A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott – tájékoztatta a lapot a Belügyminisztérium, miután azzal keresték meg a tárcát, pontosan hogyan fognak zajlani azok a kötelező rákszűrések január elsejétől. A június 9-ei önkormányzati és európai parlamenti választás másnapján ugyanis a kormány előterjesztett, majd pár nappal később az Országgyűlés meg is szavazott egy olyan salátatörvényt, amelyben szerepel, hogy Pintér Sándor egészségügyért is felelős miniszternek lehetősége van arra, hogy jövő év elejétől a 18 év feletti korosztály egy részének kötelezően előírttá tegyen eddig csak ajánlott szűréseket.

Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről elnevezésű koncepciót, amely három szervezett (azaz személyes meghíváson alapuló) vizsgálatot nevesített:

A dokumentum véleményezési lehetősége bárki számára nyitott volt augusztus 1-ig, így azóta a kormány feladata, hogy rendeletet alkosson arról, pontosan milyen feltételekkel, hol, és hogyan működhet a szűrés. Azon túl, hogy a kormány még nem vette napirendre a kérdést, a Belügyminisztérium elárulta, hogy "a krónikus, nem fertőző betegségek (népbetegségek) megelőzését, vagy minél korábbi felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése folyamatban van." Hozzátették azt is, hogy a megjelent szabályozás nem hozott változást a felnőttkori életkorhoz kötött alkalomszerű és a szervezett méhnyak-, emlő- és vastagbélszűrés tekintetében, melyek továbbra is önkéntesen vehetők igénybe. A szabályozás elvi felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.

A három szűréstípus megnevezése korántsem meglepő: az emlő-, a méhnyak, valamint a vastagbélrák szűrésének szükségességéről már legalább két évtizede beszél a szakma. 2016-ban például az ÁNTSZ (amely 2018-ban lett Müller Cecília vezetésével Nemzeti Népegészségügyi Központ, majd 2023-ban Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) is foglalkozott a népegészségügyi szűrésekkel, és már akkor is kifejezetten ezt a három szűrést említették.

A szervezett lakossági szűrővizsgálatoknak a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálozás mérséklésében vannak még kihasználatlan lehetőségei – írták akkor, hozzátéve, hogy a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, közép- és rövidtávon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia.

Aztán 2021-ben az akkor még a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közzétette az Egészséges Magyarország 2021-2027 Egészségügyi Ágazati Stratégiáját, amelyben szintén a mammográfia, a méhnyakrák-, valamint a vastagbélszűrés szerepelt, igaz, nem kötelezően. "Magyarországon kiépült a népegészségügyi célú, célzott (a továbbiakban: szervezett) szűrővizsgálati rendszer az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő céllakosság minél nagyobb számban történő bevonására" – írta az Emmi, hozzátéve, hogy 2014-től modellvizsgálat indult az 55-75 év közötti korosztályban "az alacsony sugárdózisú többszeletes CT-vizsgálattal (LDCT) történő tüdőrák szűrésre" az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koordinációjában. 2019–től kilenc intézmény bevonásával megkezdődött az LDCT szűrővizsgálat országos kiterjesztése, majd 2020-ban további 11 centrum bevonásával folytatódott a program. A teljes országos kiterjesztéshez 25-30 szűrőállomás bevonását látták szükségesnek, vagyis megyeközpontonként egyet, illetve egy-két nagyobb megyében kettőt, és a fővárosban 4-5 centrumot tartottak ideálisnak.

Kötelező szűrésről a kormány oldalán júliusban megjelent stratégia sem szól, csupán annyit írtak, hogy mindegyik szűrésnem esetében cél a nemzetközi ajánlás szerinti legalább 70 százalékos részvételi arány elérése.

Ez eddig az önkéntes szűrésekkel nem teljesült. A legrosszabb a helyzet a vastagbélrákszűréseknél, de a mammográfián való részvétel is alacsonyabb az uniós átlagnál. Egyedül méhnyakrákszűrésben teljesítünk jól, de itt is a kívánt 70 százalék alatt vagyunk. Az Európai Rákegyenlőtlenségi Nyilvántartás tavalyi jelentése szerint 2019-ben az 50 és 69 év közötti magyar nők 60 százaléka számolt be arról, hogy a felmérést megelőző két évben (ami megfelel az ajánlásoknak) részt vett emlőrákszűrésen, ami alacsonyabb a 66 százalékos uniós átlagnál. A méhnyakrákszűrésben való általános részvétel 63 százalékos volt, ami meghaladta a 60 százalékos uniós átlagot, az 50–74 éves népesség körében a megelőző két évben 15 százalékos részvételi arány volt tapasztalható a vastagbélrákszűrésben, ami jelentősen alacsonyabb az uniós átlagnál (33 százalék).

Mindezt úgy teljesítjük, hogy Magyarországon mindhárom daganatos betegség esetén több éve országos rákszűrési program működik: 2001-ben indult az emlőrákszűrési program a 45–65 éves nőkre irányulva, a méhnyakrákra vonatkozó program 2003-ban startolt, és a 25–65 éves nők alkotják a célcsoportját. 2018-ban pedig az 50–70 évesek körében vezettek be szűrőprogramot a vastagbélrákra vonatkozóan, amelyet nemrég tettek országossá.

Utóbbi kapcsán az elmúlt két hónapban országos vizsgálat zajlott: 200 ezer embernek küldtek ki otthoni mintavételi csomagot, amely tartalmazott minden kelléket, sőt ingyen lehetett a csomagot visszaküldeni. Ennek ellenére az RTL-nek a NNGYK osztályvezetője azt mondta, csak 40 százalék küldte vissza a mintát.

Pedig Magyarországon a vastag- és végbélrákba közel hatezren halnak bele évente, és 10 ezer új esetet diagnosztizálnak, annak ellenére, hogy ez a ráktípus sok év, gyakran egy évtized alatt fejlődik ki, és az elváltozások (polip, gyulladás) időben történő kezelésével megelőzhető vagy meggyógyítható. Nagyon magas a halálozás, de ha korai stádiumban észlelik, a vastagbélrák 90 százalékban gyógyítható.

Nemcsak a vasgatbélrák-szűréstől maradnak távol a magyarok. Nemrég az Affidea rendelt 16-69 éves, okostelefonnal rendelkezők körében országos kutatást, amely eredménye lesújtó képet festett a magyarok rákprevenciós attitűdjéről, szűrési hajlandóságáról.

A megkérdezettek fele (49 százalék) egyáltalán nem jár szűrővizsgálatokra, annak ellenére, hogy az érintettek családjainak 58 százalékában előfordult daganatos megbetegedés. Évente 8 ezer nőt érint az emlőrák, amelyhez kétezer haláleset köthető, ennek ellenére a 45 év feletti asszonyok mindössze 41 százaléka veszi igénybe a szervezett szűrés keretében elérhető mammográfiás vizsgálatokat.

A kutatást bemutató sajtóeseményen szakértők szerint sokakat a betegségtől való félelem tart vissza a szűréstől, de a nem megfelelő életmódnak, a rendkívül kevés testmozgásnak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak is szerepe van abban, hogy Magyarországon kiugróan rosszak a rákstatisztikák. Érdekes viszont, hogy a felmérésben részt vevők közel 60 százaléka tart attól, hogy daganatos beteg lesz, különösen aggódnak emiatt a nők, az 50-59 éves korosztály, illetve a diplomások. Ugyanakkor csupán minden ötödik válaszadó állítja azt, hogy minden tőle telhetőt megtesz a megelőzés érdekében. – Akkor megyünk orvoshoz, ha baj van, és kevés figyelmet fordítunk a megelőzésre – összegeztek a szakemberek.

Nemcsak az alacsony szűrési hajlandóság jelent problémát az egészségügyben. A tavalyi uniós jelentés kiemeli, hogy bár uniós országokhoz hasonlóan Magyarországon is csökken 2000 óta a rák következtében elvesztett életévek száma, továbbra is hiány mutatkozik a rákellátásban dolgozó szakemberekből. A sugárterápiás eszközök sűrűsége alacsony, ami hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés földrajzi egyenlőtlenségeihez – derült ki a dokumentumból. 2018-ban Magyarország fejenként 226 eurót költött rákellátásra, ami az uniós átlag (326 euró) 69 százaléka.

Arról nemrég Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is beszélt, hogy az onkológiai betegek ellátása kifejezetten aggasztó Magyarországon. Az orvoskamara korábban azt is szóvá tette, hogy bár 2015-ben hatályba lépett egy jogszabály, amely előírja, hogy minden rákgyanús beteg esetén a beutalást követő 14 napon belül el kell végezni a CT- vagy MRI-vizsgálatot, ez sok esetben jóval több időt vesz igénybe, csökkentve ezzel a gyógyulás esélyeit.

A társadalmi egyeztetésre júliusban megküldött koncepció szerint jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani a szűrések terén, és korszerűsíteni kell a szűrővizsgálati rendszert. Be kell vezetni egy elektronikus meghívási-visszahívási rendszert, hogy az érintett e-mailben, sms-ben is tájékoztatást kaphasson a szűrési lehetőségről. A szervezett emlőszűrés esetében a szűrőhálózat bővítése is szükséges a koncepció szerint, valamint a foglalkozás-egészségügy bevonása is. Utóbbi azért is érdekes, mert a kormány tavaly még eltörölni készült a foglakozás-egészségügyi vizsgálatokat.

Jelenleg az önkéntes szűréseket a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szervezi, és közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók végzik. Emlőrák-szűrésre a területileg illetékes és erre kijelölt rendelőintézet vagy kórház küld levelet a 45 és 65 év közötti nőknek, hogy keressék fel az intézményt. Az emlőrákszűrés esetében a levél rögzített vizsgálati időpontokat is megad. A méhnyakrák- és vastagbélrákszűrésre való jelentkezés már nehézkesebb. Szintén az NNGYK küld levelet azzal, hogy a honlapjukon többszöri kattintás után kikereshetők az illető állandó lakcímének megfelelő nőgyógyászati, illetve gasztroenterológiai rendelők, amelyek egyikébe jelentkezhet, jellemzően több hónapos várólista után.

Aki nem akar várni Müller Cecília meghívójára, természetesen a gyorsabban hozzáférhető magánellátást is választhatja. A rákszűrések közül a mammográfia ára 35 és 60 ezer forint között mozog, a méhnyakrákszűrés nagyjából 50 ezer és a vastagbélrák-szűrés is több tízezer forintot kóstál.

Hogy miért lenne fontos a szűréseken való részvétel, azt a hazai adatok is bizonyítják. 2021-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 30 593-an haltak meg rosszindulatú daganat következtében. A bejelentett új rosszindulatú daganatos megbetegedések száma 2022-ben 70 816 volt. A már idézett tavalyi uniós jelentés kiemeli azt is, hogy 2019-ben az uniós országok körében Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő általános mortalitás: 100 ezer főre 328 ráknak tulajdonítható halálesetet regisztráltak, míg az uniós átlag 100 000 főre 247 volt.

Magyarországon a tüdő-, a vastagbél-, az emlő- és a hasnyálmirigyrák jelenti a rák okozta elhalálozások fő okát. 2019-ben a 100 000 főre jutó mortalitás mind a négy ráktípus tekintetében hazánkban volt a legmagasabb az EU-t tekintve – hívja fel a figyelmet a jelentés.

Nem aratott osztatlan sikert a szűrővizsgálatok kötelezővé tételének elméleti lehetősége. Közvetlenül az erről szóló törvénymódosítás beterjesztése után a Mi Hazánk támadta a koncepciót és indított petíciót, amelyben azt írják, az ellátás visszautasításának a joga mindenkit megillet, és a kötelező szűrések helyett a várólisták megszüntetését követelik. Novák Előd, a párt alelnöke a 24 kérdésére elmondta, már 20 ezer felett van az aláírások száma. Hozzátette, "az ősszel még nagyobb erővel gyűjtjük az aláírásokat az utcákon."

Zajlik egy másik, és Novák Előd bevallása szerint a Mi Hazánktól függetlenül zajló akció is a kötelező szűrővizsgálatok ellen: lassan két hete civilek írnak tiltakozó e-maileket számos szerkesztőségnek, és címzettjeik között van az összes országgyűlési képviselő is. Az egyik levélíró a lap kérdésére közölte, egy közösségi médiában szerveződött több mint 6 ezer fős csoportról van szó, és addig folytatják az e-mailes tiltakozásukat, amíg vissza nem vonják a törvénymódosítást, ami szerintük "lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter bármikor elrendelhet veszélyes és fájdalmas invazív vizsgálatokat."

A tiltakozók szerint a szűrések komoly fizikai és lelki megterhelést jelentenek. Többen azt is felróják, hogy sehol máshol nincs kötelező rákszűrés. Ez azonban nem így van: a horvát kormány tavaly jelentette be, hogy korosztálytól függően évente vagy kétévente egy alkalommal, előre meghatározott időpontban kötelezően kivizsgálják a lakosságot. Az, hogy egy kivizsgálás mit tartalmaz, nagyban függ a vizsgálandó személyek életkorától és kórtörténetétől is. A fiatalok számára például csak általános egészségügyi ellenőrzést írnak elő, 40 év felett pedig már a súlyosabb betegségek jeleit is figyelik a horvát orvosok.

Magyarországon sem példa nélküli a kötelező szűrés: a hatvanas évektől egészen 2014-ig kellett tűdőszűrésre járni a magas tbc-megbetegedési arány miatt. Azt nem tudni, bárkit is megbüntettek volna, ha nem tett eleget a felszólításnak, mindenesetre nagy kérdés, hogy ha Pintér Sándorék úgy döntenek, bevezetik a kötelező rákszűréseket, milyen szankciókat rónak azokra, akik távolmaradnak. Novák Előd szerint ötmillió forintos egészségügyi bírság vár a renitensekre, ám ezt – ahogy a szabályozás többi részletét – sem dolgozta még ki a kormány. Éppen ezért számos kérdés nyitott még, például az is, hogy vajon kiterjesztik-e a kötelező szűrések körét például a prosztatarákra, valamint a tüdőrákra. Utóbbi esetén évente tízezer megbetegedést regisztrálnak, és nyolcezren halnak bele a betegségbe. A férfiaknál pedig a prosztatarák a leggyakrabban előforduló rákbetegség.

A vizsgálatoktól tartók számára reményt kínáló hír, hogy a Grail nevű amerikai egészségügyi cég néhány évvel ezelőtt kifejlesztett egy vértesztet, amely ötvenféle rosszindulatú daganatot képes korán felismerni. A Galleri nevű tesz a tünetek megjelenése előtt képes lefülelni a rákot a daganatok genetikai kódjának töredékeit keresve a vérben. Az angol állami egészségügy, az NHS 140 ezer 50 és 77 év közötti önkéntesnél teszteli a Galleri működését, a végső eredményeket azonban csak 2026-ban jelentik be, írja a 24.hu.