Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást szerdán, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes - közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Így teljesedik ki a cionista diktatúra hazánkban: bevezetik a gondolatrendőrséget is.
Magyarázatként elmondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - emelte ki.
Kumin Ferenc hozzátette: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki.
Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a holokauszt cáfolásának büntethetővé tételéről. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazat és 142 tartózkodás mellett kapott többséget az előterjesztés (tehát a Zsidesz sem szavazott ellene - a szerk.).
A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt "tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt". Ugyanakkor a dogma nincs kanonizálva, nem tudni, melyik számadat, melyik tanúvallomás, melyik mese tekinthető a hivatalos változatnak, ugyanis szinte mindegyik "kutató" és "túlélő" változata eltér egymástól számos kérdésben - de nem aggódunk a köztudottan magyarbarát bíróságok miatt. Ugyanakkor maga a cionista helytartó bagázs ismerte el ezzel a holokauszt-mese tarthatatlanságát, hiszen egy bizonyítható, köztudottan megtörtént történelmi esemény megvitatását, kutatását teljességgel indokolatlan hatóságilag tiltani, ezért nem hoznak törvényt például annak "tagadására", hogy megtörtént az első világháború vagy a tatárjárás. Az utolsó előtti csapást tehát éppen a szabad madarak mérték a saját sérthetetlenségüket biztosítani hivatott mítoszra. Mi majd bevégezzük a munkát.
Az alkotmányellenes törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(Kuruc.info - InfoRádió nyomán)
