Az igazságügyi bizottság meghallgatta Pócs Alfréd László kezdeményezőt, de a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nemleges álláspontját fogadta el, és azt javasolja a Háznak, hogy ne támogassa a szkíták honos népcsoporttá nyilvánítását Magyarországon.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára megjegyezte, először viccnek hitte a beadványt, amely szembemegy a józan ésszel.

Hangsúlyozta: Magyarországon évszázadok óta 13 őshonos nemzetiség él, akiket az alaptörvény a magyar politikai közösség részeinek és államalkotó tényezőknek nevez.

Soltész Miklós idézte Freund Tamás, az MTA elnökének állásfoglalását, mely szerint nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényes feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat - mely megnevezés gyűjtőfogalomként több egykori népcsoport etnikumát, nyelvét és kultúráját öleli fel -, ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.

Az államtitkár megjegyezte, felül kéne vizsgálni a szabályozást, amely szerint, ha ezer ember valamilyen kisebbséghez tartozónak vallja magát, akkor az Országgyűlésnek foglalkozni kell a honos nemzetiséggé válási törekvésükkel.

A törvényalkotási bizottság álláspontját előadó Vécsey László megerősítette az igazságügyi bizottság álláspontját és jelezte, szerinte is módosítani kell a szabályozást.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta, írja az MTI.

A parlament - 147 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 7 tartózkodó szavazat mellett elfogadva az igazságügyi bizottság határozati javaslatát - nem nyilvánította a szkítákat Magyarországon honos népcsoporttá.