Ezúttal is érvényesült a sokat emlegetett „győzteshez húzás”, és most is sokkal többen emlékeztek úgy, hogy voltak szavazni, mint ahányan ténylegesen voksoltak – ezt is mutatja a HVG számára készített legfrissebb Medián-elemzés. /Bővített hír./
 |
Ahogy a választás előtti utolsó Medián-felmérés jelezte, a szavazóközönség nagyobb része, 66 százaléka a Fidesz győzelmére számított, még az ellenzékiek egyharmada is ezt valószínűsítette. Bizonyos értelemben ezt igazolja vissza egy hónappal a választás után az a közvélemény-kutatási adat, amely szerint az ellenzéki szavazók közül minden negyedik azt állítja, hogy még a Fidesz–KDNP kétharmados győzelme sem lepte meg, erre számított.
A teljes lakosságban kisebbségből (44 százalék) többségbe (54 százalék) kerültek azok, akik szerint az országban „jó irányba mennek a dolgok”, és minden második szavazópolgár, illetve minden harmadik párt nélküli, „bizonytalan” válaszadó is inkább reményekkel, mint aggodalommal tekint a jövőbe. Még a veszteseket támogatók borúlátása is csökkent, igaz, csak egy paraszthajszállal (95-ről 92 százalékra).
A DK-t is előzi a Mi Hazánk
A szavazatok megoszlása tekintetében a mostani Medián-kutatás adatai elég jól illeszkednek a hivatalos végeredményhez: a felmérésben válaszolók 54 százaléka mondta magát Fidesz–KDNP-szavazónak (a tényleges listás arány 52 százalék volt), 34 százalék ellenzékinek (a valóságban 36 százalék), és a tényleges 6-tal szemben 8 százalék állította, hogy az ő voksai is hozzájárultak a Mi Hazánk parlamentbe jutásához.
Valamelyest tehát ezúttal is érvényesült a sokat emlegetett „győzteshez húzás”, ezúttal nemcsak a ténylegesen az élen végzett Fidesz–KDNP esetében, hanem a jól szereplő Mi Hazánk Mozgalommal kapcsolatban is. Egy kicsivel még inkább felzárkóztak a szavazók a győztes kormánypárt mellé, amikor a Medián kérdezőbiztosai egy, „a közeljövőben megtartandó”, elképzelt választásról kérdezték őket. Ekkor már a választani tudók 57 százaléka voksolt a Fidesz–KDNP-re, és a relatív győztes Mi Hazánk is rátett még 1 százalékpontot a megkérdezettek által felidézett szavazatarányára.
Ez a választani tudó szavazók körében mért 9 százalék nagy ugrás a Toroczkai László vezette pártnak az utolsó előrejelzésekben kimutatott 4-5 százalékos támogatottságához képest. Mindent egybevetve
a Mi Hazánk annyiban is átvette a Jobbik korábbi (2014 és 2018 közötti) szerepét, hogy egy hónappal a választások után a legerősebb ellenzéki pártnak tekinthető: 1 százalékponttal megelőzi a DK-t, és még 1-gyel a Momentumot.
Ezek persze hibahatáron belüli különbségek, de szimbolikus jelentőségük nem elhanyagolható - írja a Mandiner.
A választani tudók körében tehát
- a Mi Hazánk 9,
- a DK 8,
- a Momentum 7,
- a Kutyapárt 6,
- a Jobbik 4,
- az MSZP 2,
- az LMP 2,
- a Párbeszéd 1 százalékon áll.
Az új párt megerősödését az is jelzi, hogy elnöke,
Toroczkai László a teljes szavazókorú népességben az ellenzéki politikusok népszerűségi ranglistáján a harmadik helyre került.
A teljes népességben legnépszerűbb ellenzéki politikusok listájának élén Ungár Pétert, Donáth Annát, Toroczkai Lászlót és Kunhalmi Ágnest láthatjuk, de a legalacsonyabb ismertségi mutató is Ungár Péteré és Donáth Annáé, idézi az Index.Árnyalja azonban a képet, hogy az ellenzéki szavazók körében viszont kilenc közül a legutolsó. Az adatok alaposabb vizsgálata rávilágít, hogy a Mi Hazánk első embere 53 százalékos támogatottságot élvez a kormánypárti szavazók körében, és csak 14 százalékosat az ellenzékiekében. (Nyilván nem fognak rajongani érte Gyurcsány vagy a Jakab nevű csicskája szavazói - a szerk.)
A mostani felmérésben szereplő kilenc ellenzéki politikus átlagos kormánypárti támogatottsága egyébként meglehetősen alacsony, mindössze 16 százalékos. Ennél valamivel elfogadottabb a kormányoldalon az LMP újdonsült frakcióvezetője, Ungár Péter is (a fideszesek 23 százaléka szimpatizál vele), és így, bár az ismertsége még viszonylag alacsony, a legnépszerűbb ellenzékiek közé tartozik.
