A folytatás már egy kedves olvasónk leveléhez köthető, ők is megkapták a munkahelyen a pafi.hu hírlevelét. Ebből tudta meg, hogy 2024-et a Háttér Társaság – természetesen az amerikai nagykövetség támogatásával – egy izmos pályázati lehetőséggel nyitja civil szervezetek és „informális csoportok” számára.

„Emberek vagyunk, nem propaganda!” olvashatjuk a pályázat címét öles, Izrael-kék betűkkel. Vicces, mert pont egy olyan társaság adta ezt a nevet a projektnek, amely olyan méretű propagandát gyárt az egész LMBTQ-létrontásból, hogy az még a Holdról is látszik. A nagykövetség és a Háttér Társaság összesen 72 millió forintot küld a süllyesztőbe, hogy „különböző szervezetek a következő egy évben az LMBTQI emberekkel szembeni előítéletek, tévhitek csökkentését célzó projekteket valósítsanak meg” (noha a legtöbb helyen még az LMBTQ kifejezés a használatos, a deviánsoknál közben frissítés volt, az I betű az „interszex” beállítottságú személyeket jelöli).

A fentebb feltüntetett linken elolvasható az egész pályázat, a társadalmi elfogadottság növelését különböző kitűzött célokon keresztül lehet abszolválni, mint például az LMBTQI-emberekkel kapcsolatos tévhitek, előítéletek csökkentése (ugyanezt szokták zsidókkal, cigányokkal is csinálni), az LMBTQI-emberek pozitív láthatóságának növelése (ez nagyon „tudományos” akar lenni, de a mi nyelvünkön annyit takar, hogy olyan – jobbára nem testhezálló, meg nem érdemelt – szerepeket aggatnak rájuk, amelyeken keresztül az emberek szimpatizálni kezdenek velük, erre a legjobb példa talán a filmvilágban a „jó fej homoszexuális vagy transznemű” karakter megjelenése), LMBTQI-emberek elleni bűnbakképzés és félelemkeltés visszaszorítása (értsd: ha nem tetszik, amit csinálnak, és ennek hangot is adsz, repülsz, cserébe ők az arcodba nyomhatják a deviáns sz*rságaikat a nap 24 órájában) stb.

S hogy mindezt milyen tevékenységekkel lehet előmozdítani? Például személyes és online képzések szervezése, médiában, közterületen, közösségi médiában futó kampányok szervezése, nyilvános események (előadások, filmvetítések, stb.) szervezése. A pályázatokat pedig kategóriákba állították, természetesen az „átfogó” ér a legtöbbet, projektenként 18 millió forintot.

A kezdeményezésből kitűnik, hogy ez pontosan az, aminek látszik: az LMBTQ-lobbi érzékenyítésének egy iskolapéldája, teljesen nyíltan, kertelés nélkül. Utóbbi mondjuk pozitív, legalább látjuk az ellenséget, de ha jobban belegondolunk, mindezt azért merik megtenni, mert a „nemzeti-keresztény” kormányzat ellenére nem ütköznek falakba. Nem a pafi.hu, vagy kedves olvasónk munkahelye a hibás (habár arra senki nem kötelezheti a Pályázatfigyelőt, hogy rakják ki az adott projekt részleteit, így a fekete pont azért nekik is jár), hanem az a politikai kurzus, amely ígéretek terén hangos ugyan, tettekben már annál kevésbé, pedig a főnindzsa biztosan tehetne valamit, ha akarna.

Akinek a cégeknek szánt rövid ismertető, vagy az én általam írt kivonat nem elég, az körbenézhet még a Háttér Társaság direkt erre a célra létrehozott honlapján. Ezt amúgy javasolják a pályázók számára is, jól jön ez kis agymosás. Mint ahogy írják: „Javasoljuk, hogy a pályázók tanulmányozzák az LMBTQI-emberekkel kapcsolatos kutatási eredményeket és érzékenyítő kampányok módszertanát a projekt weboldalán”. Amit innen még megtudhatunk, hogy a pályázati kategóriák nemcsak pénzben térnek el, de célok és pályázók alapján is. A „B” és „C” kategória ugyanis inkább lokális és célcsoportokra irányul, még be nem jegyzett csoportok és magánszemélyek (!) is pályázhatnak. Egyszerűbben mondva, ha Jóska Pista szeretne egy LMBTQ-filmet levetíteni Körtefalva-alsón a helyi kultúrházban, akkor erre a Háttér Társaságnak és az amerikai nagykövetségnek köszönhetően elméletben – és gyakorlatban is – megvan a lehetősége. Persze, csak ha siet, a benyújtási határidő ugyanis 2024. január 5.

A nindzsakormány elméletben imád a dollárbaloldal kifejezéssel dobálózni, azonban a napi politikán túl ezen a projekten például nyíltan látszik, hogy külföldi támogatással és finanszírozással akarnak még csak nem is pártot támogatni, hanem kollektív agymosást és hamis érzékenyítést elkövetni. De gondolom, ez rajtunk kívül már senkit nem érdekel.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info