Orbán Viktor nagy meglepetést okozott ma reggel a Kossuth Rádióban, amikor az 1 millió forintos átlagbér eléréséről beszélt. Az 1000 eurós minimálbért sem 2028-ra, hanem 2026-27-re szeretné elérni a miniszterelnök. Mindez teljesen felboríthatja a körvonalazódó, 3 éves bérmegállapodást - írja a Portfólió.
 |
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán éppen azon dolgoznak a kormány, a vállalati, illetve a munkáltatói érdekképviseletek képviselői, hogy 2-3 éves bérmegállapodást kössenek. A tárgyalások igencsak jól haladnak: a felek megegyeztek abban, hogy a (rendszeres) bruttó átlagkereset 50%-át érje el a minimálbér 2027-re, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig készített is egy háttérszámítást, amely szerint éves átlagban 12%-kal kell emelni a minimálbért a cél eléréshez. Nagy Márton miniszter pedig többször is beszélt arról, hogy 11-12%-os emelkedés lehet a legkisebb bér tekintetében a következő három évben. Azt is hozzátette, hogy ezzel 2028-ra elérhetővé válik az 1000 eurós minimálbér.
Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök teljesen új számításokat közölt péntek reggel a Kossuth Rádióban.
Szeretnénk elérni az 1000 eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért 1 millió forintra felvinni. Ez 2-3 éven belül lehetséges - mondta Orbán Viktor. Hogy a miniszterelnök mennyire komolyan is gondolja ezt, az is bizonyítja, hogy a Facebook-oldalára is kitette az 1 millió forintos jövedelem elérését.
 |
Ez merőben új megközelítés a VKF-üléseken kirajzolódó és a nemzetgazdasági minisztere által elmondottakhoz képest, hiszen a kormányfő 2026-2027-re szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért (jelenlegi árfolyamon számolva 400 ezer forint) 2028 helyett, ami sokkal gyorsabb béremelési ütemet implikál. Azt jelenti, hogy nem 12%-kal kellene emelni a minimálbért évente, hanem 15-23%-os növekedésre lenne szükség. Ez tehát érdemben nagyobb, mint a VKF-ülésen körvonalazódó megállapodás.
Érdemes felfigyelni arra, hogy a miniszterelnök számaival dolgozva az 50%-os szabály sem jön ki. Az 1 millió forintos átlagbérhez ugyanis nagyjából 900 ezer forint körüli rendszeres (bónuszoktól tisztított) átlagfizetés adódik. Ehhez pedig 450 ezer forintos minimálbér társulna az 50%-os szabály alapján.
Ugyanakkor a minimálbér gyors emelésének hatása megjelenik az átlagbérben is. Egyelőre csak az idei első félévi béradatok állnak rendelkezésre (635 ezres bruttó átlagbérrel), ennek alapján pedig 16, illetve 25%-os növekedésre van szükség, attól függően, hogy 2 vagy 3 év alatt érjük el az 1 millió forintot. Ha pedig a miniszterelnök által említett 600 ezres átlagbérrel számolunk, akkor 19-29%-os növekedésre lenne szükség az 1 millióhoz.
Annyi biztos, hogy olyan sok bérkalkulációt még sosem hallottunk kormányzati tisztviselőktől a bérmegállapodást előtt, mint amennyit idén. Egyelőre minden kalkulációból más-más bérpálya adódik, így egyre nagyobb figyelem övezi a VKF-tárgyalásokat. Az is biztos, hogy ilyen gyors béremelkedési ütemeket a rendszerváltozás sokkját leszámítva nem láttunk Magyarországon az elmúlt több mint 30 évben. A 20-25%-os béremelések a rendszerváltás utáni időszak néhány évét jellemezték, de akkor az infláció is ugyanekkora volt. Ha megvalósul az extrém gyors béremelkedés, annak két következménye minden bizonnyal lesz a Portfólió szerint:
- tömeges cégbedőlési hullám, miután sok magyar kkv nem tudná fizetni ezeket a magas béreket, és
- ár-bér spirál, hiszen a lakosság azonnal a fogyasztói árakban érezhetné a nagy béremelés hatását.
Korábban írtuk: Orbán ezer eurós minimálbért, egymillió forintos átlagbért és hat százalékos gazdasági növekedést lebegtet
A kormányülésen szó volt arról, hogy két-három éven belül hogyan lehet elérni az ezer eurós minimálbért, és a mintegy hatszázezer forintos átlagbér egymillió forintra emelését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
A kormányfő kifejtette: ez lehetséges, ha meg tudnak állapodni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ezek a tárgyalások zajlanak, és a gazdasági miniszternek azt szabták feladatául, hogy az idei év végéig a megállapodást hozza tető alá.
Legyen egy hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás, aminek a végén egy dátum és egy egymillió forintos havi átlagjövedelem van - összegzett.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy óriási vitákat szül a gazdasági semlegesség, és most, amikor azt látják, hogy "rugdossák a hátsónkat, rángatják a kabátunk szárnyát vagy belemarnak a nadrágszárunkba", akkor annak mind ez az oka.
Ha a szavak mögé néznek, minden támadás mögött az van, hogy megpróbálják Magyarországot letéríteni a gazdasági semlegesség útjáról, és visszaverni, visszakényszeríteni abba a blokkba, ahol ők is vannak, ahol nincs növekedés, nincs fejlődés és nincs jövő - mondta a miniszterelnök.
Leszögezte: nem akarunk visszamenni abba a blokkba, hanem ott akarunk lenni, ahol vagyunk, mert ha jól csináljuk, akkor az idei 1,5-1,8 százalékos növekedést a gazdasági semlegesség politikájával a következő évben 3-6 százalék közé tudjuk emelni - fejtette ki.
(MTI)
