Dúró Dóra az orosz lapnak úgy nyilatkozott, Magyarország nem lelkesedik azért, hogy Ukrajnát az észak-atlanti szövetség tagjai között lássa, különösen a Kárpátalján élő magyarok helyzete miatt. Oroszország pedig már korábban jelezte, a „különleges művelet” egyik célja pont Ukrajna NATO-ba való integrációjának megakadályozása volt. A szakértők egyértelműen úgy látják, Ukrajna csatlakozása a blokkhoz valószínűtlen, pusztító következményei lennének.

Kijev hivatalosan tavaly szeptembere óta vár a hivatalos ütemtervekre, amikor Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a NATO-csatlakozási kérelmet. Azóta nem történt komoly előrelépés a kérdésben, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára viszont csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajnának helye a NATO-ban van, és idővel a mi támogatásunk segít abban, hogy ez lehetővé váljon.

Magyarország továbbra is az egyik leghatározottabb ellenzője az észak-atlanti szövetség további bővítésének, különösen Ukrajna tekintetében – Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután osztott meg egy bejegyzést a Twitteren, amiben amiatt értetlenkedett, hogy miért kellene felvenni Ukrajnát a NATO-ba.

Dúró Dóra hétfőn az orosz lapnak úgy fogalmazott, egy ilyen döntés egyenes lépés lenne egy nagyobb, európai vagy akár globális méretű fegyveres konfliktus felé.

„Nem látunk olyan körülményeket, amelyek lehetővé tennék, hogy támogassuk a NATO bővítését. Amíg Ukrajna határai vitatottak, és a fegyveres konfliktus folytatódik, addig még a NATO saját szabályai is kizárják, hogy csatlakozzon a szövetséghez. A háború kirobbantásának kockázata nélkül Ukrajna csatlakozása csak akkor lehetséges, ha Oroszország végleges megállapodás formájában jóváhagyja azt” – fogalmazott.

– Az ukrán vezetés nem hajlandó garantálni az országban élő magyarok, románok, oroszok és más kisebbségek elemi jogait, továbbá igyekszik korlátozni a már meglévő jogaikat is, különösen a nyelvhasználatot. A megnövekedett katonai segítség fényében Kijev még kevésbé érzi szükségét annak, hogy kompromisszumot kössön és megfelelő jogokat biztosítson az őshonos magyar lakosságnak – mutatott rá Dúró Dóra, aki hozzátette, szerinte ha az ukrán hatóságok korrigálnák a helyzetet, és területi autonómiát biztosítanának Kárpátalja és más régiók számára, az „egy lépés lenne a helyes irányba”. Ugyanakkor a hónap elején a Financial Times arról számolt be, hogy az Egyesült Államok, Németország és Magyarország ellenezte, hogy Kijev megkapja a NATO-csatlakozáshoz szükséges úgynevezett ütemtervet. Az újság szerint a balti államok és Lengyelország tervezték, hogy ezt javasolják. Kijev ugyanakkor még mindig vár erre a dokumentumra.

Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője hétfő délután reagált Dúró Dóra kijelentéseire. A közösségi médiában azt írta, hogy Ukrajnának szuverén joga szabadon megválasztani a biztonsági lehetőségeit. Ezt a jogot többször megerősítették valamennyi NATO-tagállam, így Magyarország szintjén is.

Bejegyzésében kifejti, „nincs szükségünk Oroszország engedélyére ahhoz, hogy a szövetség tagjai legyünk”. Ugyanakkor veszélyes, amikor magyar politikusok Moszkva szeszélyeitől próbálják függővé tenni az euroatlanti térség biztonságát.

„Nincs objektív ok arra, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását megakadályozzák. Ukrajna tagsága csak megerősíti a szövetséget, és lehetetlenné teszi, hogy Oroszország a jövőben megismételje európai agresszióját” – mondta a külügyi szóvivő.

Ukrajnának nincs szüksége Oroszország engedélyére a NATO-csatlakozáshoz! – szögezte le Olena Kondratyuk, az ukrán parlament alelnöke. Hozzátette, „Dúró Dórát pedig, aki ezt a kijelentést tette, szeretném emlékeztetni, hogy Európa olyan hely, ahol a határokat és a szuverenitást tiszteletben tartják”.

– Az Európai Unió, amelynek Magyarország is tagja, politikai unió, amelynek egyik alapelve a szolidaritás. És az utóbbi időben Magyarország gyakran megsértette ezt a szolidaritást. Továbbra is remélem, hogy idézett szavai torzításnak minősülnek. Vagy tévedés, amiért majd bocsánatot kér. Ha nem, akkor ez újabb ok arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy Magyarország kinek az oldalán áll – fogalmazott Kondratyuk.

„Amikor Magyarország 1999-ben belépett a NATO-ba, nem volt szüksége Oroszország engedélyére. Szeretném emlékeztetni a képviselő asszonyt az 1956-os történelmi eseményekre is, amikor a volt Szovjetunió diktatórikus rendszere eltiporta a demokrácia csíráit Magyarországon” – fogalmazott bejegyzésében az ukrán politikus. Elmondta, hogy „magyarok tízezrei estek áldozatul az elnyomásnak, és ezrek vesztették életüket! Hát nem tanít minket a történelem? Lehetséges-e a NATO ernyője alatt lenni, és közben megpróbálni együtt játszani a Szovjetunió követőivel – a mai Putyin-rezsim a terrorista Oroszországban? Ne árulja el népe emlékét, képviselő asszony!” – zárta gondolatait Kondratyuk.