Nem hibáztatom én Friderikusz Sándort. Átment rajta az élet vihara, na. Meg egyes médiakollégák. Mármint a lelkivilágán, eszem ágában sincs otromba pletykákra célozgatni. Szakértelem ide vagy oda, valahogy mindig kitúrták a hálátlan kollégák a nagy televízióktól. Most az állítólagos szektás kapcsolatokkal rendelkezõ ATV-n produkálja magát és manipulálja a híreket.

Az ATV október 12-i, Friderikusz most címû mûsorában portálunkról is szó esett, mégpedig természetesen - ki hitte volna - a vérbírók listázása miatt.

A riport felvezetésébõl megtudtuk, hogy szegény, ártatlan vérbíróinkat milyen mélyen megbántotta, hogy levérbíróztuk õket, ami Lomniczi Zoltán szerint "nem felel meg a valóságnak, sérti a bírói becsületet", et cetera. Szintén a felvezetõben hangzik el annak feszegetése, mi lett volna, ha annak idején elfogadják a "gyûlöletbeszédrõl" szóló törvényt. (Az újbeszélrõl szólót még várjuk.) A mûsornak négy vendége volt: Vasvári Csaba vérbíró, Fleck Zoltán jogszociológus, Szabó András volt alkotmánybíró és Kerekes Zsuzsa adatvédelmi fõosztályvezetõ.

Friderikusz már a mûsor kezdetétõl "fenyegetésrõl, megfélemlítésrõl, erõszak ígéretérõl" beszélt, holott senki sem fenyegette meg a vérbírókat, csupán annak neveztük õket, amik. Az pedig vélemény. F.S. mintegy mellesleg kollektíve legarázdázta a törvénytelen eljárások alá vont fiatalokat, noha jogerõsen még senkit sem ítéltek el, ezért csoportosan akár több tízmillióra lehet és érdemes perelni a médiag...t. 

Érdekes módon éppen Vasvári vérbíró volt az, aki elsõ mondatával cáfolta, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala önmagában fenyegetettséget okozna. "A bírói munkában ez semmiféle befolyást nem jelenthet, ettõl egy ügyet nem fogok én se meg a kollégáim se máshogy megítélni" - mondotta, mi pedig ennek fényében máris kérnénk vissza az elvitt számítógépet.

- Önmagában ezt a jelzõt, hogy vérbíró, el kell tudni viselni - mondotta Dr. Vasvári. Hozzátette, hogy azok az érintett kollégái, akikkel beszélt, ugyanígy vélekednek. Dr. Szabó András ennek ellentmondott, szerinte a bírókat ért "támadás", noha nem fenyegetés volt, ám attól függõen, hogy a bíró személy szerint hogyan dolgozza fel, igenis alkalmas az igazságszolgáltatás befolyásolására. Az MSZP-SZDSZ által javasolt korábbi "független" alkotmánybíró magának is ellentmondva azt  

Friderikusz feltette a kérdést, mi történne, ha egy vádlott egy késõbbi tárgyaláson kikérné magának, hogy egy "vérbíró" ítélkezzen fölötte. Dr. Vasvári szerint ennek nem lenne jelentõsége, bár megzavarhatja a bíróság méltóságát, és ekkor õ feltenné a kérdést, hogy ezt elfogultsági kifogásként kell-e értelmezni a vádlott részérõl. (Tessék tehát erre hivatkozni, tisztelt vádlottak!)

Friderikusz ezután diadalmas arccal azt hazudta, hogy a Kuruc.info már nem látogatható, majd feltette a kérdést Fleck Zoltánnak, hogy hogyan lehet az ilyen "támadásoknak" a továbbiakban elejét venni. "Az a honlap nem áll másból, mint fenyegetésbõl és gyûlöletbõl", mondotta rólunk és a kossuthter.com-ról Fleck Zoltán, kifejtve, hogy ez a környezet már önmagában "koncentrált fenyegetést" jelent a bírók számára, vagy bárki másra, akinek a neve itt megjelenik. (Ebbõl projektálható, hogy egyesek olyan bírói gyakorlat kidolgozásán munkálkodnak, miszerint elég pusztán megemlíteni egy-egy személyt egy "nem szalonképes" weboldalon, akár közönséges hír részeként, és máris rá lehet húzni a szerkesztõkre fenyegetést, a személyiségi jog megsértését, akármit. Tehát írunk Gyurcsány Ferencrõl, és ezzel megfenyegettük a miniszterelnököt. Szép, új világ: ha már a gyûlöletbeszéd jogi nonszenszét nem sikerült keresztülverni, akkor majd ezt, ugye.) Hozzátette: bár lehet, hogy jogszabályt nem sértettünk, de akkor is szükséges egy kemény kiállás a bírói függetlenség védelmében. Dr. Vasvári emlékeztette, hogy ez megtörtént, a Bírói Tanács megtette.

Fleck úr másik súlyos kifogása az volt, hogy a Kuruc.info-nak nincs joga kritikát megfogalmazni a bírókkal vagy az ítéletekkel szemben, mert ez csak jogvédõ szervezetek részérõl lenne jogos, és egyébként sem kritikát, hanem puszta fenyegetést fogalmaztunk meg. Fleck úr természetesen hazudott, ezt mindenki tudja, aki olvassa portálunkat, hiszen részletesen leírtuk, mi a pontos kifogásunk a percek alatt meghozott, súlyos ítéletek ellen, sõt, a jobboldali média egy része (pl. a Demokrata magazin, Magyar Nemzet és egy sor hírportál, de még az Index.hu is) részletesen írt a rendõrség és a bíróság munkája során elõállt anomáliákról.

Kerekes Zsuzsa arra a kérdésre, hogy amikor elõször megjelent a bírók és ügyészek neve a kossuthter.com-on, aminek Friderikusz szerint "nyilván az volt a célja, hogy a bírókat megfélemlítse, és a vérmesebb forradalmárokat rájuk uszítsa", miért nem léptek fel azonnal, Vasvári bíró álláspontjára helyezkedett, miszerint ez nem jelent fenyegetést. "Aligha kétséges, hogy az eljáró bírók, ügyészek neve és beosztása, valamint hogy ilyen ügyekkel foglalkoznak, mindenképpen nyilvános kell, hogy legyen" - jelentette ki, de hozzátette, hogy az adatvédelmi törvény rendelkezik a célirányos adatkezelésrõl, vagyis ezek az információk csak bizonyos célra használhatóak fel, és felmerülhet, hogy a személyes adatok védelme ettõl eltérõ esetben sérül.

- De ez a földhözragadt, betû szerinti törvényértelmezés (! - vagyis ha a törvény nem tetszik egészséges hajlamairól ismert Sanyánknak, majd õ megmondja, hogyan alkalmazzák) nem bizonytalanítja el azokat, akik józan ésszel már a nevek közzétételén is felháborodtak? - álmodozott Friderikusz arról, hogy a törvényeket mindenki a saját, avagy leginkább az õ szájíze szerint értelmezhesse.

- Nehéz azt mondani, hogy nyilvános adatokat nem lehet nyilvánosságra hozni - hûtötte le Kerekes Zsuzsa. Kifejtette, hogy azt még vizsgálják, hogy milyen célt szolgált az adatok nyilvánosságra hozása. Friderikusz magából kikelve hõbörgött, hogy hiszen "elsõ látásra nyilvánvaló", hogy a cél a bírók megfenyegetése. Szóba került, hogy az adatvédelmi biztos már egy hete kijelentette, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala nem sértett jogszabályt, és a mûsorvezetõ feltette a kérdést, vajon meg fog-e változni ez a véleménye, hiszen azóta újabb adatok kerültek fel a Kuruc.info-ra.

- Nem valószínû, hogy meg fog - felelte Kerekes Zsuzsa.

Dr. Szabó András (MSZP-SZDSZ) ezen elképedt, és ismét a szövegkörnyezet veszélyességérõl beszélt. Véleménye szerint az igazságszolgáltatást befolyásolja, hogy a bírók neveinek említése mellett a Kuruc.info-n "politikai hõsökrõl" és "elnyomó szervezetekrõl" beszéltünk. Arra nem tért ki, hogy miért nem hõzöngtek például amikor a romnet.hu "kommentár nélkül" közzétett egy gumibottal összevert cigány bûnözõ fényképét, Mit mûveltek a gyöngyösi rendõrök címmel, ezzel azt sugallva, hogy a gyöngyösi rendõrök rasszisták, akik ártatlanokat ütlegelnek. Az illetõ egyébként több tucat társával a városi kórházban randalírozott, tört-zúzott és verekedett.

A beszélgetésbõl azt is megtudtuk, hogy Dr. Szabó András volt az, aki 1992-ben a "gyûlöletkeltés" törvényi megakadályozására törekedett az Alkotmánybíróságban, az uszítással kapcsolatos jogszabályok kidolgozása során, de valaki a határozatba "belemaszatolt", és sajnos ezért lehet úgymond ma zsidózni, Csurkának például. A hívószavak ezzel elhangzottak, köszönjük. A továbbiakban néhány percig a zsidózás ordas veszedelmérõl folyt a diskurzus. Magyarok lefasisztázásáról, ad absurdum nemzeti érzelmû emberek titkosszolgálati megfigyelésérõl nem, annak semmi köze az emberi méltóság alkotmányos alapjogához.

- Ha ez a határozat ma, a befejezõ rész nélkül érvényben van, akkor következetesen büntetni lehetne a szólásszabadsággal való visszaélést, a gyûlöletbeszédet - jelentette ki a volt alkotmánybíró az 1992-ben hozott, megváltoztatott alkotmánybírósági határozatról. Dr. Szabó e rendelkezés módosítását "az alkotmánybírósági gyakorlat megbicsaklásaként" és "büntetõjogi dogmatikai hibaként" értékelte. A lényeg annyi, hogy az alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy az uszítás csak akkor büntethetõ, ha annak szellemében konkrét személy ellen konkrét bûncselekményt követnek el, de ez dr. Szabó András szerint helytelen, mert a Btk. errõl nem így rendelkezik.

A stúdió egyetlen vendége sem tette fel a kérdést, hogy a vaskos hazugságokkal tûzdelt mûsor, amely egyértelmûen azt sugallta, milyen véleményre kell jutniuk a jogi szakértõknek egy egyelõre alig elkezdõdött nyomozás során, vajon az igazságszolgáltatás befolyásolásának minõsül-e.

Friderikusz mûsora megtekinthetõ itt.