Az elemzésből kiderült, hogy a Fidesz a múlt hónapban csaknem 900 ezer eurót költött fizetett politikai hirdetésekre. A kormánypárt összesen 636 ezer eurót költött Facebook- és 230 ezer eurót Google-hirdetésekre.

Noha az olyan országokban, mint Lengyelország, Belgium és Románia, szinte lehetetlen volt a szavazók számára, hogy elkerüljék az online politikai hirdetések rohamát, nem világos, hogy az elmúlt hetekben reklámra költött több millió euró elegendő lesz-e ahhoz, hogy kellő mértékben felkeltse a szavazók figyelmét. Egy áprilisi tanulmány kimutatta, hogy a közösségi médiában megjelenő politikai reklámok befolyásolhatják a választási eredményeket, de az új európai technológiai és adatvédelmi törvények megnehezítették a politikusok dolgát.

Magyarország alig 10 milliós lakosságával semmiképpen sem az Európai Unió legnagyobb országa, de a politikai online hirdetések világában a közép-európai ország – és különösen Orbán miniszterelnök és kormánypártja, a Fidesz – a kontinens messze legnagyobb szereplője.

Az európai parlamenti választás, valamint az ezzel egy időben tartandó magyarországi önkormányzati választás készülődése során a Fidesz költött legtöbbet hirdetésre a Google és a Meta platformjain. Ha beleszámítanánk az Orbánhoz kötődő szervezetek és személyek kiadásait is, ez a szám még élesebbé válna. Pedig így sincs oka „szégyenkezni” a magyar miniszterelnöknek, mivel az EU 27 tagállama közül egyik sem költött annyit hirdetésekre.

Amennyiben rangsoroljuk az Európai Unióban politikai hirdetésekre legtöbbet költő pártokat, akkor kiderül, hogy a 10 legtöbbet költő országból hét "jobboldali és szélsőjobboldali" párt volt, köztük a Fidesz, a német Alternatíva Németországnak (AfD), az osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Svéd Demokraták, a lengyel Jog és Igazságosság, az Olaszország testvérei és a spanyol Vox.

Az AfD körülbelül 90 politikai hirdetéssel vág neki az európai megmérettetésnek, az elmúlt hónapban több pénzt fizetett a Google-nak, mint bármely más német politikai párt. A Google nyilvános tárháza szerint a német párt májusban 108 000 eurót költött a hirdetésekre. Ez azonban semmi a Fidesz költéseihez képest. Az osztrák FPÖ egyébként 75 ezret, a spanyol VOX pedig 63 ezret költött Google-hirdetésekre.

Az Európai Néppárt az elmúlt hónapban több mint 550 000 eurót költött Facebook- és Instagram-hirdetésekre, amelyekben olyan üzeneteket népszerűsítettek, mint a mezőgazdasági termelők környezetvédelmi szabályozásának csökkentése és a családok védelme. A belga Kereszténydemokrata és Flamand Párt (CD&V) és a Les Engagés együttesen több mint 250 000 eurót költött Facebook- és Instagram-hirdetésekre, míg a Forza Italia 57 000 eurót, az osztrák Néppárt 48 000 eurót, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 45 000 eurót.

Azonban nem minden országban mennek ekkorát az ilyen hirdetések. Franciaországban például törvény tiltja a politikai hirdetéseket hat hónappal a választások előtt.

Mint írják, különösen azokban az országokban, amelyekben az uniós szavazással párhuzamosan országos vagy önkormányzati választásokat is tartottak, ott az online politikai hirdetések áradata volt tapasztalható. Belgiumban a flamand Vlaams Belang párt összesen 230 000 eurót költött Facebook- és Instagram-hirdetésekre az elmúlt hónapban, míg Romániában a legtöbbet költő politikai párt mintegy 250 000 eurót szánt mind Meta-, mind Google-alapú hirdetésekre április 27. és május 26. között.

Egyes országokban azonban kissé bonyolultabb a kérdés megközelítése, ugyanis a politikai pártok mellett a nonprofit szervezetek és a médiumok is beszálltak a politikai üzenetek online terjesztésébe. A Politico szerint Magyarországon a Mediaworks többek között Magyar Pétert bíráló tartalmak hirdetésére költött a Google-on 117 ezer eurót. Ezzel a valamennyi hirdetőt tartalmazó Google-toplistán a második helyen állnak a Fidesz után. A Vlaams Belangot támogató nonprofit szervezet, a Vrijheidsfonds is sokat, mintegy 95 400 eurót költött Google-hirdetésekre.

Felmerül azonban a gyanú, hogy a pártok vagy az őket támogatók nem mindent jelentenek megfelelően. Példaként említették Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki nem hozta nyilvánosságra, hogy 70 000 euró értékben állt egy Google-hirdetési kampány mögött, és több nonprofit szervezet is bírálta a Google hirdetési könyvtárát, amiért az megnehezíti a választásokat befolyásoló politikai és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos hirdetések vizsgálatát. A Metát az Európai Bizottság is vizsgálja, ugyanis feltehetőleg elmulasztotta felügyelni a hálózatán megjelenő hirdetéseit. A cég több milliárd eurós bírságot kaphat a digitális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében.

Más platformok, mint például a TikTok, nem engedélyezik a politikai hirdetéseket, de a politikai tartalmak ennek ellenére is nagyon elterjedtek rajta, ugyanis a politikusok ezen a platformon keresztül próbálják elnyerni a fiatalok bizalmát.

(Politico - Index nyomán)