Kolontár polgármestere szombaton késő este egyeztetett a helybeliekkel, akik ezután kitölthették azt a dokumentumot, amelyben arról nyilatkoznak, hogy mik az elképzeléseik a jövőbeni lakhatásukról. A nyilatkozatok összesítése és elemzése megkezdődött.

Devecserben is nyilatkozhatnak a helyiek, hogy hol szeretnének élni. Az éjszaka Devecserben fokozottan ellenőrizték a lezárt területeken való mozgást, Kolontáron 23 órától kijárási tilalom volt. Szombaton Kolontárra 3, Devecserbe 6 hangágyút telepítettek a szakemberek, hogy ha kell, azok segítségével riasszák a helybelieket.

A két településben a honvédség kirendelt erői is részt veszek a munkában, a honvédség üzemelteti a Devecseren felállított mentesítő állomást is. A hatóságok folyamatosan biztosítják a települések felügyeletét, valamint váltásos rendszerben a veszélyeztetett gátszakaszon állandó figyelő szolgálatot látnak el.

A rendőrség végrehajtotta Kolontár teljes zárását. A belépés a mentesítésben részt vevőknek, továbbá a lakcímkártyával lakást, tartózkodást igazoló helyi lakosoknak, valamint a katasztrófavédelem által kiadott belépési engedéllyel rendelkezőknek lehetséges. A kritikus, veszélyes pontokat – az üres házakat, a balesetveszélyes területeket – hőkamerával figyelik. Újságírókat is csak előzetes engedéllyel engednek belépni Devecserre és Kolontárra.

A lakókat folyamatosan tájékoztatják írásban is, illetve ha szükséges, a hangágyúk segítségével a hatóságok intézkedéseiről és a tudnivalókról.

Egy út- és hídépítő csoport folytatta a megsemmisült kolontári híd helyett telepített ideiglenes honvédségi gyaloghíd fenntartását és tagjai részt vettek az új, 30 tonna teherbírású faszerkezetű híd létesítésének előkészítő munkálataiban.

A tudományos tanács elfogadta azokat a megállapításokat, hogy a szennyeződés sehol sem jutott 10 centiméternél mélyebbre a talajba, és csak helyenként keveredett a felszíni talajréteggel - közölte vasárnap az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) A mélyebb talajrétegek és az első vízadó talajréteg közvetlenül nincs veszélyben. Ezt a tényt megerősítették azok az EU és WHO szakértők is, akik az érintett térségben folytattak vizsgálatokat.

Az eddigi vizsgálatok megállapításairól és a gátszakadás következtében kialakult helyzetről szombaton tárgyalt a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa, Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos részvételével.

Bakondi György szerint a hazai kutatók felkészültsége elegendő segítséget ad a katasztrófavédelem számára. Azonban mivel a mostanihoz hasonló vegyi katasztrófa még sehol nem történt, így annak tanulságai a többi uniós tagállam számára is hasznosak lehetnek, A kormánybiztos ezért tartotta fontosnak a külföldi szakértők helyszíni vizsgálatait, nem pedig azért, mert itthon hiány lenne tudományos szakemberekből.

A kormánybiztos a tárgyaláson egyértelművé tette, hogy a kárfelszámolás és helyreállítás során kizárólag az MTA kutatói által végzett, vagy megerősített vizsgálati eredményekre alapoz a katasztrófavédelem. Az ülésen az a döntés született, hogy a továbbiakban a tanács határozza meg, milyen védőeszközöket használjanak a területen beavatkozóként tevékenykedők, illetve, hogy melyek a területen a leghatékonyabban alkalmazható anyagok és eszközök.

A kárfelszámolás érdekében szükséges rövidtávú intézkedések mellett a grémium stratégiai javaslatot is kidolgoz a kormányzat számára az ajkai timföldgyár zagytározói által okozott kockázatok megszüntetésére. A térségben a KKB tudományos tanácsa szervezi és irányítja a hazai és külföldi kutatók tevékenységét, az engedélyeket a katasztrófavédelem adja ki, erről az érintett polgármestereket, valamint a helyi és megyei védelmi bizottságokat tájékoztatják.

(FH)