Április 17-én szombaton Dunaújvárosban önkormányzati felhívásra Technikum városrészi rendrakás, kertszépítés, szemétszedés lett meghirdetve. Nálunk még lesz 25-i második fordulós választás, ezért kicsit kampányszagú volt a dolog. Gondoltuk, mi is szeretünk tenni a köz érdekében, és ha még bográcsgulyást is osztanak utána, hát ott a helyünk.

Szombaton reggel 9 óra előtt kicsivel mi is megjelentünk a kijelölt találkozóhelyen, a „Technikum városrészi nyugdíjasközpontban”. Mi, jobbikosok, gárdisták, vármegyések, szimpatizánsok. Természetesen az előbb felsorolt szervezeteket jelölő pólókban. Semmi bakancs, semmi gyakorló, semmi bomber. Civilben, jobbikos, gárdás pólóban. Velünk tartott Pintér Tamás képviselőjelöltünk is. Az első pillanatokban, amikor meglátták a pólónkat, kicsit furcsán néztek az idősebbek, de aztán idővel, ahogy segítettünk egymásnak, együtt dolgoztunk, beszélgettünk, rájöttek, hogy nem is vagyunk mi olyan rossz emberek, olyan szélsőséges félelemkeltők. Csak olyanok, akik ott szépítgettük városunkat.

Fogyott a szemét az utcáról, ástuk az új kerteket, ültettük a virágokat, metszettük a bokrokat. Jól éreztük magunkat. Egyik bajtársunk kedvező áron tudott nekünk virágot biztosítani, ezért azt is és szerszámokat is vittünk. Szépen lassan telt a délelőtt, jó hangulatban, amikor arra lettünk figyelmesek, hogy néhányszor elgurul mellettünk egy rendőrautó. Nem törődtünk vele. Aztán, amikor már minden segítő kisöreg bent ebédelt, mi pedig már éppen befejeztük az utolsó kertet, mellénk gurult két robogós rendőr. Egy fiatal lány és egy fiatal srác. Nem hittünk a fülünknek, amikor arra kértek, hogy tegyük le a szerszámokat, és adjuk oda a személyinket. Csak akik gárdista és jobbikos polókban voltunk, és egy illetőt, aki ivott egy sört közterületen (mi ezt nem láttuk). Felháborodottan elegett tettünk a kérésnek. A srácon látszott, hogy nagyon nem szívesen teszi, amit felsőbb utasításra kiadtak, a hölgyike viszont olyan szenvedéllyel, okoskodóan, szabálytalanul és a jogszabályokat maga sem ismerve tette, hogy muszáj voltunk felvilágosítani néhány dologról. Majd 45 percig tartott kb. 10 személy adatait lekérni a központból.

Pintér Tamás ott előttünk mondott le a mentelmi jogáról ismét, és állt ki mellettünk a lehető legnagyobb elánnal, persze kulturáltan, intelligensen. A rendőr hölgy viselkedése ellen természetesen panasszal fogunk élni, a fiatal rendőrsrác ellen nem.

Ezek után elfogyasztottuk a gulyást. A végén kedvesen, örömmel búcsúztak tőlünk a nénik és bácsik. Mi is örültünk, hogy segíthettünk. Belegondolva a délelőttbe, csak egy dolog nem hagyott nyugodni. Mindenki tett-vett, mindenki csinált valamit, fiatal, középkorú, idősebb, csak a szoci képviselő urak és hölgyek kezében nem láttam soha szerszámot vagy szemetes zsákot. De hát ők biztos valahol hátul szedték a szemetet, amíg Pintér Tamás velünk együtt építette az Árpád-sávos, pajzs alakú virágos kertet.

Szebb jövőt!
Györök Tamás