Az élő videós közvetítés a bolgár szónok beszéde után megszakadt, a rendezvény addigi történései alább visszanézhetők:

Novák Előd nyitotta meg az eseményt, aki emlékeztetett, már tavaly is csak a Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén szólalt fel 1956-os hős. Idén már rendezvényt is csak a Mi Hazánk tart. A párt alelnöke kiemelte: szégyen, hogy a mai napig nem történtek meg az ügynökakták feltárásai, sőt, még a luxusnyugdíjakat is utalják a kommunista bűnösöknek. “Szégyen!” – ismételte meg Novák Előd.

Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjai elnöke elmondta, a pesti srácok, akik fegyvert fogtak a világ legerősebb hadserege ellen, példát mutatnak nekünk. „Nem elég azonban megemlékezni, ha ezt nem követik tettek a mindennapokban, semmit sem ér az egész” - hangsúlyozta.

Binder ezt követően üdvözölte a rendezvényen jelen lévő lengyeleket. Köszöntését taps követte. “Dicsőség a pesti srácoknak! Vérükből új hajtás sarjad, a jövő mi vagyunk!” – zárta beszédét a Mi Hazánk Ifjai elnöke.

Vastaps fogadja Pongrátz András ’56-os hőst. Pongrátz beszédében kifejtette, nem csak az a fontos, hogy mi volt 1956-ban, hanem azt is meg kell értenünk, miért történt, ami történt. Ezért is hálás a Mi Hazánk Mozgalomnak, amiért a párt segítségével országszerte több iskolába is el tudott jutni, ahol saját élményeiről mesélhetett a gyermekeknek.

Pongrátz András felidézte bátyja történetét is, aki annak idején kivágta a magyar zászló közepéből a vörös csillagot, mivel az egész Parlamentben nem találtak olyan lobogót, amit ne csúfított volna meg a vörös jelkép.

Az ’56-os hős elmesélte történetét, mikor barátaival kővel dobálták a tankokat, ami persze meg se kottyant a páncélozott járműveknek. Ennek ellenére az ott elhaladó orosz katonák mégis habozás nélkül tüzet nyitottak rájuk, lemészárolva ezzel 12-15 éves gyermekeket. “Halálfélelmem volt” – vallotta be Pongrátz, ám ez sem tántorította el attól, hogy részt vegyen a további eseményekben.

Pongrátz szóba hozta Orbán Viktor múlt heti megnyilvánulását is, melyben arról beszélt, a forradalmárok a “béketárgyalásokért küzdöttek”.

– szögezte le a szabadságharcos. Ezen felül kikérte magának, hogy bárki egyenlőségjelet tegyen az ’56-os forradalom, illetve a mostani orosz–ukrán/amerikai háború között.

Végezetül arra kérlek titeket, ’56 lángját ne hagyjátok kialudni. Éljen Magyarország! – zárta beszédét Pongrátz András.

A díszlövés előtt Novák Előd felhívta az egybegyűltek figyelmét, az ország egyetlen ’56-os múzeumának állami támogatását éppen a Fidesz szüntette meg Kiskunmajsán. “Szégyen!” – szögezte le a politikus.

Az első díszlövést Pongrátz András adta le, méghozzá Wittner Mária emléke előtt tisztelegve.

Pongrátz András után Vékony Csongor, a Mi Hazánk budapesti elnöke mondott beszédet. A fővárosi vezető Pongrátz András mellett külön köszöntötte a rendezvényen jelen lévő bolgár és lengyel bajtársakat.

Vékony beszédében visszaemlékezett a kommunista diktatúra éveire, párhuzamot vont az akkori propaganda és a jelenlegi Fidesz-propaganda között.

A budapesti Mi Hazánk-elnök szerint a Fidesz populista párt, liberálisként kezdték, most pedig konzervatívnak mondják magukat, miközben a politikusaik még mindig baloldali életmódot folyta.

Vékony is aláhúzta, az ’56-os hősök példát mutatnak a mai magyar fiataloknak.

– jelentette ki, hozzátéve, hogy olyan politikusokra van szükség Magyarországon, mint a szovjet megszállás előtt. „A populista politikával le kell számolni, értékelvű politikát kell folytatni” – mondta.

Vékony Csongor azzal a gondolattal zárta a beszédét, hogy sem az EU, sem Amerika nem szólhat bele az életünkbe.

A második díszlövést Kósa Gyula Széna téri szabadságharcos adta le.

László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője a színpadon. Szerinte az ’56-os forradalom az egyik legtisztább forradalom, mely később a kommunizmus elleni harc szimbólumává vált.

2006-ban sokan szintén ebben a szellemiségben vívtunk harcot a kommunista gyökerű, globalista szellemiségű MSZP-SZDSZ-el szemben – tette hozzá László Attila.

Ha halnunk kell, halni fogunk, de az igazságból soha nem engedünk – szögezte le a MÖM vezetője, aki szerint ismét itt a harcosok kora, hiszen hiába van Magyarországnak papíron jobboldali kormánya, ha ugyan úgy kiszolgálja globalista urainak óhaját.

László Attila szerint Budaházy Györgyöt is azért hurcolják így meg, mert szálka a globalisták szemékben.

Igazságot Magyarországnak, szabadságot Budaházynak! – zárta beszédét.

A szabadságharcosok emlékére Vári-Kovács Péter elénekelte az „Előre mind, pesti srácok” című dalt. A performansz végén szabadságot követelt Budaházynak.

Novák Előd vette át a szót ismét, felkonferálva Sztojan Teszlakov az Újjászületés Mozgalom bolgár parlamenti képviselőjét. Szekeres Tamás, az Újjászületés Mozgalom külügyi felelőse tolmácsol.

Taszlakov köszöntötte a megjelenteket, átadva az Újjászületés Mozgalom elnökének üdvözletét. A képviselő aláhúzta, a magyarok és a bolgárok testvérek. Taszlakov felhívta a figyelmet, hogy Bulgária és Magyarország történelme hasonló. Egy oldalon harcoltunk a két világháborúban, valamint 1945 után kommunista elnyomást kellett átélnünk.

A bolgár politikus kiemelte, Magyarország volt az egyetlen ország a keleti blokkon belül, amely, ha csak rövid ideig is, de kilépett a Varsói Szerződésből.

Taszlakov párhuzamot vont a múlt és a jelen között. „Csak az égtájak cserélődtek fel. Magyarország és Bulgária ma is tagja egy Varsói Szerződésnek, amit NATO-nak hívnak” – mondta.

A képviselő ezt követően a magyarokra és a bolgárokra veszélyt jelentő ukrán sovinisztákról beszélt, Oroszországot viszont méltatta, szerinte sikerült levetkőzniük a kommunizmus rabigáját, és most – a cári birodalomhoz hasonlóan – a legnagyobb keresztény államként működnek Európában. Beszéde végén Taszlakov ismételten a bolgár-magyar testvériséget hangsúlyozta.

Ezt követően Budaházy Edda felolvasta bátyja levelét, majd leadta a harmadik díszlövést Gyuri szabadulásáért - írja a Magyar Jelen.

Friss: Budaházy Gyuri levele itt olvasható: Már nincs mit veszítenem, október 24-ével éhségsztrájkba kezdek

Majd a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Toroczkai László lépett a színpadra, aki szintén nem ment el szó nélkül Budaházy György ügye mellett: vérlázítónak nevezte, hogy a Gyurcsány-félék a mai napig nemhogy szabadlábon vannak, de még utcára is hívhatják az embereket október 23-án, miközben a hazafiakat bebörtönzik.

Toroczkai László az orosz–ukrán háborúra kitérve kifejtette, ennek a valódi célja az amerikai hegemónia, és az egypólusú világrend fenntartása. Hiszen, ha a német gazdaság és az orosz gazdaság nem egymás ellenségei lennének, hanem együttműködnének, az veszélyt jelenthetne az USA egyeduralmára.

A munkácsi Turul-szobor eltávolítása is szóba került. A pártelnök szerint ez egyértelműen egy ukrán bosszú, amiért nem küldtünk nekik fegyvereket. Tehát, hiába segíti őket minden lehetséges eszközzel a magyar kormány, mégis ferde szemmel néznek hazánkra, amiért a felfegyverzésükben nem vállalunk aktív szerepet.

Toroczkai végezetül elárulta, hétfőn napirend előtti felszólalásában fel fogja szólítani a külügyminisztériumot, tiltsák ki az országból azokat az ukrán politikusokat és sovinisztákat, akik szerepet játszottak a Turul-szobor eltávolításában.

A rendezvény hivatalos része a Magyar Jelen tudósítása szerint 17 óra után véget ért.

Az alakját évtizedek óta rendszeresen változtató internacionalista hatalom elleni küzdelem fontosságáról beszélt a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a párt által vasárnap, a budapesti Corvin közben rendezett 1956-os megemlékezésen.

Toroczkai László azt mondta: Magyarország akkor volt szabad utoljára, amikor 1956-ban néhány dicső napra a magyar forradalmárok, a hősök, a bátrak szabaddá tették.

Hangsúlyozta, az az erő, amely ellen 66 éve küzdöttek honfitársaink, most is jelen van, és nem szabad megengedni, hogy a dolgozó emberekkel fizettessék meg kártétele árát.

Megfogalmazása szerint ez a gólem "a pénzhatalom uralma", amely "álcát, ruhát, formát váltva, de ugyanazt teszi, amit a második világháború után tettek Magyarországgal és tettek Európával"; most bankok mellett tankokkal is támadja a nemzetek Európáját, hiszen bármire képes, amire szükség van hatalma kivívásához, megtartásához.

Az ellenzéki politikus szerint az ukrajnai háborúban "irgalmatlan, brutális szemfényvesztés zajlik", és ilyenkor a gólem megmutatja igazi arcát, "őrjöngve követel vért". Toroczkai László közölte, a Fidesz és a balliberális oldal azért nem csatlakozik ehhez, mert a magyar nép bölcsebb és józanabb sok más európainál, és a közvélemény-kutatások szerint a kontinensen a legnagyobb nyugalommal szemléli a szomszédságunkban zajló háborút.

Kiemelte: a Mi Hazánk Mozgalom mindvégig azt képviseli, hogy egy eurázsiai civilizáció örökösei és megtartó ereje vagyunk, a magyarság emiatt is ennyire józan, "nem örül annak, hogy látja, hogy testvérnépek gyilkolják egymást".

"Nehogy valaki azt gondolja, Magyarország nem kell valakiknek" - fogalmazott, hozzátéve, évszázadok óta küzd a magyarság a Kárpát-medencei megmaradásért.

Arról beszélt, össze kell fogniuk az európai nemzeteknek, "mert nem fogjuk tudni ezt az internacionalista ellenséget egyedül legyőzni", ennek alapja pedig egy új, a bolgár-lengyel-magyar együttműködésen alapuló szövetség lehet.

Ukrajna ellen a pártelnök "kőkemény gazdasági és politikai retorziókat" sürgetett, amiért a munkácsi várról eltávolították a turulszobrot, és kijelentette, "a jelenlegi kijevi rezsim tudatos magyarellenes politikát folytat".

Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, honvédelmi kabinetjének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Corvin köz "a forradalom szíve, a nemzeti ellenállás központja" volt 1956-ban, majd hozzátette, a küzdelmet folytatni kell, hiszen "kimentek a tankok, de bejöttek a bankok".

Az elmúlt három évtized közös, a Fideszt és a szocialistákat is terhelő szégyenének nevezte, hogy nem számoltak el a kommunista múlttal, az állambiztonság örökségével, nem vonták meg az akkori prominensek extranyugdíját, és nem adtak ilyen juttatást az ellenállás hőseinek.

Pongrátz András 1956-os szabadságharcos kijelentette, a Fidesz jól vezeti ezt az országot, de mindmáig elmaradt a kommunista múlt örökségének felszámolása, így szükség van "az egyetlen radikális jobboldali nemzeti pártra", a Mi Hazánk Mozgalomra. Közölte, 1956-ban a magyarok nem béketárgyalásért harcoltak, hanem azért, hogy az oroszok "menjenek a francba, hagyjanak nekünk békét".

Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjainak elnöke azt emelte ki: példaképek előtt tisztelegnek egy olyan korban, amikor az emberek zöme pillanatemberek, nem pedig identitást adó hősök, a hazájukért, a szabadságért megtörhetetlenül felelős bátrak példáját tűzi ki maga elé.

Az '56-os antikommunizmust ma antiglobalizmusnak hívják - fogalmazott.

Sztojan Nikolov Taszlakov, a bolgár Újjászületés Mozgalom parlamenti képviselője a két "ősi és büszke nép" testvér voltát, történelmi sorsközösségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a 20. században két világháborúban harcoltak a magyarok és a bolgárok vállvetve, szenvedtek súlyos területi veszteségeket, kerültek kommunista uralom alá, szuverenitásuk nagy részét elveszítve.

Hozzátette, a bolgárok és a magyarok napjainkban "együtt tagjai egy új Varsói Szerződésnek, amelyet NATO-nak hívnak", majd párhuzamot vont abban is, hogy mindkét nemzet országukban élő tagjait fenyegetik "az ukrán neonácik".

László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke a magyar történelem legtisztább és legőszintébb forradalmaként méltatta 1956-ot. A hazafias erők most is '56 szellemében végzik társadalmi vállalásaikat, és "készen állunk arra, hogy ha harcolni kell, akkor harcolunk" - fogalmazott.

Vékony Csongor, a Mi Hazánk Mozgalom budapesti elnöke azt mondta, hogy miközben a 20. században viszonylag nyílt világnézeti harc dúlt a kommunizmus és a liberalizmus - a keresztény nemzeti eszme megsemmisítését célzó két ideológia - között, "ma az elvtelen populizmus fertőzi a politikát", a Fidesz pedig "szemfényvesztő konzervativizmusával megtéveszti a magyarokat", ezért alapvető változásokra van szükség az országban.