Egy szófiai székhelyű cég vásárolta Tajvanról azokat a személyhívókat, amelyeket végül a Hezbollahnak adtak el, az ügyben érintett magyar cég valójában semmit sem csinált, az eszközök soha nem is voltak Magyarországon – állítja a Telex az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva.
Ezt állítja a kormány is. „A magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon” – közölte szerda délután Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára.
 Kiállított csipogók a Gold Apollo cég épületének egyik tárgyalótermében Új Tajpej városában Tajvanon 2024. szeptember 18-án (fotó: Ann Wang / Reuters) |
Kedden a Hezbollah több száz tagja sérült meg súlyosan egy rejtélyes robbanássorozatban Libanonban, amikor személyhívókba rejtett bombák robbantak fel. Ezeket a pagernek vagy a magyar szlengben csipogónak nevezett kütyüket a világ nagy részén már rég felváltották a mobiltelefonok, de sok helyen (például kórházakban) a mai napig alkalmazzák őket. A Hezbollah tagjai is ezt használták telefonok helyett.
A készüléket forgalmazó Gold Apollo vezérigazgatója, Hszu Csing-kuang szerdán sajtótájékoztatót tartott az ügyben, ahol közölte: a Hezbollah által rendelt AR-924-es csipogókat licenc alapján egy BAC nevű cég gyártotta. Hszu először csak annyit mondott, hogy egy európai cégről van szó, amelynek van irodája a tajvani Tajpejben, és a cég első hivatalos közleményében is ennyi szerepelt. Később viszont konkrétan megnevezték a budapesti BAC Consulting Kft.-t, mint a csipogók gyártásáért és forgalmazásáért felelős céget.
Csakhogy a Telex értesülése szerint a BAC Consulting Kft. egyszerű közvetítőként szerepelt az ügyletben. Olyannyira, hogy maga a cég valójában semmilyen tevékenységet nem is végzett, irodája sincs, mindössze egy székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve.
A BAC Consulting ügyvezetője, Cristiana Bársony-Arcidiacono a lap szerint egy bolgár céggel, a szófiai székhelyű Norta Global Ltd.-vel állt kapcsolatban. Az ügylet hátterében valójában a Norta Global Ltd. állt, noha papíron tényleg a BAC Consulting kötött szerződést a Gold Apollóval.
A személyhívókat Tajvanról állítólag már nem is a BAC Consulting, hanem a bolgár cég hozta be. Valójában a bolgár cég végeztette a szállítást, és ugyanez a szófiai cég értékesítette a készülékeket a Hezbollahnak.
A bolgár cégnek egy norvég tulajdonosa van. Hasonlóan a magyar céghez, a bolgár cég is egy székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve. Egy olyan szolgáltatóhoz, ahol összesen 196 cég van bejegyezve. A bolgár céget 2022-ben áprilisában alapították. Papíron projektirányítással foglalkozik, de vélhetően nem gyártanak semmit.
 Az egyik felrobbant csipogó Bejrútban szeptember 16-án (fotó: AFP) |
Azt egyelőre nem tudni, hogy közvetítőként Cristiana Bársony-Arcidiaconót milyen mélységig avathatták be az ügy hátterébe, de a CIA-s Dezső András cikke szerint az már bizonyos, hogy kizárólag közvetítőként lépett fel, a magyar cég eleve csak azért kellett, hogy a bolgár szálat elfedje. (A kérdés csak az, hogy mindez igaz is, vagy csak ezt akarják elhitetni a Dezsőt informáló/foglalkoztató amerikai és/vagy izraeli titkosszolgálatok - a szerk.)
Ahogy arról már írtunk, a cég egy Szőnyi úti társasházba van bejegyezve, a honlapja alapján egy tanácsadócég, ami papíron a legkülönfélébb projekteken dolgozik. A tevékenységei között a lapkiadástól az olajgyártásig elég sok minden szerepel. A cégnek csupán két éve van üzleti tevékenysége, tavaly 210 millió forintos árbevétele és 13 millió forintos profitja volt. A magyar nő egyébként az NBC Newsnak megerősítette, hogy cége együttműködött a Gold Apollóval, amikor azonban a csipogókról és a robbanásokról kérdezték, azt mondta: „Nem én gyártom a csipogókat. Én csak a közvetítő vagyok. Azt hiszem, félreértette a dolgot”.
Az NBC kereste a Gold Apollót is, de szóvivőjük a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva már nem kívánt mást mondani, mint amit korábban közöltek.
Az Európai Unió szerint ki kell vizsgálni a Libanonban és Szíriában történt keddi robbanásokat, amelyek során legalább 12 ember meghalt és több ezren megsebesültek.
„Egyelőre még ne siessünk a következtetések levonásával. Tudjuk, hogy mi történt, de az okait, és hogy hogyan történt, még ki kell vizsgálni. Ha már lesznek bizonyítékaink, akkor tudunk erről többet mondani” – mondta Peter Stano, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője egy szerda sajtótájékoztatón.
Arra a kérdésre, hogy összeegyeztethető-e az Európai Unió szankcióival az, hogy egy magyar cég csipogókat szállít a Hezbollahnak, a szóvivő azt válaszolta: a Hezbollah katonai szárnya rajta van az uniós szankciós listákon, de a kereskedő cégek és a tagállamok feladata annak ellenőrzése, hogy tiltólistás termékek ne juthassanak rossz kezekbe. „Azt azonban hadd tisztázzam, hogy ha egy szervezetet terroristaként határoznak meg, az azt jelenti, hogy befagyasztják a vagyonát, nem lehet nekik pénzügyi eszközöket biztosítani, és tagjaival szemben utazási tilalom van életben” – tette hozzá Stano.
Az ügyre reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK), azt írták: „Magyarországon vállalkozási szabadság van. Az említett cég a magyar kormánytól semmilyen megbízást nem kapott semmire, és a kormánytól nem kért engedélyt semmire. A cég magánvállalkozásként működik.”
Vezető nemzetközi lapok értesülései szerint a Hezbollah libanoni milícia/terrorszervezet által rendelt több ezer darab csipogót valószínűleg szállítás közben módosították – valószínűleg mindegyikben elhelyeztek egy kis méretű robbanótöltetet és egy, azt működésbe hozó mechanizmust.
 Az egyik felrobbant csipogó által megsebesült embert szállítanak mentősök Bejrútban 2024. szeptember 17-én (fotó: Mohamed Azakir / Reuters) |
Ha kiderülne, hogy Magyarország mélyebben érintett, az komoly kockázatot jelentene
Az izraeli biztonsági szervekre, különösen a Moszadra igaz, hogy külföldön, a helyi szervek és a helyi politikai vezetők tudta nélkül is hajtanak végre emberéleteket követelő titkos akciókat. Ahogy más, nem halálos műveleteket is. Az sem különösebben zavarja őket, ha egy velük szövetséges állam területén kavarnak. Izraelt régóta vádolják azzal, hogy szigorúan titkos műveleteket hajt végre külföldön Irán és annak megbízottjai ellen. Ezeket az akciókat pedig rendszerint úgy készítik elő, hogy más államokat nem avatnak be.
Most még a sötétben tapogatózik a sajtó, de miután vannak nyomok, könnyen lehet, hogy idővel még több részlet derül ki a merénylet előkészületeiről, éppúgy, mint a Gold Apollo vagy a BAC szerepéről. Könnyen lehet, hogy a merénylet tervezői az áru szállítása közben a gyártó és a forgalmazó tudta nélkül, titokban nyúltak bele a csipogókba, esetleg egy vagy több beépített ember segítette őket.
Ha például bebizonyosodna, hogy a bombákat Magyarországon tették bele a készülékekbe, akkor az biztonsági kockázatot jelentene az országnak a Hezbollah esetleges bosszúja miatt.
Az pedig még ennél is nagyobb biztonsági kockázattal járna, ha az derülne ki, hogy az akcióról a magyar felső politikai vezetés tudomással bírt, netán a két ország kooperált titokban. Ennek azonban a jelen ismereteink alapján nagyon kicsi az esélye, ráadásul politikailag sem lenne racionális.
Egy ilyen helyzet ugyanis egyáltalán nem kedvezne a kormányzatnak, ellenkezőleg: ebbe akár tényleg bele is bukhatna, mert nemcsak a „békepártiságot” vagy a sokat hangoztatott „konnektivitást” veszélyeztetné, hanem az ország polgárainak biztonságát is. Márpedig az Orbán-kormány úton-útfélen hangoztatja, hogy irányítása alatt az országban nincsenek olyan merényletek, mint amilyenekkel Nyugat-Európa lakosai szembesülni szoktak, írja Dezső egy másik cikkében.
