Az élő sorozat a zsidó újévhez kapcsolódóan kezdődött és 2009. április közepéig, valamiféle magyarországi holokauszt 65. évfordulójának emléknapjáig tart. A műsort - a zsidó vallási előírásokat tiszteletben tartva - péntek és szombat kivételével minden nap sugározza a (zsidó vallási előírásokat amúgy is tiszteletben tartó) televízió - közölte.

Schweitzer József az élet nagy céljának nevezte a Tóra, azaz Mózes öt könyvének megismerését, amelynek tanításait minden emberhez el kell juttatni. Emlékeztetett arra, hogy a zsidó vallás őszi ünnepsorozatának záróakkordja a Tóra ünnepe, ekkortól egy éven át, a Tóra következő ünnepéig újra elolvassák a közösségek szombatonként fejezetről fejezetre haladva.

A nyugalmazott országos főrabbi kijelentette: a Tóra a zsidó nevelés alapműve (de akkor mi köze hozzá a többi 9,5 millió embernek?  - a szerk.), az erkölcsi tisztaság tudománya (lásd Izrael működését és politikáját), amellyel a gyermekeknek útmutatást kell adni az élet kérdéseiben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tórából "meg kell látni mindazt, ami a mának szól". Kiemelte ezek közül azt, hogy Mózes öt könyvéből egyértelműen kiderül: "az emberiség egységes, nincs különbség az egyes emberek között, mert mindenkinek közös az őse." Emiatt senkinek nem szabad kérkednie származásával - folytatta, nyilvánvalóan úgy értve: egy magyarnak sem szabad büszkének lenni nemzetére, mert az bántja a zsidrákok felsőbbrendűség-mániáját.

Utalt arra, hogy a Tóra bemutatja az emberek gyarlóságait, azonban arra is rámutat, hogy az emberi konfliktusok és bűnök okozta nehézségekből az isteni gondviselés mindig kisegítette őket. A konfliktusok közül természetesen kiemelte a holokauszt mítoszát, amelynek ellenére tovább él a zsidóság. Nekünk van egy tippünk, hogy miért.

Elmondta, hogy minden tízperces esti műsorban a Tóra egy fejezetét fejtik ki, ezen belül egy-egy mondatot is kiemelnek, amit részletesebben, közérthető módon elemeznek.