A Velencei-tó partjára önkormányzati és állami támogatással négyszázmilliárd forintos beruházásra készülnek izraeli és amerikai zsidó területfoglalók.

A tervezett kaszinó izraeli megfelelője
King’s City néven szórakoztató központot akarnak építeni Sukoró külterületén a tó partjára, hat méterre a víztől. A helyi lakosok, a megyei képviselő, sportolók, környezetvédők, hazafiak tiltakoznak a beruházás ellen, azonban erős a kormányhátszél és a helyi testület (polgármester és képviselőtestület) támogatása. 
Az újabb zsidó területfoglalás támogatására maga Bajnai Gordon is bedobta magát még gazdasági miniszterként, így a fejlemények ismeretében a kilátások nem tűnnek túl biztatónak. Azonban amint az majd a cikk második részéből kiderül, a felelősöket mindig meg lehet találni, és egy magánember is szembeszállhat a területfoglalókkal, ha van hozzá elég bátorsága. Egyelőre lássuk a tényeket, mi is történik a Velencei-tó partján. 
Még több kaszinót Magyarországra! 
A Pénzügyminisztérium (PM) 2008 decemberében pályázatot írt ki (http://www2.pm.gov.hu/) I. kategóriába tartozó játékkaszinó alapítására és működtetésére a Közép-Dunántúlra. A koncesszió időtartama 20 év, a koncessziós díj legkisebb összege évente legalább 900 millió forint. Az első kategóriás kaszinó legalább ezerötszáz játékautomatával rendelkezik, és legalább száz játékasztallal. Magyarországon jelenleg öt játékkaszinó működik (kettő Budapesten, egy Sopronban, egy Győrben és egy Kecskeméten), de ezek közül egyik sem első kategóriás.

Sukoró látképe Gárdony felől
A PM első körben 2009. március 9-re jelölte ki a pályázat benyújtásának határidejét. 2009 januárjában azonban visszavonta a koncessziós kiírást, mert borítékolható volt a pályázat sikertelensége. Koncessziós pályázati kiírásoknál a Napi Gazdaság információi szerint nem jellemző a verseny és általában csak egy beruházó jelentkezik. Az egyedüli esélyes pályázónak nem voltak rendben a kaszinó helyszínéül szolgáló telekkel kapcsolatos jogviszonyai. A pályázat visszavonásakor a PM részéről úgy nyilatkoztak, hogy ismét kiírják a pályázatot, ha a területtel kapcsolatos jogviszonyok rendeződnek. A PM 2009. február 2-án írta ki újból a pályázatot (http://www2.pm.gov.hu/) amelynek új beadási határideje május 18. Telefonon megkerestük a Pénzügyminisztériumot, valamint a Szerencsejáték Zrt.-t is, de sehol nem kaptunk választ arra, hogy a pályázat újbóli kiírása azt jelenti, hogy a telek körüli jogviszonyok tisztázódtak? Mindössze egy hónap alatt?  

Földszerzési mutyi-rengeteg 
A kaszinó helyszínéül szolgáló telek Magyarország egyik gyöngyszeme, a Velencei-tó mellett fekszik, Sukoró területén. Természetesen adódik a kérdés, hogy vajon miért épp egy tópartra szeretnének kaszinót építeni? A kérdés maradjon egyelőre költői. Tény, hogy a „befektetők” nagyon sokat megtettek azért, hogy ezt a területet megkaparintsák. 
A történet még 2007-ben kezdődött, amikor Yoav Blum izraeli állampolgár Albertirsán vásárolt egy 81,5 hektáros gyümölcsöst és 2 hektáros telephelyet a saját bevallása szerint azzal a céllal, hogy ott kaszinóközpontot létesítsen. A PM-nél készségesen felhívták Blum figyelmét arra, hogy Pest megyében elfogyott a kaszinókvóta, de Fejér megyében még van lehetőség a „beruházásra”. A hivatalos verzió szerint Blum ekkor szemelte ki a Velencei-tavat, azonban tényekkel bizonyítható, hogy mindez fordítva történt, és a Velencei-tó megszerzésének érdekében vásárolt fel az izraeli állampolgár bizonyos Pest megyei területeket.  
Mivel a Velencei-tó körüli területek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe tartoznak, Blum azon nyomban felkereste Tátrai Miklóst, a MNV vezérigazgatóját és jelezte, hogy elcserélné gyümölcsösét a Velencei-tó menti területre. Tátrai Miklós íziben intézkedett, és kiadta a Velencei-tó partján levő földek tulajdonosainak a parancsot, hogy a területek vagyonkezelői jogát ellenszolgáltatás nélkül adják át az MNV Zrt.-nek. A felszólított cégek: Vadex Zrt., Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ.  
Ezek után nyélbe kellett ütni a földcserét, ami azonban nem ment teljesen zökkenőmentesen, mivel a területek értéke közt jelentős eltérés van. Először is a vagyonbecslő felértékelte a területeket. Az albertirsai gyümölcsöst 250-300 millió forintra taksálta, a hetvenhektárnyi Velencei-tó melletti területet egymilliárd forintra. Nagy a gyanú arra, hogy a tóparti területet jócskán alulbecsülték, ugyanis a szóban forgó területtel szemben a gárdonyi önkormányzat egy alig 4-5 hektáros területet igyekszik egymillió forintért értékesíteni, így a hetven hektáros sukorói terület becsült ára igencsak kevéskének tűnik.  

Tehát az értékkülönbség még a hivatalos becslés szerint is jelentős volt, így Yoav Blumnak a meglévő gyümölcsöshöz kellet még földet szereznie, amivel majd csereberélhet. A földvásárláshoz legelőször ismét Tátrai tanácsát kérte, aki újból szíves-örömest segített. Így Yoav Blum izraeli állampolgár megvásárolt egy 99 hektárnyi pilisi gyümölcsöst, amelyen (minő véletlen!) az állam a későbbiekben állami utat, az M4-es autópályát tervezi építeni. Érdekesség a vásárlás körül, hogy a MNV emberei ennek a földcserének az előkészítését jóval az előtt elkezdték, hogy Blum megvásárolta volna a pilisi területet. A MNV-nél 2008 június 19-én már tárgyaltak a cserével kapcsolatos teendőkről, de a pilisi terület csak rá egy hónapra, július 16-án került Blum nevére. A MNV a cserét ráadásul azzal indokolta, hogy oda fog épülni a tervezett M4-es autópálya. Tehát egyértelműen bizonyítható, hogy Blum a pilisi ingatlant azért vásárolta meg, hogy nyélbe üthesse a csereüzletet és megkaparinthassa a Velencei-tó partján elterülő 70 hektárnyi földet, és ehhez értékes tanácsokat, és feltételezhetően ezen felül még egyéb segítséget is kapott a MNV-től. (Erről bővebben az MNO oldalán.) 
Az újabb terület megszerzésével Blum így már 182 hektárnyi területet tudott felajánlani a sukorói hetven hektárnyiért cserébe. A 182 hektárnyi gyümölcsösök értéke az értékbecslő szerint 787 millió forint, ami még mindig 213 millióval kevesebb, mint az egymilliárdba kerülő hetven hektár.  
A cserebere közben változott a törvény, mégpedig úgy, hogy földek cseréjére csak helyben lakó tulajdonosoknak van lehetőségük. Ez sem jelentett problémát, és Yoav Blum izraeli állampolgár egyszer csak sukorói lakos lett. A Yoav Blum lakhelyeként megjelölt Kis utca 5. szám alatt egy düledező viskó áll, ahol a sukorói képviselőtestület egyik tagja szerint az izraeli állampolgár életvitelszerűen lakik, azonban ez az állítása, hogy finoman fogalmazzunk, nem fedi a valóságot.  

A Velencei-tó látképe Sukoró felől
Ezeken túl egyéb mutyizások is történtek a földcsere körül: a MNV Zrt. akkori szabályzata szerint amennyiben a cserére szánt területek közti értékkülönbség meghaladja a 15%-ot (ami ebben az esetben fennállt), csak adásvétellel lehet megejteni a tulajdonosváltást. A sukorói területet tehát a szabályzat szerint nyilvános pályázaton kellett volna értékesíteni. A nyilvános pályázatra bárki jelentkezhetett volna, a vevőnek pedig különféle illetékeket is ki kellett volna fizetnie a vételáron felül. Ezt a pénzt Yoav Blum az MNV-nek köszönhetően szintén megspórolta, az állam pedig elvesztette.
Tátrai Miklós segítőkészsége is merőben különös, ugyanis az MNV vezérigazgatója 2008. július 28-án előzetes véleményezésre vitte a földcsere tervét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé, és a tanács hirtelen megtáltosodva, már két nap múlva, július 30-án hozzá is járult a tervhez. Yoav Blumot pedig a földhivatalban fellelhető tulajdoni lap szerint már aznap bejegyezték tulajdonosként. Aki kicsit is jártas a bürokráciában, tudja, hogy annak malmai ennél sokkal lassabban szoktak őrölni.  
Zsidó területfoglalás állami hátszéllel 
A leendő „befektetők” sokáig nem árultak el semmit arról, hogy mit is építenének egész pontosan a Velencei-tó partjára. Mint már említettük, egy elsőosztályú kaszinóból az államnak évente jelentős bevételei származnak, így mondhatni nem csoda, hogy környezetvédelmi szempontokat, illetve a helyi lakosok érdekeit is félretéve, az állam és az önkormányzat minden eszközt megragad a zsidó befektetők tervének támogatására. A Magyar Nemzet információi szerint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) emberei személyesen érdeklődtek a Fejér Megyei Önkormányzatnál a jóváhagyás alatt álló megyei területrendezési terv részleteiről, egész pontosan arra voltak kíváncsiak, hogy a bizonyos sukorói terület milyen besorolást kapott.

Balsay István
Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke a Magyar Nemzet megkeresésére komoly aggályokat fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban. Elmondta, hogy az országos illetve a megyei területrendezési terv egy ilyen grandiózus beruházást elvileg nem engedélyezne, de hozzátette, látott már példát arra, hogy kormányzati segítséggel az ilyen jogszabályokat megváltoztatják.
Megyei szinten élnek minden jogi lehetőséggel a „beruházással” szemben. A Fejér megyei Főügyészség óvást emelt a Velencei-tó partjának mentén fekvő 70 hektáros földterület tulajdoni bejegyzése, magánkézbe adása ellen, mert súlyos szabálytalanságok történtek a csereügylet során.  
A kaszinónyitás az állam számára jelentős bevétel, és a tervek szerint 2011-2011-re Magyarország kaszinóközponttá válik buzgó zsidó „befektetők” tevékenységének „köszönhetően”. Jelenleg Magyarországon három kaszinó fizet koncessziós díjat, hozzávetőleg egy-egy milliárd forintot. Ezen kívül játékadót kell befizessenek, ami 2007-ben kicsivel meghaladta a hárommilliárd forintot. A Velencei-tó partjára tervezett mellett még két nagy kaszinó beindulása várható a közeljövőben. Az egyik a Hajógyári-sziget területén épülő Álomsziget, aminek 2012-ig kell elindulnia, a másik a bezenyei Eurovegas, ami 2010-ig kell elkészüljön a pályázati kiírás szerint. Az persze már más kérdés, hogy ez a sok kaszinó mégis kinek épül? 

Molnár gábor, Sukoró polgármestere
Molnár Gábor, Sukoró polgármestere egyenesen kampánytevékenységet fejt ki a beruházás mellett. Gyakori indoki közt szerepel az, hogy a beépíteni kívánt terület most „elhanyagolt” és az önkormányzat jelentős összegeket kell elköltsön  a terület karbantartására. Bárki elutazhat a tóhoz és megnézheti, hogy a terület nem elhanyagolt, csupán megmaradt természetességében a szép szál jegenyékkel, a zöldellő bokrokkal, dús aljnövényzettel.
Kedvelt érvelése a Molnár Gábornak az is, hogy a tervezett szórakoztató központ 20 ezer munkahelyet fog teremteni a környéken. Arról azonban fogalma sincs a polgármesternek, hogy ez vajon valóban a környéken lakók számára fog munkahelyet adni? Különben is egy közel ezer fős kis falunak inkább hátránya, mint előnye származik ennyi új betelepülőből.
Jellemző a polgármester hozzáállására, hogy úgy támogat egy gigantikus beruházást a rá bízott település közvetlen közelében, hogy saját bevallása szerint nem sokat tud a tervekről: „Én egy percig sem vonnám kétségbe a csoport szándékait addig, amíg nem ismerném a részleteket, márpedig még nincsenek részletek.”  
Civil és környezetvédelmi szempontok nem számítanak 
A Velencei-tó partján fekvő terület mellett húzódik a VVSI, a Velencei-tavi Vízi Sportiskola tanpályája. A VVSI az utánpótlás egyik erős bázisa, és a Magyar Evezős Szövetség minden megtesz annak érdekében, hogy a Velencei-tó egyetlen, még a maga természetességében megmaradt szakasza így maradhasson, hogy továbbra is nyugodt és tiszta körülmények közt tudjanak sportolni, pihenni az arra vágyók. A VVSI pályáin világbajnokok, olimpikonok nőttek fel, és egyes tervek szerint a pályát szeretnék korszerűsíteni, és az evezőspálya mentén kiépíteni a kajak-kenu sport kiszolgáló egységeit.

A VVSI tanpályája
Baráth Etele, a kajak-kenu szövetség elnöke (nem mellesleg MSZP-s képviselő) is megdöbbenésének adott hangot, azonban csupán „további egyeztetéseket” sürget, a „befektetők” közben meg egyre közelebb kerülnek céljukhoz.
A Gaja Környezetvédő Egyesület mozgósított minden környezetvédő szervezetet, hogy emeljék fel hangjukat és vessék be befolyásukat a „beruházás” ellen. Varga Gábor, az egyesület elnöke elmondta, hogy a tervezett beruházás végzetes következményekkel lehet a tóra: „Maga az drámai élmény, hogy a tó nem járható körbe. Ha a tavat körbevesszük egy szkafanderrel, előbb-utóbb elpusztul. Pillanatnyilag a tó ezen az úton halad, és ez az egészre érvényes. Az evezőspálya területétől északra a Velencei-hegységből folyamatosan mosódnak le a tó vízminőségét állandóan rongáló vegyi anyagok. Különböző nitrogén- és foszforvegyületek a mezőgazdasági területekről, valamint a korábban csatornázatlan részekről, a szennyvizekből. Az északi részen ki kellett volna alakítani egy természetes védőzónát, amely a szennyező anyagokat kiszűri. Az arborétumnál a tó vize tiszta, van szűrő nádas. Ha nincs tisztító szakasz, akkor folyamatos mederkotrással, nádműveléssel tartható csak fenn a tó minősége. Az a borzasztó, hogy semmit nem tudunk az ügyről.” 

Horgászparadicsom - most még
A helyi természetvédelmi egyesület elnöke, Szigeth Gábor elmondta, hogy a terület törvényi védettséget élvez. „Az építkezés ugyanis a természetvédelmi védettséggel bíró madárrezervátum szomszédságában, a magyar evezőssport egyik fellegváraként számon tartott parton, a Natura2000 védelme alá eső sukorói dombok alatt, tájképvédettséget is élvező területen valósulna meg. Véleménye szerint minimum aggályosak az ellenérvek, miszerint a tervek megvalósulása esetén ezernyi munkahely létesülne, hiszen ilyet már számtalanszor hallhattunk a rendszerváltás óta, s gyakran csalódhatunk. Mint mondta, ezzel szemben inkább az várható, hogy megerősödik az alvilág jelenléte, veszélybe kerül az egyedülálló tó fennmaradása, s elvész a sportolási, illetve más kikapcsolódási lehetőség. Érthetetlennek tartotta a helység polgármesterének hozzáállását, aki folyamatosan azt hangoztatja, hogy pontos tervek nélkül nincs mi ellen tiltakozni, miközben éppen az általa ismeretlennek mondott beruházás mellett áll ki.” 
A Duna-Ipoly Nemzeti Park részéről véleményezték szakemberek a tervezett beruházást, amiről Sipos Katalin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természet-megőrzési osztályának vezetője megfogalmazta aggodalmait a tervezett építkezéssel kapcsolatban, de a döntés felelősségét nem vállalta fel: „Mi, az igazgatóság azt javasoljuk, hogy tartsák meg a korábbi területrendezési tervben szereplő alacsony százalékú beépíthetőséget, és ne emeljék ennek arányát. Nem beépíthető övezetbe nem lehet komoly infrastruktúrát tervezni. Tekintettel arra, hogy az adott területre tervezett beruházás hatással lehet a környezetre, környezeti vizsgálat elkészítését javasoljuk, hogy megnyugtató módon kiderüljön, a tervezett beépítés milyen hatással lenne a Velencei-tónak és környékének élővilágára, a természetre.”

Az "elhanyagolt" terület
Az ilyen hatástanulmányok azonban a beruházó kérésére készülnek, és a beruházó is fizet a tanulmány készítőinek. Így talán nem csodálkozik senki sem azon, hogy nem készült még olyan hatástanulmány, amely nem igazolta volna egy adott beruházás jogosságát.  
Több lakossági fórumot is tartottak a kérdésben, ahol a lakosok aggodalmukat fejezték ki a beruházás miatt. Többen a friss levegő és a nyugalom miatt költöztek ki a városból, itt akarják felnevelni gyermekeiket biztonságban, amit egy ilyen kaszinóközpont keresztülhúz, hiszen a település a beruházás nyomán sem nyugodt, sem biztonságos nem lesz.
2009. március 19-én a helyi lakosok a jövő nemzedék országgyűlési biztosához fordultak, hogy vizsgálja meg a beruházást. A civilek tájidegennek és elfogadhatatlannak tartják a beruházást, ami nemcsak a Velencei-tó és –hegység látványától fosztja meg őket, hanem tönkreteszi a tavat is.  
A „beruházás”: King’s City 
A „beruházást” hivatalosan a King’s City Management Kft. végzi, nevezetesen Ronald S. Lauder, az egyik legbefolyásosabb zsidó, Esté Lauder leszármazottja.  
Hatcsillagos kaszinót, szállodát és üdülőközpontot terveznek építeni a Velencei-tó partjára, összesen 81,11 hektárnyi területre. A hivatalos szabályok szerint csupán hat méter sávot kell szabadon hagyniuk a víz és a gigantikus épület között. A „beruházás” teljes költségvetése 1.1 milliárd euró, kezdetben évi 400, majd évi 600 milliós bevétellel. Az építkezést 2009 második negyedében tervezik elkezdeni és 2011 júniusában nyitnák meg a bűnbarlang kapuit. Évi 5 millió látogatóra számítanak, gyerekekre és felnőttekre egyaránt.

Ide építene a zsidó
A tervek szerint a Királyok Városa nagy népek királyságait mutatná be, köztük Magyarország „ezeréves kultúráját”. Egy tó partján mi sem természetesebb, hogy a szórakoztató központban majd jégpálya, lovaglópálya, sípálya is lesz, na meg vízi park és akvárium is.
A helyszín kiválasztásánál fontos szerepet játszott Budapest közelsége, és a város termálfürdői, de a helyi önkormányzat támogatása elengedhetetlen volt: A Velencei-tó melletti Sukoró kiválasztásakor fontos volt a város polgármesterének illetve a városi tanácsnak a támogatása.”
Nos, hogy kik is ezek a támogatók? Sukoró honlapján megtalálható a díszes társaság névsora: Molnár Gábor polgármester, Devecsai Lajos, Gugi Krisztián, Nagy Jánosné, dr. Puskás Ferenc, Sirák Tamás, Tuba-Kovács János, Zólyomi Bálint.  
A beruházás mögött igazi nagy nevek állnak. Bár sokáig csak Yoav Blum nyilatkozott a zsidó területfoglalás eme gigantikus tervéről, most felbukkantak a nagyobb nevek is.

Ronald S. Lauder
A legfelső szinten Ronald S. Lauder, az Estée Lauder Companies cég alapítójának fia, befolyásos amerikai „üzletember” áll, akinek kiterjedt médiabirodalma Magyarországra is elért, ugyanis a volt TV3 csatorna az ő tulajdonában állt. Nem mellesleg a Zsidó Világkongresszus elnöke.
Yoav Blum több európai ingatlan-fejlesztési cég tulajdonosa, a Zsidó Világkongresszus alelnöke, a Likud Párt életre szóló tagja.
Megemlítik még Fred H. Langhammer és Itzhak Fisher „üzletemberek” nevét is, akik kivételesen nem tagjai a Zsidó Világkongresszusnak.  
Az egyre erősödő civil ellenállás következtében Blum árnyaltabban fogalmaz: „El szeretnénk oszlatni azokat a pletykákat, amelyek szerint másutt valósítanánk meg a projektet; ugyanakkor igaz az is, hogy már megkeresett bennünket egy szomszédos ország. A dolgok állása szerint azonban nem áll szándékunkban változtatni a tervezett helyszínen, a velencei térségen.” 
Azonban optimizmusra semmi okunk, hiszen a „beruházás” támogatói közt van egy frissen miniszterelnökké kinevezett libapásztor is. Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke a Magyar Hírlap 2009. március 17-i számában azt nyilatkozta: „Bajnai Gordon gazdasági miniszter levélben kérte, hogy a megyei közgyűlés a rendezési tervben nyilvánítsa beépíthető területté a Velencei-tó északi partrészét, egy 2003-as sukorói rendeletre hivatkozva. Ellenkező esetben kártérítés fizetésére kötelezné a testületet, mondván, meghiúsul a munkahelyteremtő beruházás. Felháborító eljárás.” 
Forrás: Magyar Nemzet, MNO, Heti Válasz, Népszabadság, Vas Népe, Magyar Hírlap, Napi Gazdaság, sukoro.hu 

Folytatása hamarosan következik... 
(hunnia.org, Razzia) 
Kapcsolódó: