Orbán Viktor Karl Nehammer osztrák kancellár meghívására érkezett Bécsbe, a bécsi kancellária szerint a találkozó két fő témája az illegális migráció és az ukrajnai háború. Az osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztató volt az első nyilvános esemény, amelyen Orbán megjelent a fajok nemkívánatos keveredéséről (is) szóló tusványosi beszéde óta.
 |
Az osztrák kancellár arról beszélt, sok minden összeköti a két országot, a kapcsolataink alapja a barátság. „1400 osztrák cég működik Magyarországon, mi vagyunk a harmadik legnagyobb beruházó az országban” – mondta Klaus Nehammer.
„Őszinteségre van szükség azokban a kérdésekben is, amikben nem értünk egyet. Az egyik ilyen az atomenergia. A másik ilyen a magyar miniszterelnök legutóbbi beszéde. Le kell szögeznem, hogy a rasszizmus mindenféle formáját elutasítjuk, és ennek bármiféle relativizálását is” – mondta. Ebben a kérdésben Ausztriára azért is különösen nagy felelősség hárul, mert mi is részesei voltunk a nemzetiszocializmus bűneinek – hangsúlyozta.
Magyarország fontos geostratégiai partnere Ausztriának, különös tekintettel arra, hogy Magyarország Ukrajna szomszédja is, így az elsők között érte el a menekülthullám Ukrajna felől. Ausztria 80 ezer menekültet fogadott be – mondta Karl Nehammer. A kancellár ezután a déli migrációról beszélt, megjegyezve, hogy Magyarországot előbb éri ugyan el a menekülthullám, de az aztán „továbbcsapódik”. „Ilyen időben partnerségre és barátságra van szükség” – mondta a kancellár a közös határőrizet fontosságáról.
Intellektuális kérdések
A legfontosabb téma a migráció volt az osztrák kancellárral folytatott beszélgetésen, de beszéltünk a háborúról, gazdasági kérdésekről, és „intellektuális kérdésekről” is folytattunk eszmecserét, ilyen volt például a rasszizmus ügye is – mondta Orbán.
Egy magyar mindig otthon érzi magát Bécsben, és egy osztrák is otthon érezheti magát Magyarországon. Könnyű időkben a barátság is könnyebb, de most nehéz idők vannak.
„Arra voltam kíváncsi, hogy az előttünk álló nagyon nehéz időszakban is számíthatok-e az osztrák barátainkra.” Erre „pozitív választ kaptunk” – mondta Orbán, aki szerint a következő években is számíthatunk az Ausztriával való együttműködésre, és ez fordítva is igaz.
Orbán előbb a két ország közötti vitás energetikai kérdésről beszélt: eszerint Magyarország továbbra is elszánt az atomerőmű-bővítésben, amit Ausztria elutasítana. „De nekünk nincsenek olyan folyóink és lehetőségeink, mint az osztrák barátainknak, ezért mi nem tudjuk nélkülözni az atomenergiát.” Ez a vitás kérdés megmarad, de „egymás számára kölcsönös biztonsági garanciát kell adni, amennyire lehet”.
Ezután reagált Nehammer rasszizmust illető kijelentéseire:
Az antiszemitizmus és rasszizmus kérdésében teljes egyetértésben vagyunk. Amit az osztrák kancellár gondol, azt gondolom én is.
Az antiszemitizmus elleni küzdelemben Orbán szerint a magyar kormány különösen élen jár, zéró tolerancia van érvényben, a közbeszédben sem lehetségesek ilyen nyilatkozatok.
A politikában „biológiai alapú megközelítés nem lehetséges, ami lehetséges, az a kulturális alapú megközelítés” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy a migrációt ellenzi.
Nem ravaszkodok, utalok, kerülgetem a forró kását, világos, direkt álláspontom van, magamat migráció- és bevándorlásellenes politikusként definiálom. Ez nem faji kérdés, ez kulturális kérdés. A civilizációnkat úgy akarjuk fenntartani, ahogyan az most van. És ebben a tekintetben különbözünk Ausztriától. Mi mindig meg fogjuk védeni határainkat.
A migrációról filozófiai szempontból nem értünk egyet, de a gyakorlati teendőkben mégis együtt tudunk működni. „Mi az önök várkapitányai vagyunk” – mondta Orbán az osztrák elnöknek, mi védjük az EU-s határt.
„Előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmazok” – mondta Orbán.
Itt egy civilizációs pozícióról van szó, büszkék vagyunk arra, amit Magyarország a rasszizmus elleni harc terén elért. Nem rasszizmusról van szó, hanem kulturális különbségekről.
A magyar kormányfő szerint kiderült, hogy nem eredményez sikert Ukrajnában az, ha nyugati fegyvereket küldenek egyes országok az ukránoknak, és kiképzik a katonáikat. Ezt mi nem tudjuk befolyásolni, de felhívjuk erre a nyugati barátaink figyelmét, hogy ezzel nem fognak nyerni az ukránok.
A békéért kellene tenni Orbán szerint. Az, hogy csökkenteni akarják az energiafogyasztást nyugaton, már a háborús gazdálkodás előzménye. Ha energiahiány lesz, akkor recesszió lesz. Ha pedig visszaesés van, akkor elveszítjük a politikai stabilitást is.
A magyarok nem szeretik, ha jogot vesznek el tőlünk. Úgy is mondhatnám, hogy a magunkfajták nem szeretik az ilyesmit – mondta Orbán az újságírói kérdésekhez érve, ahol az MTVA a vészhelyzeti közös európai fogyasztáskorlátozásról érdeklődött.
Az energiamixet minden ország saját nemzeti hatáskörben állapítja meg. „Ha Brüsszelben beleszólnak, hogy mit kell csinálni a saját energiánkkal, az függetlenül Brüsszel jó szándékától vagy rossz szándékától”, nem fogja elnyerni a magyarok tetszését. De nincs mit tennünk – mondta Orbán –, az európai egység is fontos, „tudomásul vesszük a számunkra kedvezőtlen döntést, és igyekszünk azt a számunkra legkisebb károk mellett végrehajtani”.
Az Oroszország elleni szankciókat ellenző kormányfő szerint „minél hamarabb győzzük meg Brüsszelt arról, hogy alkossunk meg egy olyan stratégiát, amely jó az ukránoknak, az EU-nak és a háztartásoknak” annál jobb.
 Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher |
Brüsszel nem a főnökünk
Fontos filozófiai kérdésnek nevezte Orbán az osztrák sajtó egyik kérdését, amely arra vonatkozott, kész-e Magyarország követni az egységes európai álláspontot. „Nem úgy van, hogy van egy európai egység, amit az európai tagállamok követnek. Az a tagállamok közös döntése. De abban mi is benne vagyunk” – mondta Orbán.
„Az EU nem Brüsszelben van, hanem Bécsben, Budapesten, Madridban, Berlinben. Nem ki akarok babrálni az EU-val – mondta Orbán –, hanem hozzá akarjuk tenni a magunkét a közös döntéshez.” „Brüsszel nekünk nem a főnökünk.”
Orbán visszautasítja azt az értelmezést, hogy európai döntéseket vétózna meg Magyarország: „Nem tudom megvétózni a döntést, hiszen nélkülem létre se jön.” A vétó félreértés, Orbán szerint arról van szó, hogy „az unió filozófiai alapja az, hogy a döntés közös”. „Ez valamit fölvillant önök számára abból is, hogyan gondolkodik Magyarország a szuverenitásról” – mondta a kormányfő.
Újabb osztrák befektetőket vár
Az osztrák befektetések nélkül Magyarország nem tartana ott, ahol jelenleg van – mondta Orbán, megjegyezve, hogy kétezer osztrák cég működik Magyarországon.
Ezt erősítené a kormányfő a továbbiakban is, ezért tartotta fontosnak a megbeszélést, amelyet konstruktívnak tartott.
Nehammer: túl korai még a szankciók hatásáról mérleget vonni
A háború kérdése az osztrák kancellár szerint is komplikált. Európában az a többségi álláspont, hogy a háború soha nem jó eszköze a politikának – mondta Nehammer. Szerinte a szankciók nem olyan gyorsan hatnak, mint ahogy azt előzetesen gondoltuk. Emiatt van némi frusztráció.
Amellett kiállok hogy a szankcióknak jobban kell fájniuk annak, akire kiróttuk, mint azoknak, akik kirótták. Az osztrák álláspont világos: a gázembargó bevezetése nem lehetséges. Ha gázembargó lenne, akkor borulna a német ipar, ami magával rántaná az osztrák gazdaságot is – vezette le.
„Úgy gondolom, még túl korai a szankciók hatásáról mérleget vonni. Ezek lassabban hatnak. Amit mindenképpen meg kell tennünk: hogy Ukrajnával kapcsolatban továbbra is elkötelezettnek kell maradnunk.” A vita nem rossz, a vita a demokrácia alapja. „Engem nem érdekel, hogy a diktátorok mit gondolnak” – mondta Nehammer.
„Kifejezetten támogatom a magyar miniszterelnököt abban a törekvésében, hogy az ortodox egyház befolyását, főleg a Balkánon, vegyék figyelembe. Én erősen támogatom az állam és az egyház szétválasztását, de ha az ortodoxia kulcsszereplő a Balkánon, és a Balkán stabilitása fontos számunkra, akkor figyelembe kell vennünk az ortodox egyház érdekeit” – mondta Nehammer azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor nem támogatta Kirill pátriárka EU általi szankcionálását.
(MTI - Telex nyomán)
