A lap információi szerint Keszler Gábor – akit februárban egy vallási bírósági végzéssel betiltott közgyűlésen választottak meg elnöknek – azt követően hatolt be az épületbe, hogy valaki a helyszínre hívta a rendőrséget. Deutsch Róbert, a MAOIH eddigi elnöke a lapnak azt mondta, a rendőrök betörés gyanúja miatt kinyittatták a főkaput, amit Keszlerék kihasználtak, és behatoltak az épületbe.

Ezt követően hosszas vita után jegyzőkönyvbe vették, hogy Deutsch és a MAOIH régi vezetése addig nem hajlandó átadni az ingatlanokat, amíg az elnökség sorsával kapcsolatban független bírósági döntés nem születik. A jegyzőkönyv aláírását követően mindenki elhagyta az épületet, és újra lezárták a főkaput.

Deutsch elmondása szerint azonban a rivális csapat az éjszaka folyamán visszament, és elfoglalta a teljes épülettömböt, őt és munkatársait pedig péntek reggel már nem engedték be a hitközségi irodákba.

Februárban látott napvilágot a hír, hogy patthelyzet alakult ki a 150 éves múlttal rendelkező zsidó kisegyházban, miután három, "magát a hitközség tagjának nevező" magánszemély közgyűlést hívott össze, hogy leváltsa Deutsch Róbertet, a MAOIH elnökét. Ezen a közgyűlésen, ahova Deutschékat nem hívták meg, megszavazták Keszlert új elnöknek, jóllehet csak néhány nappal korábban mondott le a Budapesti Zsidó Hitközségben és az egyik neológ körzetben viselt tisztségéről. A személycseréket azonban egy Izraelben működő, nagy tekintélyű rabbinikus vallásbíróság még a közgyűlés megtartása előtt megtiltotta.

A vallásbíróság egy végzést adott ki, amelyben felfüggesztette azt a három magánszemélyt, akik aláírták és szétküldték a közgyűlési meghívókat. A végzésben ezen kívül felfüggesztették egy másik, tavaly október 27-én megtartott közgyűlés határozatait is. Az indoklás szerint ezen az eseményen a régi tagság megkerülésével és újak felvételével jelentős mértékben megváltoztatták a szavazati joggal rendelkezők körét, hogy megalapozzák az elnökség eltávolítását.

Az ügyben Fürjes Zoltán egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a Köves Slomó vezette EMIH-hez kötődő Keszlerék mellett döntött.

A döntés nyomán csütörtökön Deutschék drámai közleményben jelentették be, hogy a kialakult helyzet miatt a "vészkorszak" óta először – akkor még úgy tervezték, hogy a bírósági döntésig – lezárták a Kazinczy utcai zsinagógát. A közleményében egyébként "megrázónak és példátlannak" minősítették Fürjes döntését.

Az érthetetlen döntésbe természetesen nem nyugodhatunk bele, felfüggesztő végzést kértünk, és a bíróságra visszük az Orthodoxia megmentésének szent ügyét – írták a közleményben.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára és helyettese, a mostani döntést aláíró Fürjes Zoltán februárban egy izraeli látogatáson Köves Slomó oldalán már a közgyűlés előtt nyíltan szóba hozta az EMIH és a MAOIH egyesítését. A Szombat a helyi portálokat idézve azt írta, hogy Soltész egy izraeli vallási vezető áldását kérte a közösségek egyesülésére, és a magyar kormány nevében ígéretet tett arra, hogy mindenben segítségére lesz, ami a közösségek közös jövőjéhez szükséges.

Korábban a 24.hu Köves Slomót, az EMIH vezetőjét is megkereste, hogy valóban ők forszírozzák-e a vezetőcserét a két szervezet egyesítése érdekében. A válaszból az derült ki, hogy Kövesék álláspontja szerint a függetlenül működő MAOIH-nak lényegében nincs esélye a túlélésre, az ortodoxok önállósága a gyakorlatban pedig már meg is szűnt.

Vallási és liturgiai szempontból az EMIH és a MAOIH is ortodox zsidó hitközség, és a de jure önálló szervezetek különállása az utóbbi években de facto megszűnt. A tagság tekintetében és a hitközségek által nyújtott szolgáltatások terén az összeolvadás lényegében már lezajlott. A MAOIH évtizedekkel ezelőtti tagsága kihalt vagy külföldre költözött, és az új tagok jelentős része – így Deutsch elnök úr is – az EMIH missziós tevékenységének köszönhetően lett ortodox zsidó, és lépett be a MAOIH-ba – írta a Köves által vezetett szervezet, hozzátéve, hogy a kóser szolgáltatásokat és az iskolát is az EMIH biztosítja. Azt is állítják, hogy a kisebbik egyház pénzügyi támogatást is kért tőlük, de már akkor jelezték, hogy erről csak a két szervezet összeolvadása esetén lehet szó.