Az első kérdés a Budaházy Györgynek adott köztársasági elnöki kegyelemre vonatkozott. Ezt Ungár Péter megmagyarázhatatlannak tartja, „egy politikai döntés, ami Novák Katalin gesztusa a szélsőjobboldal irányába”. Azt felháborítónak nevezte, hogy több mint tíz évig tart egy ügy, de ezt később már figyelembe vette a bíróság, így összességében egy megmagyarázhatatlan és rossz döntés volt Novák Katalintól.

Toroczkai László arról beszélt, hogy tizennégy év telt el, miközben „gyilkosok ússzák meg néhány év börtönnel”, az ügy pedig „hemzseg a szabálytalanságoktól, a törvénytelenségektől, a bíróság leszerepelt”, így ez volt a minimum. A Mi Hazánk elnöke szerint nem arról volt szó, hogy megelőzték volna a bíróságokat a politikai döntéshozók, hanem megvárták a bíróságokat, „ennek csak így lehetett normálisan pontot tenni a végére”.

Ungár Péter nem nevezné a szervezetet hazafinak, „szélsőséges és államellenes állításaik és cselekményeik voltak, ami nem fér bele a normális politikai közbeszédbe, nem nyúlunk erőszakhoz, nem bujtunk fel erőszakra embereket”, viszont úgy véli, a Fidesz a lehető legnagyobb tábort szeretné lefedni jobboldalon, a szélsőjobboldalon a Mi Hazánkkal szemben próbálnak a kegyelemmel is politikai pozíciót fogni.

Toroczkai László büszkén vállalná, ha a Mi Hazánk szavazói miatt hozták volna meg ezt a döntést, ő már tizenhárom éve is éhségsztrájkolt a szabadon bocsátásuk érdekében, de tizenhárom évig nem foglalkoztak vele, aztán egyre többen szólaltak meg, példaként Böjte Csabát és Schiffer Andrást említette.

Abban az egyben egyetértünk, hogy a Fidesz politikai számításból döntött így, olyan társadalmi nyomás volt a Mi Hazánktól függetlenül is az égbekiáltó igazságtalanság és kettős mérce miatt – közölte a Mi Hazánk politikusa.

Toroczkai László a korábbi csörtéjükre utalva megjegyezte, belefér a politikába, ha bohócnak nevez Ungár Péter, szerintem időnként inkább ő tűnik annak. Ami viszont rosszul érintette, hogy akkor pont Trianonnal kapcsolatban próbált hülyét csinálni belőle.

A Mi Hazánk elnöke szerint a szomszédunkban zajló háború rendkívül veszélyes az egész világra nézve, egy atomhatalom vívja ezt a háborút, ami a legnagyobb nukleárisfegyver-arzenállal rendelkezik, „a másik oldalon pedig az Egyesült Államok, a NATO áll”. Toroczkai László úgy véli, mindenki tudja, hogy ezt a konfliktust egyszerűen le lehetne zárni, ha Ukrajna lemondana bizonyos területekről. A magyarokkal viszont, akiknek a XX. században „a világtörténelemben példátlan békediktátumot kellett elszenvedniük, baromi nehéz megértetni, hogy tekintettel kell lenni az ukránok érzékenységére. Nekünk kellene elfogadnunk, hogy az ukránok semmiről nem akarnak lemondani, miközben a magyaroknak a területek kétharmadáról le kellett mondaniuk?” – tette fel a kérdést a politikus, leszögezve, hogy ő ezt nem tudja elfogadni.

Ungár Péter Trianonról kifejtette, hatalmas tragédia volt, mert etnikailag magyar területeket szakítottak el, és azért is, mert az Osztrák–Magyar Monarchia végét jelentette, „ami geopolitikai katasztrófát okozott”. Ezzel szemben „a jelenlegi orosz politika nem arról szól, hogy az etnikailag orosz területeket újraegyesítse. Ők ezt mondják, de ez egy hazugság. Oroszországnak az a célja, hogy Kelet-Európában újra ő legyen a vezető hatalom. Ez egy reszovjetizációs kísérlet, ami onnan is látszik, hogy népköztársaságoknak nevezik el a területeket.”

Magukat nemzetieknek mondó embereknek azt kell megérvelnem, hogy miért nem örülök annak, hogy Oroszország Kelet-Európa urának tartja magát. Azért nem örülök, mert ebbe beleértik Magyarországot is – jelezte Ungár Péter, hozzátéve: ha lemondanak az ukránok a Krímről, a grúzok az északi részről, a fehéroroszok mindenről, „akkor mi a következő?”.

Az LMP társelnöke Ukrajnával kapcsolatban megérti, ha az ukrán vezetés nem szimpatikus sok magyar embernek, csináltak felháborító dolgokat, de ha megkérdeznek bármilyen kárpátaljai embert, azt fogja mondani, hogy a Szovjetunió alatt sem volt jó a helyzetük.

Toroczkai László szerint ha most kimegyünk az utcákra, akkor úgy tűnik, hogy nem a szovjet vagy orosz kormány által finanszírozott plakátokon keresztül próbálják „mosni az agyunkat”, hanem az amerikai nagykövetség által finanszírozottal.

Baromira nem a Szovjetuniót érzem 2023-ban a legnagyobb veszélyként a saját szuverenitásunkra, hanem a másik szuperhatalmat, az Amerikai Egyesült Államokat – fogalmazott Toroczkai László, aki nehezen hiszi el, hogy Joe Biden irányít, és a globális pénzügyi körökről beszélt.

Toroczkai László nem feltételezi Ungár Péterről, hogy megkapja előre, mit kell mondania, „a helyzet sokkal súlyosabb, hisz benne”. A pártelnök kifejtette, más országokban nincs többmilliós orosz populáció, Ukrajnában viszont igen. A balti államokat még megérti, ha félnek Oroszországtól, de Finnország és különösen Svédország esetében feleslegesnek látja a semlegesség feladását.

Óriási csalás, amikor párhuzamot húznak 1956-tal vagy a Szovjetunióval. Abban egyetérthetünk, hogy nagyhatalmi törekvés van, Oroszország mindig nagyhatalomként akar viselkedni, de inkább a cári Oroszország utódjaként viselkedik Putyin, és a szovjet relikviák, elnevezések a helyi lakosságnak szólnak. Ez nem a kommunizmusról, nem a politikáról szól, hanem arról, hogy esetleg jobban éltek az emberek, nem volt akkora korrupció, a bűnözőt még lehet, el is verte a rendőr – vélekedett a Mi Hazánk elnöke.

Ungár Péter nem szereti az Egyesült Államok és Oroszország párhuzamát, mert például Amerikában egy „rosszul működő demokratikus versenyen választják ki az elnököt”, Oroszországban viszont nincs verseny, mert „ha a Kremllel szemben foglalsz álláspontot, kizuhansz az ablakon”. Az LMP társelnöke elárulta, hogy több kelet-európai képviselővel járt Moszkvában a háború előtt, az orosz vezetés azt gondolja, hogy „antifasiszta küzdelmet folytatnak, hogy a Vörös Hadsereg örököse”.

Toroczkai László arra hívta fel a figyelmet, hogy magyar újságírókat „Amerikában képeznek ki”, ráadásul a „fenemód nagy szabadság hazájában” a Facebookon cenzúráznak, „azt mondod, hogy legalább demokratikusan választják az elnököt, akkor ennyi erővel a ’80-as években is ugyanilyen demokrácia volt, volt két párt. Az Egyesült Államokban a két nagy párton kívül senki nem rúghat labdába.”

Amikor az USA Irakban vagy Afganisztánban esküvői meneteket bombázott le, azt nagyon nehéz úgy elfogadni, hogy rendben van, mert demokratikus bombák voltak. Nincsenek demokratikus bombák – tette hozzá Toroczkai László.

Ungár Péter úgy látja, „nem mindegy, hogy az utolsó orosz katonai bázis hány kilométerre van Nyíregyházától. Minél közelebb van, annál rosszabb, minél távolabb van, annál jobb. Azért, mert Oroszország azt gondolja, hogy Magyarországnak nem szabad a NATO tagjának lenni, és a magyar gazdaságot hozzákötnék az orosz gazdasághoz.” Az LMP társelnöke szerint jobb a washingtoni politikai elit Magyarországnak, mint a Kreml politikai elitje.

Ungár Péter megemlítette, hogy nem lenne jó nekünk, ha egyesülne az orosz és a német gazdaság, „Berlin is közel van, Moszkva is közel van, Washington meg messzebb van, ezért nagyobb szabadságot ad”. Az LMP-s politikus a vita másik pontján arról is beszélt, hogy Magyarország Kelet-Európában van, ahol ki lehet alakítani a saját nemzeti érdeket.

Toroczkai László nem gondolja, hogy az amerikai vagy az orosz oldalra kell állni, „a magyar érdekeket kell képviselni”, a térségnek minél erősebbnek kell lennie, „ha megtérdel a német gazdaság, az egész EU gazdasága megtérdel”, Európa pedig erősödne azzal, ha összekapcsolnák az orosz nyersanyagot a német tőkével, technológiával. A Mi Hazánk elnöke hangsúlyozta, fel kellene építeni egy olyan nemzetgazdaságot, amelyben a magyar dolgozó az első.

A vita egy pontján Ungár Péter szóba hozta a Hegedűs a háztetőn című művet, azt feltételezve, hogy Toroczkai László nem látta, mire a Mi Hazánk elnöke megjegyezte, „csak szurkál engem ez az Ungár Péter”, de gyerekkorában megnézték a darabot.

A vita második óráját elérve szóba került a cigányok integrációja is, ami Ungár Péter szerint megtörtént, mire Toroczkai László azt kérte, hogy a fővárosi képviselők a cigánytelep közepén építsenek házakat maguknak, és majd akkor mondják, hogy jól sikerült az integráció.

Az esemény vége felé közeledve a kárpátaljai magyarság is a témák között volt, a felek abban egyetértettek, hogy a háború rossz a kárpátaljaiaknak.