Az MSZP, az SZDSZ, az In-Kal Security, az OCÖ, a Mazsihisz vagy a Kendermag Egyesület is megosztja a társadalmat, működésüket komoly ellenérzések, tiltakozások kísérik. Sőt, a társadalom egy jelentős részében a Mazsihisz és az OCÖ működése például mindennapi és komoly félelmet kelt - mondta ma a bíróságon Vona. Közöljük a teljes szöveget, alatta pedig a mai tárgyalásról olvashatnak, még alább pedig képgaléria.


Tisztelt Bíróság!

Vona Gábor vagyok, az alperesi egyesület elnöke. Az itt jelenlévők némelyikével ellentétben büntetlen előéletű, sőt, soha még alperes sem voltam.

A Magyar Gárda Egyesületet 2007 tavaszán 10 magánszemély alapította és jegyeztette be a Fővárosi Bíróságon. Célunk akkor és most is a magyarság, ezen belül különösen a magyar ifjúság felrázása, valamint a nemzetért végzett szolgálat intézményrendszerének kiépítése volt. Tevékenységünk egy törvényes bejegyzéssel vette kezdetét, és a törvények adta kereteken belül folytatódott és fog folytatódni a jövőben is.

Az Egyesület 2007. augusztus 25-én életre hívta a Magyar Gárda Mozgalmat, amely azóta az egyesülettel testvéri viszonyban, de jogilag az egyesülettől függetlenül végzi a maga misszióját. Rendezvényeit maga szervezi, belső működését a maga szabályai szerint alakítja, helyi és országos szinten saját vezetőséggel rendelkezik. Az Egyesület nem tagadja, hogy a Mozgalom megálmodója és életre hívója volt, mint ahogy megálmodója és életre hívója a terveink szerint szeptembertől az ország közel 20 pontján tanítani kezdő Atilla Király Népfőiskolának is. Ahogy a Mozgalom, úgy a Népfőiskola is az egyesülettől függetlenül fog működni, lesz saját szabályzata, alapítványi háttere. A jövőre nézve további alkotó tervekkel rendelkezünk. Ez a 10 tagú egyesület olyan, mint egy fészek, amely tojásokat melenget, de aztán hagyja, hogy a kikelő turulmadarak a maguk útján repüljenek.

Az Egyesület és a Mozgalom viszonyát tehát a testvériség, a közösen tartott rendezvények, kölcsönös segítségnyújtás, de egyben egymás függetlenségének tiszteletben tartása jellemzi. Az egyesület egyetlen egy tagja sem gárdista, és viszont, egyetlen egy gárdista sem tagja az egyesületnek.

Az Egyesület működése során élt a véleménynyilvánítás-, a gyülekezés- és az egyesülési szabadság jogával. Ezen jogaink gyakorlása során senkinek a jogait, a méltóságát vagy a szabadságát nem sértettük meg, és ilyen nem is állt és áll a szándékunkban. Faji vagy bármilyen jellegű megkülönböztetést nem tettünk. Tevékenységünket az állami szervekkel és hatóságokkal – bíróság, ügyészség, rendőrség, önkormányzatok stb. – maximálisan együttműködve végeztük.

Az Egyesület és egyébként a Gárda Mozgalom is minden rendezvényét a szükséges bejelentések birtokában, törvényes keretek között tartotta. Rendezvényeinken soha semmilyen rendbontás, zavargás, jogsértés, bűncselekmény nem történt, ami a mai felbolydult Magyarországon ritkaság. Gondoljunk csak a magyarországi miniszterelnök ellen nemrégiben elkövetett ál-merényletre, vagy az antifasiszták tavaly augusztusi bicikli dobálóira.

Elismerem és vállalom, hogy az Egyesület tevékenysége megosztja a magyar társadalmat. Másképp gondolkodnak az emberek számtalan kérdésről, így szervezetekről, egyesületekről is, de ezt én természetes és óvni való értéknek tartom egy demokráciában. Az MSZP, az SZDSZ, az In-Kal Security, az OCÖ, a Mazsihisz vagy a Kendermag Egyesület is megosztja a társadalmat, működésüket komoly ellenérzések, tiltakozások kísérik. Sőt, a társadalom egy jelentős részében a Mazsihisz és az OCÖ működése például mindennapi és komoly félelmet kelt. Itt jegyzem meg, hogy erről egyébként szükségesnek tartanám hiteles közvélemény-kutatások megtartását.

Az Egyesület és a Mozgalom egyetlen cigányellenes demonstrációt sem tartott. Voltak demonstrációk a közbiztonság romlására való figyelemfelhívás szándékával, amelyeket a média és a közélet egy része cigányellenesnek minősített.

Külön kell hogy beszéljek az ügyészségi fellépés konkrét okául megnevezett tatárszentgyörgyi felvonulásról. Ezen a rendezvényen Kolompár János révén felszólalt egy cigány származású állampolgár is, akit nem mi hívtunk oda, nem szerepelt a felszólalók között, hanem ő kért lehetőséget. Erre Dósa István, jelen lévő főkapitány engedélyt adott, mint a rendezvényt szervező Gárda Mozgalom vezetője. Kolompár János a felsorakozott gárdisták előtt elmondhatta gondolatait, majd a beszéd végén a főkapitány és Kolompár János a színpadon kezet fogtak. A terv szerint felszólalók beszédeinek egyetlen mondata sem volt törvénysértő. A rendezvényt az elejétől a végéig biztosította a rendőrség, a gárdisták közvetlen közelében pedig ott ácsorgott számos cigány vezető, akiknek az arcán és viselkedésén semmiféle megfélemlítés nem látszott. Ezek a tények egyértelműen ellentmondanak a cigányellenes rendezvény vádjának.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Hajdúszoboszlón a Gárda Mozgalom 2007. december elején, még Tatárszentgyörgy előtt tartott egy Mikulás-ünnepséget, amelyen az ott lévő gárdisták saját pénzükön vásárolt ajándékokat vittek árva – cigány és nem cigány – gyermekeknek. Nem tudom, hogy a Mazsihisz járt-e árvaházban valaha is? Hasonló jellegű karácsonyi ajándékozásra került sor Győrben, ahol rászoruló – cigány és nem cigány – családok kapták meg a gárdisták által adományozott ajándékaikat 600 ezer forint értékben.

Nem tudom, Karácsonykor az OCÖ könyvelt-e el ilyen jellegű adományozást?
Nem hagyhatjuk ki a 2008 elején Budapesten, a Vas utcában tartott fáklyás demonstrációt. Itt a budapesti gárdisták egy fiatalemberről emlékeztek meg, akit az egyik társa halálra vert, és aki az általunk megkeresett alpolgármester, valamint a helyi önkormányzat egyik cigány származású bizottsági vezetőjének elmondása szerint félig cigány származású volt. A gárdisták ennek tudatában mentek oda, de nem mérlegeltek, mert kötelességüknek tartották, hogy felemeljék a szavukat egy értelmetlenül kioltott fiatal életért. Tették ezt őszinte meggyőződésből, tették ezt az akkor néma csendben bujkáló OCÖ és Mazsihisz helyett is…

Perdöntőnek tartom a nemrégiben tartott vásárosnaményi Gárda-felvonulás kapcsán a helyi cigány önkormányzat vezetője, Demeter István által jegyzett nyilatkozott. Szó szerint fogom idézni: „A Vásárosnaményi Cigány Kisebbségi Önkormányzat nevében Demeter István elnök kinyilatkozza, hogy a 2008. április 27-én, Vásárosnamény területén tartandó Jobbik Magyarországért Mozgalom által bejelentett demonstráció (felvonulás) ellen a vásárosnaményi roma lakosság semmilyen ellenszerveződéssel, demonstrációval nem kíván részt venni. Elhatárolódik minden rendbontó, rendezvényt megzavaró cselekményektől. Kéri a Vásárosnaményban élő roma lakosságot, hogy önkényesen semmilyen csoportosulást, rendbontást ne kezdeményezzenek, mivel a demonstráció nem ellenük irányul, hanem annak érdekében, hogy a jövőben ne történjen ilyen és hasonló jellegű brutális cselekmény Vásárosnaményban. A roma lakosságot tájékoztatva egyöntetűen elítéljük ezt a brutális bűncselekményt, és kérjük, hogy a törvény szigorát alkalmazva kapják meg méltó büntetésüket.”
Ez a nyilatkozat jelzi, hogy a cigányság egy része nem hogy nem fél a Gárdától, hanem az általa felvetett problémákat maga is súlyosnak, megoldásukat pedig magára nézve is sürgetőnek tartja. Az OCÖ rettegő cigányságról szóló állítása ezért csupán egy vélemény, egy nagyon is vitatható vélemény, és semmilyen esetben sem tekinthető ténynek.

A tatárszentgyörgyi és a hozzá hasonló rendezvényeket fontos és folytatandó eseményeknek tartom. Rávilágítanak egy eddig gyáván a szőnyeg alá söpört, de létező, milliók életét megkeserítő problémára. Azóta két alkalmam is volt arra, hogy nyilvános tévévitán vegyek részt Száva Vince cigányvezetővel – egyszer az Echo TV és egyszer a TV2 stúdiójában. Érzékelhető a médiában és a közbeszédben a témával való foglalkozás szignifikáns felerősödése. Ezért még egyszer hangsúlyozom, Tatárszentgyörgyöt én sikeres, a demokratikus párbeszéd szempontjából is előremutató, korszakos jelentőségű rendezvénynek tartom, amely senkinek a jogait, a méltóságát és a szabadságát nem sértette. Ellenben felháborító volt a bejelentés nélkül tartott érpataki, kiskunhalasi, pétervásárai cigánydemonstráció, amelyek egyértelmű célja a törvényesen bejelentett rendezvényüket tartó gárdisták megfélemlítése volt. Ezek közül némelyiken megjelent Kolompár Orbán is, ezért elgondolkodtató, hogy nem szervezett provokációra került-e ott sor. Bízom az esetek alapos kivizsgálásában. A szükséges bizonyítékokkal rendelkezünk.

Szintén szót kell ejtenem a cigánybűnözés kifejezésről. A kifejezés használatának jogát az Egyesület nevében továbbra is fenntartom, abban az értelemben, ahogy arról mi mindig is beszéltünk, de nem úgy, ahogy azt az ellenoldal igyekezett beállítani. A cigánybűnözés szót minden esetben kriminológiai fogalomként, és sohasem kollektív ítélet formájában használtuk. Ezzel, mármint a cigánybűnözéssel kapcsolatban ajánlom mindenki figyelmébe Dr. Tauber István, Dr. Vavró István és Garamvölgyi László tanulmányait, amelyeket erről a témáról nagyobbrészt a Belügyi Szemlében publikáltak.

A cigánybűnözés szó ilyen értelmű használatát nem tartom tehát aggályosnak és sértőnek. Ha valakiket sértő és igaztalan kijelentésekkel illettek, akkor azok éppen a gárdisták voltak. Olyan tisztességes magyar emberek, akiket a felperesi oldalon beavatkozó szervezetek képviselői, valamint a média és a közélet számos szereplője rendszeresen aljas és hazug vádakkal mocskolt.

A Gárdát, mind az Egyesületet, mind a Mozgalmat komoly és egyre erősödő társadalmi igény hívta életre, működésüket a törvények és az alapvető emberi normák tisztelete jellemzi, ami a mai magyar közéletben sajnos szinte példa nélküli. Ezért a Gárda ügyét politikai és nem jogi ügynek tartom. Sajnálom, és együtt érzek mind az ügyészséggel, mind a bírósággal, hogy ilyen méltatlan helyzetbe kerültek. Meggyőződésem szerint a megoldás kizárólag a politikai vita lehet, és nem a jogi szankcionálás, hiszen a Gárda működése által keltett vita jogi síkon nem is kezelhető.

Végül jelezni kívánom, hogy mivel a Gárda Egyesület vallási ügyekben soha nem nyilvánult meg, a Mazsihisz beavatkozási kérelmét egyértelműen provokációnak tartom, a Mazsihisz képviselőjének ezért egyetlen egy kérdésére sem vagyok hajlandó válaszolni. Egyúttal megnyugtatom őt és az OCÖ képviselőjét is, hogy amennyiben a közeli jövőben ellenük is indulna feloszlatási per, aminek utóbbi esetben komoly esélyét látom, a Gárda Egyesület nem kíván majd felperesi beavatkozással élni. Van ugyanis egy nagy különbség. Mi ugyanis nem valami ellen jöttünk létre, hanem valamiért. A saját fajtánkat mi nem felhasználjuk, hanem szolgáljuk.

Köszönöm a Bíróság figyelmét.

(Barikád)
 

Június 30-áig legalábbis egészen biztosan, mert addigra napolták el - tudósít a Szent Korona Rádió.

A perre legközelebb is csak regisztráció után lehet majd bejutni.

Korábban írtuk: Zajlik a Gárda-per - ijedős cigókról, egyenruháról és kaftánokról értekeznek + új fényképek

A felperes oldalán, tehát a Magyar Gárda ellen beavatkozóként jelentkezett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Országos Cigány Önkormányzat és '56 leverőinek örököse, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is. És még csodálkoznak, ha a lakosságban ellenérzéseket ébreszt a tevékenységük.

Az alperes, tehát a Magyar Gárda érdekében többen jelentették be beavatkozási szándékukat: Mónus Áron, az Új Demokratikus Koalíció Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az '56-os Magyarok Világszövetsége és a Túlélés '98 Egyesület. A bíróság eddig tiszta véletlenül  két szervezet részére engedélyezte a beavatkozást, így felperesi beavatkozó lett a MAZSIHISZ természetesen és az OCÖ. A többi esetben az volt az ürügy, hogy későn érkeztek meg a beadványok, pedig a bíróság még nem tudott dönteni.

Elsőként a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége jogi képviselője, Egri Oszkár hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárdára is igaz az a törvényes követelmény, hogy egyetlen olyan társadalmi szervezet sem működhet Magyarországon, amelynek tevékenysége mások jogainak sérelmével jár. (Csak a zsidók nemzetek fölötti "társadalmi szervezete" - a szerk.) Ezután példákkal próbálta alátámasztani, hogy a Magyar Gárda rendezvényein olyan kijelentések is elhangzottak, amelyek - álláspontja szerint - sértik mások emberi érzéseit.

Egri Oszkár szerint az olyanfajta megjegyzések, mint amiben „kaftános urakra” utalnak, ellenérzést válthatnak ki (merthogy a zsidók soha nem viseltek olyant ugyebár, és jelenleg sem teszik - a szerk.). 

A későbbiekben Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is arról beszélt, hogy a hazai cigányságban félelmet kelt a Magyar Gárda létezése és tevékenysége. Hogy a cigányság tevékenysége kelt-e félelmet a magyarokban, és egyáltalán, ki kezdte, arra nem tért ki.

Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda Egyesület jogi képviselője mindenek előtt hangsúlyozta, hogy a perbe vont Magyar Gárda Egyesület nem azonos a Magyar Gárdával. Ettől függetlenül kiemelte: „a Magyar Gárda rendezvényein eddig semmilyen módon nem jelent meg az erőszak, és az erőszakkal való fenyegetés sem”. Szerinte az, hogy a Gárda tagjai egyenöltözéket viselnek, ízlés dolga. Hangsúlyozta, ha ízlésbeli kérdések miatt betiltanának szervezeteket, az olyan lavinát indíthatna el, ami a jogállam létét veszélyeztetné. Az ügyvéd indítványozta a per felfüggesztését és azt, hogy a bíróság keresse meg a jogi problémával kapcsolatban az Alkotmánybíróságot.

Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnökeként azt mondta, az Egyesület célja a nemzetért végzett szolgálat, tevékenységük törvényes, azzal együtt, hogy az Egyesület egyetlen tagja sem gárdista, a Magyar Gárdát testvéri szervezetként tartják számon. Hangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban senki hátrányos megkülönböztetése, és bár elismerte, hogy az Egyesület léte és eszméi megosztják a magyar társadalmat, de szerinte hasonlóan megosztja a társadalmat sok más párt és szervezet, többek között az MSZP, a MAZSIHISZ és az OCÖ is. Azt is kijelentette, szerinte a Gárda ügye nem jogi, hanem politikai kérdés. Hozzátette: a Magyar Gárda a Jobbikkal közös értékteremtő tevékenységet kíván folytatni.

A bíróság rövid szünet után délután 1-kor folytatta munkáját.

(Kuruc.info - FH)
 

A bíróságnál Morvai Krisztina is megjelent, aki állítása szerint próbálta magát regisztráltatni, de egyik listán sem szerepelt. Ennek ellenére végül mégis bejutott az épületbe, de magára a tárgyalásra nem.

Morvai Krisztina elmondta azt is, hogy szerinte a nagy tárgyalótermet kellett volna megnyitni a Gárda perére, mert ott minden érdeklődő elférne. A nagy teremben egyébként 10 órakor elkezdődött egy másik tárgyalás, de néhány perc múlva véget is ér, és most üres.

A Fővárosi Bíróság épületénél, a Bihari János utcában körülbelül száz egyenruhás gárdista és néhány szimpatizánsuk várakozik csendben.

Közben a Gárda ügyének tárgyalásán megkezdték a peres felek számbavételét. A Fővárosi Főügyészség mellett felperesi beavatkozó lett ugyanis a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Országos Cigány Önkormányzat.

Korábban írta olvasónk: Sziasztok!

Megkezdődött a Gárda elleni per, én sajnos kinn maradtam, annak ellenére, hogy regisztráltam magam időben.

Az egész utcát lezáró ávósoknál egy kb. 15 nevet tartalmazó lista volt, aki azon nem szerepelt, az a bíróság kordonokkal lezárt utcájába sem mehetett be.

Azért küldök néhány fotót, a hangulatot illusztrálandó - írja olvasónk. Köszönjük neki!

Kapcsolódó

Adjon az Isten, kedves Kurucok!

A mai gárdaper ideje alatt ismét sláger lett a "bakancsfényképezés".

Ezt a sportágat a cionista sajtóorgánumok munkatársai rendszeresen űzik, így próbálva meg minél ijesztőbb képet kreálni a Magyar Gárda tagjairól.

Egyszerre nevetséges és szánalmas.

Azért elküldöm a verseny mai résztvevőinek jól látható, egész alakos fényképét is.

Szebb Jövőt!

Egy gárdista

********************************************************************

(Utóbbi képadag: Barikád, az alábbiak Such-rádió)