Dúró Dóra (Mi Hazánk) kifejtette: nagyon rossz a demográfiai helyzet, katasztrófa, ami a halálozásokat illetően történt, az ország nagyon rosszul áll az elkerülhető halálokok tekintetében, a kormánynak azonban nincs stratégiája arra, hogy ezen változtasson.

Kitért rá: a születések száma is nagyon alacsony, és a helyzetet látva a kormánynak rengeteg intézkedést kellene bevezetnie a családok támogatására.

Kiemelte: ront a helyzeten, hogy az összes családtámogatás veszített a reálértékéből, a kormány mégsem tesz semmit.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: ha a kormánynak van fontos ügye, az a családpolitika, rengeteget fordít erre a kormány, jelentősen növelte az erre a célra fordítandó támogatásokat az elmúlt években. Az élet minden területén igyekeznek segíteni a családoknak, minden élethelyzetre próbálnak intézkedést bevezetni, és nem volt olyan év, amikor ne bővítették volna ezeket a támogatásokat - mondta. Közölte: lehet bármilyen válságos időszak, nehéz gazdasági helyzet, a családok támogatásáról nem mond le a kormány. Kifogásolta, hogy az ellenzék nem támogatta azoknak az intézkedéseknek a bevezetését, amelyekkel az egészséges életmódot támogatták, így például a napi testnevelés bevezetését vagy a sport támogatását.

Dúró Dóra feltette a kérdést a miniszterelnöknek: nem érzi-e az orosz-ukrán konfliktus mélyítésének, ha az ország hozzájárul Svédország és Finnország NATO-csatlakozásához?

Az inflációval kapcsolatban azt mondta: már a háború és a szankciók bevezetése előtt is magasan emelkedtek az árak. Letöréséhez szerinte a hazai élelmiszeripart kellene támogatni.

Kijelentette: nem igaz, hogy bővül a családok támogatása, hiszen egy új támogatást ugyan bevezettek, de hármat megszüntettek. A támogatások a reálértékükből is veszítettek, a 2012-ben bevezetett adókedvezmény már csak a harmadát éri - tette hozzá.

A termékenységi arányszám is csökkent - mondta, feltéve a kérdést: a miniszterelnök lemondott-e azon céljáról, hogy növeli azt. Azt is mondta, hogy "az LMBTQ-lobbi nyakig beásta magát az oktatás, az ügyészség, a rendőrség, a média és a reklámok világába", ezért szankciókat szorgalmazott a gyermekvédelmi törvényben.

Orbán Viktor válaszában arra kérte a Mi Hazánkat, fontolják ezt meg, vizsgálják felül a svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatos álláspontjukat. Érve: a NATO nélkül Magyarország katonai biztonsága nem garantálható, de hozzátette: ez nem váltja ki a magyar védelmi képességet.

A miniszterelnök kitért arra is, a NATO nemzetstratégiai kérdés Magyarországon, és nem állítja, hogy mindentől lelkes, sőt, a döntések egy részét aggályosnak tartja, de ez nem vihet ahhoz a határhoz, ami Magyarország NATO-tagságát jelenti.

Orbán Viktor azzal folytatta, elő fog jönni Ukrajna NATO-tagságának kérdése, „ami komoly és súlyos téma lesz, nincs olyan messze”. Hangsúlyozta: az biztos, hogy a NATO további keleti bővítését tízezerszer kell meggondolni, hogy nem kerülnek-e olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy egy keleti határkonfliktus belerántsa Magyarországot is egy háborúba. Ez a kérdés viszont nem releváns Svédországgal és Finnországgal kapcsolatban, ezért azt gondolja, hogy a felvételük nem jelent biztonsági kockázatot, de van miről beszélni velük, ahogy azt a parlamenti delegáció majd meg is teszi.

Orbán Viktor elmondta: a családtámogatások ügyében egyetért Dúró Dórával. Azzal nem, hogy szűkülésként írja le a változásokat az ellenzéki politikus, a miniszterelnök inkább szinten tartásnak nevezné, „a 2023-as év nem a szociális ellátás bővítésének az éve, mert háború van, infláció van, egekben vannak az energiaárak, azért is harcolni kell, hogy recesszió helyett növekedés legyen. Ebben az évben nincsen benne több”.

A kormányfő már azt is bravúrnak nevezte, hogy egy intézkedéssel bővült a rendszer, és egyetért azzal, hogy amint több levegőhöz jut a gazdaság, az első helyen kell szerepelnie a családpolitikai rendszer bővítésének, valamint a már bevezetett intézkedések értékének megőrzésének.

Orbán Viktor végül annak a megértését kérte a felszólalóktól, hogy a szociális és gazdasági elvárásokat hozzák össze a realitásokkal. A miniszterelnök arra számít, hogy ez a négy éves ciklus két különböző időszakból fog állni, 2022-ben és 2023-ban nehezebb feladatokat kell megoldani, de 2024-ben és 2025-ben azt remélik, hogy jelentősebb gyarapodást tűzhetnek ki célul.

(MTI - Index nyomán)