A vádpontok egyike egy jogellenes használatba vételi engedély kiadása Schadlék nyaralója számára. Bepillantás egy világba, ahol mindent el lehet intézni - a Blikk közzétette a Schadl–Völner-ügy lehallgatott hívásainak 4. részét.
 |
Schadl György, a végrehajtói kar elnöke nyaralót vett magának és feleségének, és alaposan átalakították azt. A felújítás lassan haladt, és amilyen ma az építőipari helyzet, minden egyre drágább lett. Éppen ezért Schadl az egyik rögzített telefonbeszélgetésben aggodalmát fejezte ki a kivitelezőnek (L.) az elszálló árak miatt.
Schadl: „Arra lennék kíváncsi, hogy nagyjából hol lesz a vég. Mondom, 89-nél járunk most.”L.: „Hát, figyelj, úgy gondolom, hogy amit először beszéltünk, annyi biztosan rá fog menni.”Schadl: „Én értem. Először 80-100 millióról volt szó.”L.: „Én mindig is 120-at mondtam.”Schadl: „A télikerttel együtt.”
Aztán jött a gond, mert P. B. jelezte, hogy a túlépítés miatt nem engedik majd az épületet használatba venni.
X.: „Küldtem egy e-mailt. P. azt válaszolta, hogy nem engedi a bővítést, még a kerti tárolót sem, mert túlépítésnek számít szerinte.”
Schadl György ezt követően a kivitelezővel, L.-lel is átbeszéli a dolgokat.
L.: „Az a baja, hogy a teraszt gyakorlatilag a ház tartja. Nem négy lábon áll, hanem kettőn… Ez nem önálló pergola, hanem egy terasztető. Ez az épülethez tartozik. Nekünk építményt kell csinálni.”Schadl.: „Kijönnek, négy lábon lévő valami kis sz.r fogja tartani a teraszt. Az kerüljön fel a térképre. Aztán hogy azt később beépítem vagy nem, az az én dolgom.”
Hogy P. B. hozzáállása megváltozzon, a végrehajtói kar elnöke – ahogy egy barátjának (X.) jelezte – mindent hajlandó volt bevetni.
Schadl: „Helló. Elvben holnap háromnegyed kettőre jön ki ez a B. bácsi, tudod, melyik B. bácsi… Szerinted mennyit vigyek magammal úgy, hogy ebédre elég legyen, mert az egy drágább étterem.”X.: „Hát, mit tudom én, három-négy körül biztosan megállunk. Nem?”Schadl: „Akkor viszek öt kilót.”
Csakhogy B. bácsi lemondta a megbeszélt időpontot, és egy másik alkalommal ment ki az építkezésre. A kivitelező (L.) azonnal értesítette Schadl Györgyöt.
L.: „Most megyek a fiúkhoz. Megjött a B.”Schadl: „Ne idegesíts már! Akkor menj oda légy szíves! Figyelj csak, úgy tárgyalj vele, mintha a nevemben tennéd, és azonnal 5 kilót ajánljál fel azzal, hogy ezt szeretnénk, és ebbe az irányba terelgesd, jó?… Mindenképpen rászánnánk erre ötszázezer-egymillió forintot.”L.: „Ötössel kezdek.”
Nem sokkal később Schadl György megkapta az örvendetes hírt, miszerint meglett a használatba vételi engedély. Ebből azonban – a lehallgatások alapján – gond lett, és P. B.-t kirúgták a munkahelyéről. Ráadásul vádlott lett a büntetőeljárásban.
P.: „Itt én voltam az áldozat a történetben. Nem beszélve arról, hogy itt osztályvezetői szinten hangzott el utasítás rá, hogy mindenképpen ki kell adni… Az a furcsa, hogy teljes egészében az ügyintéző viszi el a balhét, és azért egy osztályvezetőnek – én úgy gondolom – valamilyen szinten felelősséget kellene vállalnia… Mégis csak az ő aláírásával megy ki minden.”
