évfordulóján - ez lett a 15. évfordulóra a Jobbikból