"A hősöket lecsukják!" – kiabálta valaki, de elhangzott Gyurcsány neve is, "aki ellen bezzeg nem emeltek vádat". Készenléti rendőrök kísérték ki a zúgolódókat.

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű "terrorszervezet" 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori szocialista-szabaddemokrata kormány politikáját. A szervezet célja az is volt, hogy félelmet keltsen a lakosság egyes csoportjaiban, például Molotov-koktélos támadásokat követtek el az akkor kormányzó pártok, illetve az akkori kormánypárti politikusok ingatlanai ellen. A vádlottak javarészt tagadták bűnösségüket. A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött letartóztatásban. A tizenhét vádlott közül tizenötöt "terrorcselekmény miatt" 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.

Az ügyet fellebbezések nyomán másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla később hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a törvényszéket. A táblabíróság szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, és az elsőfokú bíróság nem teljesítette indokolási kötelezettségét. Elmaradt számos bizonyíték mérlegelése, vádlotti észrevételek értékelése, bizonyos esetekben nem voltak adatok Budaházy György felbujtói magatartására, esetenként még tényállást sem állapított meg az elsőfokú bíróság. Az ítélőtábla szerint első fokon esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek. A tábla a megismételt eljárásban előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is: csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást.

Budaházy György a korábbi tárgyaláson az utolsó szó jogán a következőket mondta el:

– az eljárás során végig együttműködő volt, hogy kiderüljön, mi történt, rengeteg munkát tett bele,
– hatalmas csalódás, hogy feleslegesnek érezte korábban az első fokon a vádlottak és a védelem részéről kifejtett munkát
– elítélően felidézte a korábbi elsőfokú bíró ítélethirdetés utáni döbbenetes szólását: "Budaházy úr, ön mindenben bűnös, ez a lényeg",
– az ügyészség vádbeszédében semmi nem jelent meg abból, hogy mi történt a megismételt eljárásban, pedig halomra dőlt minden bizonyíték végleg,
– a bíróság első fokon tévesen magáévá tette az ügyészség koncepcióját,
– abban az időben nemzeti radikális körökben tekintélyes embernek számított, ebből indult ki az ügyészség és építette fel a konstruált bűnszervezeti kereteket és az állítólagos terrorcsoportot, amelynek vezetőjének nyilvánították önkényesen,
– a konkrét cselekményekből kell kiindulni, nem a prekoncepcióból,
– a helyszíneken talál műanyag flakonok, üvegek százfélék voltak, nincs semmi egységes jelleg,
– az állítólagos elkövetési öltözet nem volt egységes, ezt képekkel igazolja,
– utalt rá, hogy Szilvásy György akkori titokminiszter az egyik tárgyaláson tanúként úgy nyilatkozott róla, hogy frekventált személy, nyilván állandóan meg volt figyelve, így miként tudott volna konspiratív módon megszervezni és működtetni terrorcselekményeket végrehajtó bűnszervezetet, ez a koncepció teljesen alaptalan,
– olyan időszakban zajlottak a terhükre rótt cselekmények, amikor az állami terror tombolt, ami az ügyészség miatt büntetlen maradt,
– utalt saját, 2006. őszi rendőrterrort bemutató dokumentum-filmkészítési munkájára, teljesen sokkolja még ma is, ami akkor történt
– ebben az időszakban védtelen volt a társadalom, hatalmas volt a felháborodás, kiszolgáltatottság, de az akkori kormányellenes tiltakozást, ellenállást terrorizmus kategóriájába tenni nem lehet,
– nem bűnöző társaság, hasznos, de átlagos tagjai a társadalomnak, több esetben nagycsaládos emberek,
– az első fokon kapott 13 évet letöltötte, mert 13 éve zajlik az eljárás, de egyébként sem lehetett a vádakból semmit bizonyítani,
– igazságos és felmentő ítéletet kér magára és vádlott társaira.

GYALÁZAT! Budaházy Gyuri és társainak perének újabb ítélethirdetésén voltam ma reggel, még a bíróság folyosóján is beszéltem a hazafiakkal, akik reménykedtek egy korrekt ítéletben. Az első eljárás során botrányos hibákat vétett az eljáró bíró, emiatt megismételték az eljárást.

Közben eltelt 13 év, joggal reménykedhetett mindenki egy igazságosabb ítéletben.

Erre ma a bíró több mint 100 évet adott a tisztességes családapákból, asszonyokból álló hazafi-csoportnak, Budaházy Gyuri súlyosabb fegyházbüntetést, 17 évet (!), kapott, mint az első alkalommal!

Eközben Gyurcsányék a Fidesznek köszönhetően megúszták a sukorói korrupciós ügyet, amelyet még mi derítettünk fel Gyurival.

Cigánybűnözők, gyilkosok, politikusbűnözők nem kapnak ilyen súlyos büntetést. Ez a 12 éves "nemzeti" kormányzás. Az ítélet ugyan nem jogerős, de a bíró elrendelte a hazafiak letartóztatását, ezért maszkos kommandósok lepték el a tárgyalótermet, és bilincsben vitték el Gyuriékat. Az sem számított enyhítő körülménynek, hogy 13 éve tart a meghurcolásuk. Ha április 3-án ott leszünk a parlamentben, azonnal benyújtjuk az amnesztia-törvényt, amely minden 2006 és 2010 közötti politikai ügyben érintett számára közkegyelmet jelent majd - írja a Mi Hazánk elnöke a Toroczkai.infón.

Ignácz György az ítélet indoklását azzal kezdte, hogy bár az eljárás alatt sokszor elhangzott a vádlottak oldaláról és olykor a médiában is, hogy ez egy koncepciós per lenne, "ez nem így van". És magyarázatot is adott erre: "nem volt jellemző" az ötvenes években például, hogy – mint ahogy ebben az ügyben megtörtént – egy ítéletet az indoklási kötelezettség megsértése miatt hatályon kívül helyezzenek, de az is beszédes szerinte, hogy több mint ötven tanút és húsznál is több szakértőt hallgattak meg a vádlottak indítványozására, írja a Telex.

A bíró hosszas, szarkasztikus felsorolással érzékeltette, mi mindent, hányféle bizonyítékot kellett volna meghamisítani ahhoz, hogy ez ne egy rendes büntetőügy, hanem koncepciós eljárás legyen, ráadásul – ahogy megjegyezte – ezt a nagyszabású bizonyítékhamisítást 80-100 ember hosszú hónapokig tartó munkájával úgy kellett volna intézni, hogy tizenvalahány év alatt az egészből egy szó se derüljön ki. Ignácz György szavai szerint valójában "ömlöttek be a terhelő bizonyítékok". A tényállás megállapításakor a törvényszék egyébként nem fogadta el teljesen az ügyészi álláspontot.

Az indoklás bevezetésében a bíró röviden kitért a Budaházy-pert kísérő és a vádlottak narratíváját meghatározó alapmotívumra: Budaházyék és a 2006-os politikai felelősök szembeállítására. Ez a szerdai ítélethirdetést követő feszült helyzetben is előjött, amikor a Budaházyékkal szimpatizáló hallgatóság soraiból azt kiabálták be, hogy Gyurcsányt bezzeg nem vádolták meg. "2006-ról nem szólt ez az eljárás" – jelentette ki a bíró, azzal folytatva, hogy a bíróság azt az ügyet tárgyalja, amelyikben vádat emeltek, és az ügyészség ebben az ügyben emelt vádat, annak pedig, hogy 2006-ban voltak esetleg felelősök, akiket nem vontak felelősségre, ehhez az ügyhöz nincs köze.

"Az óvodában szokták gyerekek ezt mondani, hogy "de hát ő is", nem felnőtt emberek – mondta Ignácz Budaházyéknak.

Ez az ügy arról szólt a bíró rövid összefoglalása szerint, hogy Budaházynak és a társainak nem tetszett, ahogy a politikai élet alakult, és erőszakos cselekmények útján akarták azt befolyásolni. "Elhiszem, hogy azt gondolták, hogy ettől jobb lesz a világ. Hát nem lett jobb" – mondta.

A bíró szerint jól követhető az egész ügy eszkalálódása, ahogy egyre durvább dolgokat követtek el, az elején kisértékű rongálásokkal kezdődött, a végén viszont már bombákkal dolgoztak, robbantásos merényletet terveztek. "Nem igaz, hogy pimf rongálásokból csináltak ebben az ügyben terrorcselekményt" – jelentette ki. Az elején a Molotov-koktélos támadások még nem minősültek terrorcselekménynek, de például amikor rálőttek az egykori oktatási miniszter, Hiller István házára, az már az volt.

A bíró kritikusan beszélt a védekezési taktikáról is, közölte, hogy egész egyszerűen nem érti azt. Szerinte a védelem túlhasználta a "súlyosan törvénysértő" fordulatot, kis adminisztrációs hibákra is, a pertaktika lényege annyi volt, hogy mindenbe belekössenek. Kemény szavakat mondott közvetlenül Budaházynak címezve is, például akkor, amikor felemlegette, hogy a gépészmérnök végzettségű vádlott hogyan kérdőjelezte meg a magasan képzett genetikai szakértők szakmai állításait, vagy amikor kijelentette, hogy "egyetlen hamis bizonyíték van ebben az ügyben, azt maga adta be". De bírálatot fogalmazott meg a bíró részben az ügyészség, részben a bíróság felé is, amikor annak az okait sorolta, hogy miért tartott ennyi ideig az eljárás.

Szerinte Budaházyék állításával szemben igenis sok terhelő bizonyíték állt a bíróság rendelkezésére, több is, mint az átlag. Ezek közé tartozott az indoklás szerint például két tag beismerő vallomása, aztán ott voltak például a megtalált bombák, a lehallgatott telefonok.

"Lényegében a rendőrök orra előtt beszélték meg az egészet" – mondta.

A "Miért ér ez ennyit?" kérdésre a bíró azt indoklás elején azt a rövid választ adta, hogy a terrorcselekmény önmagában egy életfogytiglannal büntethető bűncselekmény, ahol a büntetési tétel alja tíz év, ebben az ügyben pedig minősített esetekről volt szó, például bűnszervezetben követték el ezt szerinte Budaházyék. Azok a vádlottak, akiknél megállt a terrorcselekmény vádja, mind tíz év feletti letöltendőt kaptak emiatt. Azért nem életfogytiglant, mert "a szerencsének köszönhetően nem halt meg senki", tette hozzá.

A vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók, a terhükre megállapított bűncselekményeket "bűnszervezetben követték el".

Eközben Fideszéknél: Kövér elismerte: Gyurcsány nélkül nem lett volna három kétharmaduk