Mindvégig a jogszabályban előírtak szerint járt el a KIM a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjának pályáztatása során – áll a Kulturális és Innovációs Minisztérium ma kiadott közleményében.
Zoom
Fotók: Index
Első körben a szakmai bizottság véleményezte a beérkezett, érvényes pályázatokat és javaslatot fogalmazott meg a miniszter részére. Ezt követően Csák János kulturális és innovációs miniszter döntését két alapvető szempont szerint hozta meg, egyrészt a művészeti szakmai beágyazottságot, másrészt egy nagy szervezet vezetésében szerzett komoly tapasztalatot helyezte előtérbe. Miniszter Úr mindkét szempontból valamennyi jelölt közül Ókovács Szilvesztert találta a legalkalmasabbnak az Operaház főigazgatói tisztségére további öt évre – írják.
A közleményben az áll, hogy a döntést, az indoklást, az összegző véleményt és a szavazás eredményét is az előírásoknak megfelelően, késedelem nélkül, aznap nyilvánosságra hozták, a nyertes pályázatot pedig Pest Vármegyei Kormányhivatalnál elérhetővé tették.
Csak két szavazatot kapott
Ókovácsot Csák annak ellenére választotta újra, hogy a minisztérium által felkért bizottság nem őt javasolta, a sajtóértesülések szerint csak két szavazatot kapott, a miniszter választása azonban mégis rá esett. Ókovács első intézkedései közt azonnali hatállyal felmondta Kesselyák Gergely karmester szerződését, aki a legnagyobb esélyes volt a vezetői pozíció elnyerésére.
Noha kormányrendelet kötelezi Csák János kulturális és innovációs minisztert, hogy megindokolja, miért Ókovács Szilvesztert választotta a Magyar Állami Operaház élére, a tárcavezető ezt nem tette meg. Az Index azonban olyan, valódinak látszó dokumentumokat mutatott be, amelyek tartalmazzák Csák János írásbeli indoklását, valamint a szakmai bírálóbizottság jelöltekre adott értékeléseit. A lap azt írja, a dokumentumok a minisztériumból, Csák munkatársától jutottak el hozzájuk, amivel a minisztérium végül is eleget tett törvényi kötelezettségének.
A lap felidézi, hogy a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság tagjaival többszörös titoktartási szerződést írattak alá. Csák János a bizottsági szavazatokkal kapcsolatos sajtóhíreket zömében spekulációnak nevezte, Ókovács pedig találgatásnak minősítette azokat.
Az Opera igazgatójának újbóli kinevezése azért is kavart nagy port, mert a Kulturális és Innovációs Minisztérium által felkért szakmai bizottság sajtóértesülések szerint nem jelölte az addigi igazgatót a vezetői posztra, ennek ellenére Csák mégis őt választotta a posztra. A hírt követően Ókovács első intézkedése volt, hogy elbocsátotta a vezetésre a szakmai bizottság által legalkalmasabbnak tartott vetélytársát, Kesselyák Gergely első karmestert, akinek ugyanakkor a vendégkarmesteri pozíciót felkínálta.
Ezt követően derült ki, hogy Rost Andrea operaénekesnő sem írja alá a következő szezonra szóló szerződését az Operaházzal, a Kesselyák balettigazgatójaként megjelölt ifj. Harangozó Gyula koreográfus pedig részben a főigazgatói pályázat – szerinte szakmaiatlan – eljárása miatt mondott le a Harangozó Gyula-díj elnöki tisztségéről és tagságáról.
A bemutatott dokumentumok szerint 9-2 arányban Kesselyákot támogatta Ókováccsal szemben a bizottság, mégsem ő lett az Operaház igazgatója. Ugyanezek alapján a miniszteri döntés két alapvető szempontja „a művészeti szakmai beágyazottság”, valamint „egy nagy szervezet vezetésében szerzett komoly tapasztalat” volt.
A szakmai bizottság szavazásának eredményéről azt írják, hogy míg Kesselyák kilenc támogató javaslatot kapott, Ókovács mindössze kettőt, és hogy a szavazáson még a minisztérium vezetői is leadták a voksukat Kessályákra. Az egykori első karmester mellett Miklósa Erika operaénekes gyűjtötte be a második legtöbb (összesen hat) szavazatot.
Ehhez képest a miniszter mégis Ókovácsot nevezte ki, aki az előzőleg kiírt vezetői pályázatra is jelentkezett. Ezt a pályázatot Csák eredménytelennek nyilvánította, a második pályázat alkalmával pedig a szakmai bizottság nem támogatta a pályázatát. Ehhez – a vonatkozó kormányrendelet alapján – a szakmai grémium többségének szavazatát kellett volna megszereznie.
Zoom
Zoom
(24 - Index nyomán)
Korábban írtuk: