Felháborítónak tartom, hogy a 2006. őszi tömeges és durva emberi jogi jogsértések, szemkilövések, rendőri brutalitás és önkényes bebörtönzés-sorozat mellett szinte szemrebbenés nélkül ment el az Unió. Megdöbbentő, hogy ezzel szemben az Unió és az európai sajtó kedvelt témája a magyarországi állítólagos antiszemitizmus, rasszizmus, illetve a homoszexuálisokkal szembeni „égbekiáltó” cselekedetek.

Morvai Krisztina sajtóközleménye - 2008. szeptember 2. 
Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke javasolta, hogy a magyarországi demokráciáért, a magyar emberek méltóságáért és jogaiért végzett tevékenységemet az eddigi elszántsággal, de új szerepben, Magyarország egyik európai parlamenti képviselőjeként folytassam. A felkérést elfogadtam, és vállaltam a Jobbik európai parlamenti képviselőjelölt-listáján történő indulást, listavezetőként. A 2009. évi „európai uniós” választásokig előttünk lévő időben a Jobbikkal együtt részletesen kimunkáljuk azt a programot, amellyel végre Brüsszelben is határozottan kiállhatunk Magyarország, a magyar gazdaság, a magyar nép érdekei mellett. A program kidolgozásában nagyon komoly szerepet szánunk a magyar gazdáknak, vállalkozóknak és munkavállalóknak, akik hitünk szerint nem maradhatnak tovább az uniós csatlakozás vesztesei, Magyarország gyarmati sorsának elszenvedői.  Eljött az idő, hogy mi magyarok idegen érdekek helyett magyar érdekeket érvényesítsünk, s a kizárólag pénz és profitközpontú gondolkodás helyett emberközpontú döntéshozatalt vezessünk be. (Az újjászülető Magyarország két alappilléréről, az idegen érdekek helyett a magyar érdekek szerepéről s a pénzközpontú helyett emberközpontú döntéshozatalról részletesen írtam a barikad.hu oldalon Radikális vagyok? című rovatomban. Az „emberközpontú” döntéshozatalról, mint a program alappilléréről itt és most ennyit szeretnék jelezni: ne mindig úgy hangozzék a kérdés, hogy az adott megoldás jó-e a pénzszerzés, a profit szempontjából, hanem úgy, hogy jó-e a döntéssel érintett emberek szempontjából. Példának hoztam írásomban a magyar falvakkal, a magyar családi gazdaságokkal kapcsolatos döntéseket.) 
Párttagságot, pártfunkciót nem vállalok, civil ember és jogvédő maradok, de köszönettel veszem, hogy a Jobbik a listán történő indítással lehetőséget teremt számomra arra, hogy ne csak az országhatárokon belül, hanem Brüsszelben, az Európai Unióban s a nagyvilág nyilvánossága előtt is kiálljak a magyar érdekekért, remélhetőleg számos nemzeti érzelmű képviselőtársammal együtt. 
Szeretném, ha ebben az új közéleti szerepben is megismerhető, átlátható és az érdeklődők számára követhető lenne a munkám. Éppen ezért a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni fogom arról, hogy áll a Jobbik európai uniós (választási) programjának összeállítása, s kérem, hogy a hazánk sorsának jobbra fordulásáért tenni kész emberek támogassanak bennünket ötleteikkel, javaslataikkal. Szükségesnek tartom, hogy az európai parlamenti képviselők rendszeresen és mindenki számára érthetően számoljanak be választóiknak arról, hogy mit tettek, mit végeztek Brüsszelben, hogyan használták ki a magyar emberektől, választóiktól kapott lehetőségeket Magyarország érdekeinek érvényesítésére. Én magam is eszerint fogok eljárni, s megválasztásom esetén legalább negyedévenként beszámolok az elvégzett munkámról s az aktuális uniós kérdésekről. Fontos célom, hogy a magyar emberek értsék és átlássák, mi történik az Európai Unióban, szemben a jelenlegi helyzettel, amit a káosz, érthetetlenség és ködösítés jellemez. 
Hasonlóan fontosnak tartom, hogy az Európai Uniót, az európai sajtót, illetve a nagyvilág nyilvánosságát rendszeresen és pontosan tájékoztassam a magyarországi helyzetről. Felháborítónak tartom, hogy a 2006. őszi tömeges és durva emberi jogi jogsértések, szemkilövések, rendőri brutalitás és önkényes bebörtönzés-sorozat mellett szinte szemrebbenés nélkül ment el az Unió. Megdöbbentő, hogy ezzel szemben – tájékozatlanságuk, azaz félretájékoztatásuk miatt – az Unió és az európai sajtó kedvelt témája a magyarországi állítólagos antiszemitizmus, rasszizmus, illetve a homoszexuálisokkal szembeni „égbekiáltó” cselekedetek. Ugyanakkor az uniós határok őrzésére szánt európai pénzből a magyar kormány izraeli vízágyúkat szerzett be, amelyeket az ellenzék megfélemlítésére használnak. Ettől a botránytól s a kilőtt szemű, vagy más módon tönkretett áldozatok kártérítésének követelésétől kellene hangosnak lennie Brüsszelnek, nem a magyarok hazugságokon alapuló rendszeres gyalázásától. Európai parlamenti képviselőként felszólalásokkal és sajtótájékoztatókkal azon leszek, hogy Magyarországot a világ szemében megvédjem az alaptalan gyalázkodásoktól, ugyanakkor szükség esetén felhívjam a világ figyelmét a magyar emberekkel szemben elkövetett esetleges újabb gaztettekre, történjék az országunk határain belül vagy kívül. Természetesen minden más súlyos jogsérelem ügyében is szót emelek majd az elszakított területeken, határainkon kívül élő magyarokért is. 
Magyarország azért lépett be az Európai Unióba, hogy jobb életünk legyen. Bár úgy kellett szavaznunk a csatlakozásról, hogy szinte semmit nem közöltek velünk a következményekről, természetes elvárásunk volt, hogy évről-évre egyre közelebb kerüljünk az Unió átlagához, életszínvonalunk, életminőségünk egyre jobban hasonlítson mondjuk a szomszédos Ausztriáéhoz. Nem ez történt. Egyre inkább távolodunk a nyugat-európai országoktól. Szinte gyarmati sorba kerültünk. A magyar vállalkozások, a magyar gazdák, termelők sorra mennek tönkre. Felháborító esélyegyenlőtlenség mellett kellene versenyezniük a külföldiekkel, a multikkal, akik a mi hazánkban előnyösebb feltételeket kapnak működésükhöz, mint mi magunk, a magyar emberek. Van-e rajtunk kívül még egy ország Európában, ahol úgy virágozhatnak a külföldi vállalkozások, hogy ebbe a hazaiak belerokkannak? Hol van Európában olyan város, ahol hasonlóan siralmas a kép, mint a mi városainkban, ahol a lehúzott redőnyök, lepusztult üzlethelyiségek tömege jelzi a helyi kereskedők, szolgáltatók tönkremenetelét? Melyik európai országba ömlenek a külföldi mezőgazdasági termékek úgy, hogy saját parasztembereik, gazdáik képtelenek elfogadható áron értékesíteni saját munkájuk gyümölcsét? A magyar munkavállalók, különösen a multiknál dolgozók szintén „másodosztályúként” élnek Európában.  Kiszolgáltatottak, munkajogi védelem és szakszervezetek nélkül dolgoznak, mintha legalábbis rájuk egészen más normák vonatkoznának, mint az Unión belül a nyugat-európai munkavállalókra. Ugyanaz a külföldi áruházlánc, de akár bankot is említhetünk, köztudottan sokkal rosszabbul bánik magyar dolgozójával, mint mondjuk az osztrákkal vagy némettel. Milyen alapon? 
Itt az ideje, hogy ennek véget vessünk. Fel kell emelni a fejüket, vissza kell nyernünk megtaposott önbecsülésünket, mert Magyarország nem gyarmat, nem másodosztályú tagja sem az Uniónak, sem a világnak. Állandó megszorítások és nadrágszíj-húzogatás, kompromisszumkötések, valamint ködös magyarázatok helyett fel kell tárni, milyen tényezők akadályozzák a magyar vállalkozók sikerét, a magyar mezőgazdaságot, a magyar gazdákat, s hol sérülnek a magyar munkavállalók jogai. E tényezőket tudatosan és elszántan fel kell számolni. Vezetőink, képviselőink nem viselkedhetnek tovább úgy, mintha szolgának szegődtünk volna Európába. Az Unió teljes jogú tagjai vagyunk, így jogunk van ahhoz, hogy ugyanúgy méltóságban és jólétben éljünk, mint más európai országok polgárai. Rendkívül sajnálatos, hogy vezetőink és képviselőink sem az európai uniós csatlakozási folyamat során, sem azóta nem álltak ki határozottan és öntudatosan Magyarország érdekeiért, hanem – ellentétben számos más újonnan csatlakozó országgal – indokolatlan, érthetetlen és idegen érdekeket szolgáló kompromisszumokat kötöttek, a magyar parasztok, a magyar vállalkozók, a magyar fejlődés kárára engedményeket adtak. Ennek fogunk véget vetni akkor, ha a magyar választópolgárok kellő számban szavaznak a Jobbikra a 2009. évi európai parlamenti képviselőválasztáson. 
Meg kell akadályozni, hogy az uniós pénz, támogatás visszakerüljön a külföldiek zsebébe, s azt is, hogy korrupcióval, ügyeskedésekkel magyar pártemberek és haveri körük zsákmánya legyen. A Magyarországnak járó európai pénzek a magyar gazdaság, a magyarországi életminőség fellendítését szolgálják. Hol vannak ezek a pénzek, és hol a fellendülés?  Haladéktalanul ki kell vizsgálni, hogy a Brüsszeltől „kapott” és az Uniónak ilyen vagy olyan jogcímen kifizetett pénzek egyenlege hogy is áll. Maradt-e valami egyáltalán magyar zsebben, s ha igen, akkor kiében?  Alapelvvé fogjuk tenni, hogy az európai uniós pénzek sorsát teljesen átláthatóvá, minden egyes euró sorsát nyomon követhetővé, ellenőrizhetővé kell tenni. Az eddigi pénzekről mérleget kell készíteni, az elköltött összegekkel el kell számolni. 
A Jobbik listájáról, a magyar emberek képviseletében Brüsszelbe kerülő Európai Parlamenti képviselőkként nem leszünk elszigeteltek. Szövetséget fogunk kötni Európában mindazokkal az erőkkel, akik változtatni akarnak a jelenlegi bürokratikus, átláthatatlan, az emberek számára megközelíthetetlen és megismerhetetlen hatalmas gépezeten, a jelenlegi Európai Unión, s egy emberségesebb, demokratikusabb, a nemzeteknek több önállóságot, az embereknek több befolyást, beleszólást engedő EU-t kívánnak. Ehhez kérem, kérjük a magyar emberek támogatását, bizalmát!  Kérem továbbá a sajtó munkatársainak segítségét ahhoz, hogy programunkat, illetve annak előkészítését a nyilvánosság megismerhesse. Előre is hálásan köszönöm, hogy mostantól kezdve munkánkat rendszeresen figyelemmel kísérik, és arról tudósítanak. 
Isten óvja és vezesse Magyarországot! 
Tisztelettel és szeretettel:
Morvai Krisztina


K Ö Z L E M É N Y
Történelmi jelentőségűnek tartom a mai napot, amelyen a nemzeti oldal mérföldes lépést tesz előre azon az úton, amely során a magyarság végre kezébe veheti a saját sorsát. Dr. Morvai Krisztina büntetőjogászt kértük fel arra, hogy jövő júniusban álljon a párt listájának élére, és vigye be a nemzeti gondolatot az Európai Parlamentbe. Mivel a válasz pozitív volt, így holnaptól lehetőségünk nyílik arra, hogy országjárásunk során ennek fényében keressük fel a megyeszékhelyeket. Az előadások és az egész uniós kampányunk során a magyarság érdekeinek szolgálata és az emberközpontú közélet igénye adja elképzeléseink fundamentumait. Szeretnénk a saját gondolatainkat elmondani, az emberek tapasztalatát megismerni, kérdéseiket összegyűjteni, hogy még az idén egy olyan uniós programmal állhassunk elő, amely alkalmas értékeink és érdekeink képviseletére, és amely végre utat vág a hazai, EU-val kapcsolatos hazugságok és maszatolások erdejében.
Fontosnak tartom elmondani, hogy a mai naptól nem csupán egy uniós siker felé vezető út kezdetét várjuk, hanem a hazai közélet letisztulásának megindulását is. Morvai Krisztina és jobbikos képviselőtársai ugyanis csak akkor tudják hazánkat hatékonyan képviselni majd, ha mögöttük egy erős és stabil ország ad hátteret. Az országjárásunk és az előttünk álló időszak így nem csupán az EU-ról, hanem elsőként és leginkább Magyarországról és a magyar emberekről szól majd. Nem titkolt célunk, hogy a hazai politikában meglévő hamis törésvonalakat felülírjuk. A jelenlegi jobboldali-baloldali választóvonal ugyanis hamis, és ezért képtelen kezelni jelenünk és jövőnk valódi problémáit. Itt az ideje, hogy végre mindenki kijöjjön a napra, és megnézhessük, hogy a valódi barikádnak, amelynek egyik felén a globalisták, másikon a nemzetiek állnak, melyik oldalára sorakozik fel. Mi megmutattuk magunkat, és rá fogunk kényszeríteni mindenkit, hogy ugyanezt megtegye.
Az EU kérdése a médiában egyfajta tabunak számít, kizárólag jót és szépet hallani róla, így nem csoda, ha az emberek fejében, akik mindezeket a gyönyörűségeket nem tapasztalják a mindennapokban, zavar keletkezett. Az egyoldalú tájékoztatás ellenére azonban egyre többen vannak azok, akik felismerik a tényt: az EU nem egy jótékonysági intézmény, ahogy azt 2003-ban a hazai politikai elit beállította, hanem egy, a globalizmus nagy versenyében igencsak nyögdécselő szervezet, amely számára Kelet-Európa piaci- és munkaerőgyarmatként tételeződik. Sajnálatos, hogy Brüsszel ebbéli tervét a szolgai vezetésű Magyarországon érvényesítette leginkább.
Magyarország a 2004 óta eltelt négy évben az Unió legszomorúbb barakkjává vált. Ennek legfőbb felelőse azonban nem Brüsszel, hiszen az a maga szemszögéből csupán érvényesítette az érdekeit. A fő felelős az a magyar politika, amely felöleli a teljes Parlamentet, és amely elsőként az embereket félretájékoztatva, hamis optimizmusban tartva tuszkolta be Magyarországot az EU-ba, hogy aztán ott a legpuhább tagállamként viselkedve rendre lemondjon a minden más nemzet részéről tanúsított kemény érdekképviseletről. Ennek díszes példája volt a lisszaboni szerződéssel kapcsolatban mutatott egyhangú és betegesen eminens parlamenti szavazás tavaly decemberben. Szükségét érezzük ezért annak, hogy mielőbb készüljön egy átfogó és alapos elemzés, egy szaldó a csatlakozás valódi mérlegéről, amelynek szinte borítékolható negatív végeredményével szembesíteni kell a teljes magyar társadalmat.
Morvai Krisztina személyében megtaláltuk azt az embert, aki a legalkalmasabb arra, hogy Magyarországgal végre ne csak aláíróként, hanem kemény tárgyalófélként, érdekképviselőként számoljanak. A szervilizmus évtizedek óta gyűrűző hagyományának végre megálljt kell parancsolni a diplomáciában. Egy igazi érdekvédőre, jogvédőre, egy harcos típusra van szükség, mert aki a lélegzetvételért is bocsánatot kér, attól előbb-utóbb a levegőt is elveszik. Morvai Krisztina széles és komoly nemzetközi tapasztalatokkal bír, a 2006. októberi események során tanúsított tevékenysége nemzetközi elismertségű, Magyarország egyik, ha nem a legnépszerűbb civil közéleti szereplője. Négy éven át dolgozott szakértőként az ENSZ-ben, és egy évet töltött Strasbourgban az Európai Emberi Jogi Bizottság jogászaként. Angliában szerzett tudományos fokozatot, az Egyesült Államokban volt vendégtanár. Egyetemi docensként dolgozik, emellett három gyermek édesanyja. Rátermettségét nincs szükség bizonygatni. A Jobbik biztos abban, hogy Morvai Krisztina vezetésével olyan képviselőket küldhet majd az EP-be, akik biztosítják a markáns magyar jelenlétet, és hogy ezzel új korszakot, szebb jövőt nyithatunk hazánk európai jelenlétét illetően.
Vona Gábor,
a Jobbik elnöke

(Képek: MTI, MNO)


Közös "turnéjuk" nem volt titok
Korábban írtuk: A Magyar Hírlap információi szerint Morvai Krisztina fogja vezetni a Jobbik listáját az európai parlamenti választásokon jövő tavasszal, az értesülést mások is megerősítik. Ez nem csupán a radikálisok EP-be jutását (akár 2-3 fővel), hanem a hazai Országgyűlésbe kerülését is biztosíthatja. Orbánnak és a Fidesznek tehát reális alternatívája támadhat; a jövőben nem tudnak az "elvesző szavazatok" demagóg önbeteljesítő jóslatával voksokat rabolni. Morvai Krisztinát a Kuruc.info saját jelöltjének is tekinti.

2007. februári szavazásunkóta talán csak a két utolsótámogatottsága változott
Vona Gáborral közös országjárása már komoly közeledést mutatott, hiszen a Magyar Gárda alapítójával nem sokan mernek együtt mutatkozni, pláne kampányolni, az egyet jelent a fősodratú médiából való kirekesztéssel. Morvaival azonban áttörik a hallgatás falát. A másik jel így utólag elemezve, hogy a párt 200 ezer példányban megjelenő szórólapjának, a Sokkolónak a két legutóbbi számában kiemelt helyen szerepelt, Vona mellett csak ő kapott állandó helyet. Legutóbb azt elemezte benne, hogy "Miért van szükség egy hiteles nemzeti pártra az Országgyűlésben?"
Morvai Krisztinát nemcsak olvasóink tartják akár Orbán reális alternatívájának, hanem a fideszesek zömének is szimpatikus, így Vona ezzel nagyot haraphat a "narancsból". Sőt a Kuruc.info is szorgalmazta Morvai miniszterelnök-jelöltségét már 2007 elején.
Morvai, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának docense, korábban az Európai Emberi Jogi Bizottságnak, majd 2002-2006 között az ENSZ nőjogi bizottságának is tagja volt. Egyik pozíciójában sem a Magyar Államot képviselte, azaz nem "magyar delegált" volt, hanem személyes minőségében, független szakértőként dolgozott. Ismeretes: amikor a bizottság 2005 júliusában az izraeli országjelentést megvitatta, Morvai a zsidó kormány képviselőitől azt kérdezte: "Miért tekintik a palesztin nőket másodrendű állampolgároknak? Miért rombolják le házaikat?"

Itthon a két évvel ezelőtti őszi események idején került reflektorfénybe, amikor felemelte szavát a rendőri brutalitás ellen. A tüntetések és a rendőri fellépések elemzésének érdekében 2006. november 15-én életre hívta a Civil Jogász Bizottságot, amelynek tavaly februárra elkészült jelentése Gyurcsány Ferencet nevezte meg az események felelőseként, mint aki utasította a rendőri vezetőket az erőszakos és jogsértő intézkedésekre.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a 2009-es EP-választás sorsfordító lesz a párt életében, mert egy évvel a parlamenti választások előtt meg tudják mutatni magukat a közvéleménynek. Fontos szempont az is, hogy olyan európai politikai szövetségeseket találjanak, amelyekkel együtt tudnak majd működni. Morvai Krisztina és Vona Gábor szeptembertől közösen indul országjáró körútra, melynek ütemtervét már két napja közzétettük.
(Magyar Hírlap, Kuruc.info)